Háttérmegbeszéléseket kezdett a kormány Brüsszellel és a vezető uniós tagállamokkal arról, hogy a jövőben azonnal vissza tudja fordítani az ország és az Európai Unió határáról azokat, akik oda jogsértő módon próbálnak bejutni – tudta meg a Népszabadság. Ez indokolja az államhatár és az ott épülő kerítés „büntetőjogi védelmét” is.

Diplomáciai forrásokból lapunk úgy értesült, a magyar külképviselet-vezetők bevonásával a kormány már azelőtt megkezdte a tapogatózó tárgyalásokat az uniós országokkal, hogy bejelentették volna: rendkívüli parlamenti ülést hívnak össze annak érdekében, hogy a jövőben három-négy éves szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekménnyé minősítsék az illegális határátlépést és a határzár megrongálását.

A titkolózásnak több oka is lehet. Egyfelől a kormány nem szeretné, ha a jogvédők még azelőtt támadhatnák az elképzelést, mielőtt megkezdődne a megvalósítása. Másfelől nem szívesen ismernék be, hogy ez a megoldás nagyban hasonlít a Jobbik már jó ideje hangoztatott javaslatára, miszerint a migránsokat azonnal toloncolják vissza oda, ahonnan jöttek.

Magyarország schengeni határvédelmi rendszere minden korábbi uniós ellenőrzésen kiváló minősítést kapott. A térfigyelő, hő-, mozgás- és szívdobbanás-érzékelő kamerák 98 százalékos lefedettséget biztosítanak, elvileg szinte senki nem juthat át a határon észrevétlenül. A szűk kapacitást az „élőerős őrzés" jelentette, amelyet napi pár tucat illegális menekülő elfogására állítottak fel – miközben jelenleg közel kétezren érkeznek naponta.

Amennyiben Brüsszel és a befolyásos tagállamok legalább hallgatólagosan áldásukat adják a körvonalazódó magyar elképzelésekre, lényegében mindenkit azonnal visszaküldhetnek a magyar hatóságok Szerbiába, aki a zöldhatáron érkezve lépett az ország területére. És akkor is megtehetik ezt, ha valaki például a vasfüggöny túloldaláról – már magyar területen állva – szóban közli a rendőrökkel, hogy menedék iránti kérelmet kíván előterjeszteni az illetékes hatóságnál, majd ezután nem követi a rendőrök utasításait, és nem megy el a kijelölt határátkelőhelyre. Láthatóan a kormány sem bízik azonban abban, hogy Brüsszel gyors választ ad a menekültáradat okozta problémákra. Eddig sem kapkodták el a megoldás keresését – emlékeztettek rá névtelenséget kérő kormányzati szakértők. Más kérdés, hogy a magyar kormány különutas politikája sem hozta meg eddig a várt eredményt.

Kiderült, hogy egy kerítés nem elég, legalább kettő kell, de még az is kevés, ezért több ezer (bár ma még pontosan senki nem tudja megmondani, hogy hány) határvadászt küldenek a magyar–szerb határ őrzésére. Elsősorban azokat a szakaszokat ellenőrzik majd, ahol árvízvédelmi vagy közlekedési okokból nem épülhet meg a határzár.

Miközben a kormány bejelentette, hogy a Csongrád megyei határszakaszon elkészült a gyors telepítésű drótakadály, Toroczkai László ásotthalmi polgármester a napokban azt közölte, hogy ez nem igaz. Később a honvédelmi tárca is elismerte, hogy különböző okok miatt bizonyos szakaszokon nem építették meg a kerítést.

Belügyi források elmondták: Pintér Sándor miniszter a kormánydöntés után utasította az országos rendőrfőkapitányt a koncepció kidolgozására. Már a jövő hétre kész kell lennie a tervnek, hogy a felállítandó határvadászegységekbe honnan vezényelnek embereket, őket hol fogják elszállásolni, továbbá gondoskodniuk kell az élelmezésükről és az utaztatásukról is.

Most alkalmazza majd először a belügyi vezetés a nyáron hatályba lépett új szolgálati törvénynek azt a szakszervezetek által kezdettől kifogásolt rendelkezését, amely szerint háromévente hat hónapra bármelyik rendőrt szolgálati érdekből az ország más területére vezényelhetik. Gyorstalpalón tehát elvileg bármelyik rendőrből határvadászt faraghatnak, és családjától távoli helyre küldhetik.

Úgy tudjuk, az ORFK-n mindenekelőtt a 2008-ban felszámolt és a rendőrségbe olvasztott határőrség egykori határvadászait veszik számításba. Nem sokan maradtak a rendőrségen, de akik igen, azoknak legalább van határőrizeti, -védelmi tapasztalatuk.

A többieket nem egész egy hét alatt kell felkészíteni a feladatra.

Pintér utasítása szerint mindezt úgy kell végrehajtani, hogy sehol sem keletkezhet az intézkedés hatására „közbiztonsági deficit". Nem lesz tűzparancs, a határvadászszázadok nem kapnak speciális fegyvereket sem, mindenki a saját szolgálati fegyverével lép majd szolgálatba a határon.

Az ellenzéki pártoknak egyöntetűen az a véleményük, hogy a kormány legutóbbi döntése a határvadászszázadok felállításáról csak azt bizonyítja, milyen elképesztő mély szakadék húzódik a kormány sikerpropagandája és a valóság között. Szél Bernadettől (LMP) Mirkóczki Ádámig (Jobbik) úgy vélik, a kormány lépései cseppet sem hatékonyak. Az LMP európai uniós megoldást sürget, ehhez – mint Szél lapunknak elmondta – egy olyan miniszterelnökre volna szüksége az országnak, aki képes az érdekeinket érvényesíteni Brüsszelben. A Jobbik viszont a határőrség vissza¬állításában és az azonnali visszatoloncolás bevezetésében látná a megoldást.

Nem tartják célravezetőnek a pártok az államhatár és a kerítés büntetőjogi védelmét sem. Bár a Jobbik támogatja a javaslatot, azzal nem ért egyet, hogy „a határsértőket a kormány rá akarja szabadítani a már így is 140 százalékos telítettségű magyar büntetés-végrehajtásra".

Molnár Zsolt (MSZP) szerint világméretű problémákat nem lehet büntetőjogi eszközökkel kezelni.

Az pedig végképp nonszensz, hogy a kormány két hét alatt akar határvadászokat faragni más feladatokra kiképzett rendőrökből. Molnár és Szél külön is hangsúlyozta: az ország számos részén még ma sem kielégítő a közbiztonság, mert kevés a rendőr. Szerintük lehetetlen a kormány döntését úgy végrehajtani, hogy következményként ne romoljon az ország bűnügyi helyzete.

Forrás: Népszabadság

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ