Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Tusnádfürdőn arról beszélt, hogy ha sikeres lenne a férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazása érdekében tervezett referendum, akár nyugdíjcsökkentéssel is számolhatnak az öregségi ellátásban részesülők. Az NGM nem válaszolt a 168 óra azon kérdésére, hogy – a kormány számításai szerint – a 65 éves nyugdíjkorhatár bevezetése után a nyugdíjra jogosultak közül várhatóan hányan halnak majd meg a nyugdíjkorhatár elérése előtt?

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Origónak adott tusnádfürdői interjúban arról beszélt, hogy ha sikeres lenne a férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazása érdekében tervezett referendum, akár nyugdíjcsökkentéssel is számolhatnak az öregségi ellátásban részesülők.

A nyilatkozattal kapcsolatos kérdéseinket eljuttattuk a minisztérium sajtóosztályához. Íme

1. A miniszter úr szavait az érintettek populista szófordulatként, burkolt fenyegetésként értéklik és arra hivatkoznak: az adócsalások miatt be nem hajtott pénzek többszörösen meghaladják azt az összeget, amibe a rendelkezés férfiakra való kiterjesztése jelentene. Önök miért rögtön nyugdíjcsökkentésben gondolkodnak, ahelyett, hogy pl. az adóbehajtás eredményességét javítanák?

2. Az általános nyugdíjcsökkentés, mint ellenérv, miért nem merült fel akkor, amikor a nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazásáról döntött a kormány?

3. Mi indokolja a különbségtételt a nők és a férfiak között?

4. A nyugdíjkorhatár emelkedésével a kormány szándékozik-e emelni a 40 éves korhatárt a nők esetében?

5. Számításaik szerint a 65 éves nyugdíjkorhatár bevezetése után a nyugdíjra jogosultak közül hányan halnak majd meg a nyugdíjkorhatár elérése előtt? Ugyanezt az adatot szeretnénk megkapni nőkre és férfiakra lebontva is.

Kérdéseinkre a Nemzetgazdasági Minisztérium az alábbi választ adta:

– A „Nők 40„ program a nyugdíjhoz közeledő nők megbecsüléséről szól, akik évtizedeken át keményen dolgoztak és mellette gyermekeket neveltek fel. Ennek tükrében nem vitatható az intézkedés társadalmi igazságossága, a magyar nők és édesanyák e téren történő pozitív megkülönböztetése.

– A férfiak 40 év szolgálati idő után történő nyugdíjba vonulásának lehetővé tétele nemcsak költségvetési, hanem például foglalkoztatáspolitikai kérdéseket is felvet, emiatt is körültekintően kell végiggondolni, hogy a nyugdíjrendszert milyen mértékben szükséges és lehetséges átalakítani. A „Férfiak 40" intézkedés esetleges megvalósulása esetén az egyik lehetséges megoldási alternatíva a nyugdíjak csökkentése, ahogy arra Varga miniszter úr is utalt, hiszen egyszerre kellene megoldani a növekvő járadékok és a csökkenő járulékok okozta nagyon jelentős költségvetési problémát.

– A Nemzetgazdasági Minisztérium jelenleg is dolgozik a férfiak korkedvezményes nyugdíjazásával kapcsolatos makrogazdasági és költségvetési számításokon.

A válasz után sem tudjuk:

1. Az általános nyugdíjcsökkenés, mint ellenérv, miért nem merült fel akkor, amikor a nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazásáról döntött a kormány?

2. Mi indokolja a különbségtételt a nők és a férfiak között?

3. A nyugdíjkorhatár emelkedésével a kormány szándékozik-e emelni a 40 éves korhatárt a nők esetében?

4. A kormány számításai szerint a 65 éves nyugdíjkorhatár bevezetése után a nyugdíjra jogosultak közül – nőkre és férfiakra lebontva – várhatóan hányan halnak majd meg a nyugdíjkorhatár elérése előtt?

Forrás: 168 óra

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ