A fogyasztói árak emelését fontolgatja több kiskereskedelmi vállalkozás, akkora a munkaerő­- hiány az ágazatban. A láncok nem hajlandók nyereségük terhére emelni a béreket, amely megállítaná az elvándorlást, ehelyett a dübörgő lakossági fogyasztásban a vásárlókra terhelnék a többletköltségeket – hívták fel a Magyar Idők figyelmét piaci körökből. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint áremelés nélkül a bérterhek csökkentése, illetve a munkaerő megtartását segítő kormányzati intézkedések oldhatják meg a problémát.

Várakozások szerint 5-10 százalékos rejtett áremelés történhet a hazai élelmiszer-kereskedelemben, amelynek célja, hogy a kritikussá duzzadt munkaerőhiány miatti költségeket fedezzék a dolgozók megtartására kényszerülő cégek. Az áruházláncok egyáltalán nem üdvözlik a vasárnapi újranyitást, mivel mostanra az eddig mesterségesen a nemzetgazdasági átlag alatt tartott fizetések miatt lényegében lasszóval kell fogni a munkaerőt a robbanásszerűen bővülő áruházi forgalomban – közölték a Magyar Időkkel piaci szakértők.

A főleg a nagyvállalatokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), amely korábban az elsők között állt ki a piacot befolyásoló, kötelező vasárnapi pihenőnap bevezetése ellen, most a kormánytól várja a megoldást, újabb szabályozó intézkedések formájában.

Egyedül nem megy

Kényszerhelyzetben vannak a cégek, mivel a dinamikus forgalomnövekedés és a piaci verseny arra sarkallja az áruházakat, hogy kinyissanak vasárnaponként is, noha az ehhez kapcsolódó kiadások jelentősek, amit nem tud mindegyikük vállalni – mondta a Magyar Időknek Vámos György, az OKSZ főtitkára. Utalt rá, a működés átalakítása, a hosszított nyitvatartás, az árukészlet bővítése, illetve főként a munkaerő pótlása akkora költséget jelent az üzletekben, hogy azt várhatóan a vásárlók terhére valósítják meg a kereskedők.

Így például csökkentik a magyar áruk arányát a polcokon az olcsóbban beszerezhető importtermékek javára, nem jut pénz áruházi fejlesztésekre, átszervezik a belső működést, a szakképzettek helyett az olcsóbb alkalmi munkaerő felé fordulnak, illetve például újabban több helyütt néhány órával csökkentették a nyitvatartási időt. Emellett az is várható, hogy áremeléssel kompenzálják a terheket.

– Egy kereskedelmi vállalkozás üzleti alapokon működik. A vállalatoknak éves terveik vannak az elvárható forgalommal, illetve a haszonnal kapcsolatban, nem elsősorban a nyereségük terhére vállalják az újabb kötelezettségeket – jegyezte meg Vámos György. Hozzátette: a létszámhiány főként az élelmiszer-forgalmazásban jelent gondot, az iparcikket árusító üzletekben ugyanis jobbak a fizetések. Szavai szerint tény, hogy aki rosszabb helyzetben van, annak kellene bért emelnie, viszont ez növeli a cégek versenyhátrányát. Ezért inkább a bérekre rakódó költségvetési terhek csökkentésére vagy speciális állami kedvezményekre van szüksége az ágazatnak, a piac ugyanis magától nem tudja megoldani a problémát. A vállalkozások tőkeereje kevés ehhez a kérdéshez – jelentette ki a főtitkár.

Saját csapdába esve

Miközben a napi fogyasztási cikkeket kínáló vállalatok kivétel nélkül bevételeik növekedéséről adtak számot a boltzár tavalyi évében, a szocialista hecckampány során kierőszakolt vasárnapi újranyitás még nehezebb helyzetbe hozta a multikat és a dolgozókat, illetve most már a vásárlókat is – jelentette ki lapunknak a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke. Bubenkó Csaba kifejtette: míg az előző évben kiegyensúlyozottabb volt a munkaerőkérdés az ágazatban, az idén kutyaszorítóba kerültek a láncok.

A statisztikák szerint ugyanis az átlag 10-15 százalékos béremeléssel sem sikerül vonzóvá tenniük az áruházi munkát, ami oda vezetett, hogy vasárnaponként nem nyit ki minden üzlet, amelyik korábban élt a hétnapos üzemelés lehetőségével. Azoknál a láncoknál, ahol a hét utolsó napján sem pihennek a dolgozók, súlyos gondok vannak a munkaszervezés, a szabadságok kiadása, a mindennapi kiszolgálás és már az áruházi szolgáltatások színvonalának szempontjából is.

Ősztől kiürülnek a boltok

A Blokkk.com szakmai portál azt közölte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatait megvizsgálva mostanra egyértelmű: nem mindenki örült a boltzár eltörlésének. Az áprilisi bejelentéskor azzal lehetett számolni, hogy májusban az áruházakban néhány ezer ember felvételével el lehet indítani a hét utolsó napján a kereskedést, ekkor tízezer foglalkoztatott hiányzott a piacról. A 140 ezer kiskereskedelmi értékesítőhelyből jelenleg mintegy 40 ezerre becsülhető a vasárnap is nyitva tartó boltok száma, a hét végén a pultok, pénztárgépek mögött állók száma pedig 80-100 ezerre.

A KSH adatai azonban semmiféle létszámnövekedést nem mutatnak 2016 májusában a négy főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál. Áprilishoz hasonlóan ugyanis félmillió óra felett volt májusban is a kiskereskedelemben jegyzett túlórák száma, ami a korábbi, év eleji hónapokhoz képest egyharmados növekedést takar – a meglévő dolgozók terhére. Bérben is többe került a vasárnapi nyitás a cégeknek, hiszen az 50 százalékos pótlék, a túlórapénzek a bruttó alapfizetéseken kívüli egyéb kereseteket mintegy negyedével dobták meg.

A nyári hónapokban a diákmunkaerővel húzza ki a kiskereskedelem, de a szakértők szerint az ősszel új időszámítás kezdődik. Az alkalmilag foglalkoztatott diákok – számukról jelenleg nincs hivatalos statisztika – legkésőbb az iskolakezdéskor otthagyják a boltokat, helyüket pedig a jelek szerint nemigen fogják tudni betölteni a láncok.

A más ágazatokhoz vagy a külföldi piacokhoz képest mért áruházi bérkülönbség ugyanis jelenleg olyan nagy, amihez a szakértők szerint egy egyszeri béremelést egyik pillanatról a másikra szinte lehetetlen kitermelni. A munkaerőhiány ma már nemzetgazdasági szintű probléma, aminek megoldásához mindenkinek a zsebébe kell nyúlnia – állapítja meg elemzésében a Blokkk.com.

Forrás: Magyar Idők