Az Egyesült Államokban hatmillióan dolgoznak részmunkaidőben és számuk folyamatosan emelkedik. Miközben egyre nagyobb igény van a részmunkaidős állásokra, addig a munkáltatók jelentős része még mindig azt gondolja, hogy csökkentett óraszámban csak a csökkentett képességűek akarnak dolgozni.

Miközben folyamatosan emelkedik a részmunkaidőben dolgozók száma, a munkáltatók, sőt a társadalom is még mindig kicsit lesajnálja ezeket az embereket – írja a Fortune. A társadalmi sztereotípiák főleg arról szólnak, hogy a részmunkaidősök általában nagyon fiatalok – diákok – vagy nagyon idősek – nyugdíjasok vagy életkorban ahhoz közeliek –, akik azért dolgoznak, hogy ne unatkozzanak és legyen egy kis mellékes jövedelmük. A munkáltatók előítéletei ennél durvábbak, ugyanis hajlamosak azt gondolni, hogy az nem dolgozik teljes munkaidőben, akinek a képességei hiányosak vagy a kényszer vezette ide, mert nem talált „rendes" nyolcórás állást. Éppen ezért sokszor lesajnálják és bizony alul is fizetik ezen munkavállalókat.

Az Egyesült Államokban jelenleg hatmillió ember dolgozik részmunkaidőben és a többségük saját döntése alapján – derül ki az amerikai Bureau of Labor Statistics adataiból. A részmunkaidőben dolgozók száma ráadásul 2007 óta 12 százalékkal emelkedett és ez a tendencia várható a következő években is.

Az adatok arra is rávilágítanak, hogy a részmunkaidősök többsége jól képzett, fiatal – de már nem diák –, aki nem beszorult egy helyzetbe, hanem úgy döntött, hogy az életének csak egy bizonyos részét áldozza fel a munka oltárán, bár nem hagyományos karrierívben gondolkodnak, ettől függetlenül gyakran sikeresek és elégedettebbek is saját életükkel, mint a nyolc-tíz-tizenkét órát dolgozók. Keresnek annyit, hogy számláikat kifizessék, mindeközben igyekeznek megvalósítani álmaikat, élhetnek szenvedélyeiknek – és sokszor ez a kombináció hozza meg számukra a sikert. Egy jelentős részük a szabadidejében társadalmilag hasznos munkákat épít – rászorultakon segít, közösséget épít, stb. – aminek hasznosságához nem fér kétség, ám fizetés általában nem jár érte.

Forrás: HVG

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ