A kormány szemérmesen úgy fogalmaz, a magyar munkavállalók nem megélhetési bevándorlók az uniós országokban, csak egy másik tagállamban vállalnak munkát. A ködösítés azonban nem változtat a lényegen: a jól képzett magyar szakmunkások közül számosan, a jobb megélhetés reményében külföldön dolgoznak, így egyre több ágazatban okoz leküzdehetetlen akadályt a szakember hiány – olvasható a Népszavában.

Bejárta a sajtót az a hír, hogy egy soproni légkondicionáló berendezésekkel foglalkozó cég összes alkalmazottja felmondott, mert Ausztriában vállaltak munkát. A tulajdonos rendkívüli erőfeszítésekkel is csak két új munkaerőt tudott felvenni. Ez a jelenség, ha nem is ilyen sarkosan, de ma már országos jelenség. Egyre több szakmunkás keresi a boldogulását Nyugat-Európában.

Óriási gondot jelent a hazai építőiparban a szakemberek kivándorlása. A 2008-as válságot követő időszakban 80 ezren veszítették el a munkájukat – emlékeztetett Koji László. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke a Népszavának elmondta, hogy az utóbbi két és fél év építőipari élénkülése ellenére 20 ezer embert is alig tudtak a cégek fölvenni, mert az elmúlt időszakban 30-35 ezren egyéni munkavállalóként külföldre mentek dolgozni, sokan pedig kényszerből pályát módosítottak. Ugyanakkor a nyugati határ menti régiókban jelentős a napi ingázás is Ausztriába, ahol a helyi cégek alkalmazottjaiként dolgoznak szép számban honfitársaink. Áml sem a magyar vállalkozások, sem a magyar állam semmit sem profitál.

A szövetség elnöke szerint jobb megoldás lenne az, ha a magyar cégek vállalnának vállalkozási szerződéssel munkát Ausztriában, Németországban, vagy más uniós tagállamban. Magyar cégé lenne a bevétel, az adó és a járulék pedig a magyar állam költségvetését gazdagítaná. (A válság előtt egyébként ez a megoldás volt a jellemző, de mára már visszaszorult.)

Egy jó építőipari szakmunkás 2-2,5-szeresét is megkeresheti az itthoni bérének, de az illegális munkavállalók jövedelme még ennél is magasabb lehet. Egyébként a fejlettebb nyugat-magyarországi térségekbe Kelet-Magyarországról érkeznek munkavállalók, de nem elegen. Sokat lendíthetne a hazai munkaerő mobilitáson, ha a kormányzat támogatná a munkásszállók létesítését - vélekedett Koji László.

Nem csak az építőipart sújtja a jó szakemberek elvándorlása, hanem a kereskedelmet is. Az utóbbi időszakban a magyar eladók is egyre kelendőbbek lettek külföldön is, emiatt hiányszakmák alakultak ki. Az Európai Unió az egyes tagországok nemzeti foglalkoztatási szolgálatain keresztül közzéteszi, melyik kereskedelmi vállalkozás keres más nemzetbeli, így akár magyar eladót is. Így a jól képzett magyar kereskedelmi dolgozók is válogathatnak az ajánlatok között. Kínálatban nincs is hiány, hiszen például Németország 30 806, Belgium 4 397, Ausztria pedig 3 443 eladót, egyéb kereskedelmi szakembert keres. Még néhány száz hazai piaci árus is találhat munkát más uniós tagországokban, érdekes, hogy például Franciaországban több mint kétezer utcai árust, házaló kereskedőt fogadnának be más országból.

A nyugat-európai bérekkel szemben a hazai jövedelmek nem versenyképesek hiszen átszámítva 400-500 ezer forintos fizetésekkel lehet számolni. Ez többszöröse a magyar eladók itthoni bérének. Igaz idegen nyelvismeret is kell, ebből viszont az következik, hogy eleve a legjobbak mennek el. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára lapunknak elmondta, hivatalos statisztika nincs arról, hogy a kereskedelemből hányan mentek el külföldre dolgozni.

Már évekkel ezelőtt is előfordult, hogy egy német húsfeldolgozó üzem parkolójában több magyar rendszámú gépkocsi állt, mint német. Ez azt jelentette, hogy magyar szakemberek dolgoznak a vállalkozásnál. A helyzet azóta csak annyiban változott, hogy még több lett a külföldre „kitántorgott" magyarok száma - erről Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke beszélt a Népszavának.

A magyar élelmiszeripar jövedelmezősége az elmúlt években érdemben nem változott, így a bérfejlesztésekre sem jutott elegendő forrás. Ez annak ellenére is igaz, hogy éppen a szakemberhiány miatt a szakmunkás bérek azért elmozdultak a kötelező bérminimumról – felfelé. Ausztriában, vagy Németországban azonban még így is a hazai bérek két-háromszorosát kaphatja meg egy jó szakember, ebben a szakmában is. Különösen a csontozó-daraboló szakmunkásokat keresik külföldön, s ők hiányoznak leginkább itthon.

A szövetség elnöke hangsúlyozta, a gondokat csak tetézi, hogy elsősorban a fiatal, de már megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező, ambiciózus szakmunkások keresik a boldogulásukat Nyugat-Európában. Megfigyelhető itt is a belföldi munkaerő-áramlás, Kelet-Magyarországról szerveznek húsipari szak- és betanított munkásokat nyugat- és dél-nyugat-magyarországi feldolgozókba. Az a tapasztalat, hogy az élelmiszerfeldolgozó iparból többnyire egyénileg vállalnak munkát külföldön a szakemberek, de toboroznak a munkaközvetítő cégek is.

Éder Tamás szerint a magyar feldolgozóipar versenyképességének és jövedelmező képességének javításával lehetséges magasabb bérekkel itthon marasztalni a jó szakmunkásokat. A feldolgozóipar a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklusban hozzájuthat bizonyos forrásokhoz, de hogy ebből mennyi juthat majd az élelmiszeriparra, jelenleg még nem látni.

A többi ágazathoz hasonlóan a hazai sütőipar is megszenvedi a szakemberek megélhetési kivándorlását. Már nem csak a nyugat-magyarországi régiókből, de Közép-, sőt, Kelet-Magyarországról is külföldre mennek a szakemberek – közölte Werli József, a Magyar Pékszövetség szakmai titkára. Ausztriában, Németországban, vagy Franciaországban 3-4-szer magasabb jövedelemre tehetnek szert. A jó keresetek miatt a magyar pékek, megjelentek Írországban, Nagy-Britanniában és Dániában is.

A magyarországi helyzetet tovább rontja, hogy képzett szakemberekből a nyugat-európai országokban is hiány van, ezért még jelentősebb az elszívóhatás. Belföldön alig mozdulnak a pékek, hiszen nincs nagy bérkülönbség az ország különböző régióiban. A korszerű hazai sütőipari cégeknél már a gépek üzemeltetése is gondot okoz. Werli József szerint csak a jobb munkakörülmények és bérek tarthatnák itthon a szakembereket. Főleg a fiatalok mennek el, hogy megalapozzák az egzisztenciájukat. Sokan tervezik, ha összegyűjtöttek egy megfelelő összeget, hazajönnek vállalkozást alapítani. Ám arra semmilyen garancia nincs, hogy valóban hazatérnek-e.

Forrás: Népszava