Nagyot ugrott a várható élettartam globális szinten: az 1950-55-ben mért 48 évről 2010-15 között 70 évre, ami a várakozások szerint 2050-re meghaladja a 77-et is. Ezzel párhuzamosan rekord sebességgel nő az idősek száma a globális népességen belül, a század közepére már több ország is olyan idős lesz, mint most Japán. Kijózanító adat, hogy az emberiség történelmében most először lesz olyan, hogy a 65 év felettiek száma várhatóan meghaladja az 5 év alatti gyermekek számát. A népességcsökkenés egyik nagy vesztese lesz Magyarország, ahonnan milliók tűnhetnek el a Bank of America Merrill Lynch által összeállított elemzés szerint – írja a Portfolio.

Ötévente egy évvel nő a várható élettartam

A globális várható élettartam az 1950-55-ben mért 48 évről 22 évvel, 70 évre emelkedett a 2010-15 közötti időszakban. Becslések szerint ez a 77,1 évet is elérheti 2050-re, 2100-ra pedig a 83-at. Emellett a túlélési ráta is emelkedőben van: 2010-15 között az, aki elérte a 60. életévét, várhatóan további 20 évet is élhet az ENSZ adatai szerint.

Tavaly a világ népessége 7,3 milliárd főt tett ki, 12 év alatt 1 milliárddal nőtt az összlakosság. A világ népességének 12,3%-a (901 millió ember) 60 éves vagy még annál is idősebb. 2050-re a számuk megduplázódik, 2100-ra pedig eléri a 3,2 milliárd főt. Az ENSZ adatai szerint az évszázad közepére négy emberből egy 60 vagy a feletti korú lesz.

Sokkoló adat, hogy 2100-ra a 80 vagy a felettiek száma eléri a 944 millió főt, ami hétszerese a 2015-ös szintnek. 2050-re Kínában 121 millió, Indiában 48 millió és az USA-ban 32 millió 80 vagy annál idősebb ember lesz. Mindemellett a század végére a világ lakosainak medián életkora is 42 évre emelkedik a mostani 29,6-ról. Európában a medián életkor már most is 42 év, ez 2050-re 46-ra nő.

A legfejlettebb nemzetek - mint Japán, Németország és Olaszország - lakosainál a legmagasabb a medián életkor a világban, míg az olyan afrikai országokban, mint Nigéria, Uganda vagy Csád a medián kor még a 20 évet sem éri el.

Még a mostani évtized vége előtt bekövetkezik az, amire mindeddig nem volt példa az emberiség történelmében: a 65 és a feletti életkorúak száma meghaladja az 5 év alatti gyermekek számát.

Egyre több ország néz majd ki úgy, mint most Japán

2050-re a világ fejlődő és fejlett országai is mind olyan idős népességgel rendelkeznek majd, mint amilyennel most Japán. Sőt, Kína, Kanada, Franciaország, az Egyesült Királyság és Brazília még meg is haladja a mostani japán szintet, és az USA is vészesen közel kerül hozzá. Az előrejelzések szerint a század közepére az idős emberek 80%-a a feltörekvő országokban él majd. Ezekben a régiókban 2013-ban 554 millió idős ember élt, ötször annyi, mint 1950-ben.

Az idősek számának megnövekedése elsősorban Ázsiában jelentkezik nagyobb mértékben, majd Afrikában és Latin-Amerikában. 2050-re azonban az akkor a világban lévő 2 milliárd idős emberből 1,28 milliárd az ázsiai csendes-óceáni térségben él majd, ami 61%-a a teljes idős népességnek. Tavaly a 80 és a felettiek 28%-a Európában élt, ez 2050-re 16%-ra csökken, 2100-ra pedig 9%-ra.

2015-ben a 25 legidősebb ország ranglistáján Magyarország a 22. helyet foglalta el, akkor nagyjából 18%-ot tettek ki a 65 és a feletti korúak a népességen belül. Ez az arány 2050-re már közel 30% lesz.

A gyerekszám-csökkenés miatt öregedik a világ

Egyre kevesebb gyerek született az elmúlt 50 évben: 1950-ben egy nőre még 5 gyermek jutott, ez 2,5 gyermekre csökkent mára, 2050-re pedig 1,8-2,2 gyermek juthat egy nőre. Az ENSZ szerint az utóbbi fél évszázadban bekövetkező termékenység-csökkenés az egyik fő oka a világ elöregedésének. Az évszázad közepére Afrikán kívül mindegyik régió termékenységi rátája 1,7 és 2 közé esik.

Ma 83 ország, amelyek egyébként a világ népességének 46%-át adják, van a helyettesítési arányszám alatt. Mindebből 25 országban csak az 1,5-öt éri el az egy nőre jutó gyermekek száma. A most és 2050 között eltelő időszakban Afrikában esik vissza leginkább a helyettesítési arány, 2100-ra pedig minden régió megközelíti vagy alámegy a mostani elvárt szintnek. Mindez drasztikus népességcsökkenést okozhat a világon.

Emellett a várható élettartam emelkedése a világ minden országát komoly kihívás elé állítja. Az USA-ban a leggazdagabb 1% átlagosan 14,6 évvel él tovább, mint a legszegényebb férfiak 1%-a, és 10,1 évvel haladja meg a legszegényebb nők 1%-ának várható élettartamát. Az OECD országok közötti felmérés alapján a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező emberek átlagosan 6 évvel élhetnek tovább a legalacsonyabb végzettséggel rendelkezőknél. Magyarországon ez 5,5 év különbség a nők, és 12,1 év különbség a férfiak esetében.

Mivel a nők várható élettartam nagyobb, átlagosan 4,5 évvel, ezért az idősebb nők száma gyakorlatilag mindenhol meghaladja az idős férfiakét a világon. Tavaly 100 idős nőre 80 idős férfi jutott a 65+ korosztályban, ami a 85+ életkorúaknál már 50/100 arányt tesz ki.

Mindemellett az eltartási arány is fejtörést okoz a világon. Míg 1950-ben egy 65 év felettit még 12, 15-64 éves aktív korú tartott el, 2013-ban már 8 aktív korúra jutott ez a szerep. Az ENSZ szerint ez 2050-re tovább csökken, akkor egy 65 felettire már csak 4 aktív korú jut, a legfejlettebb régiókban pedig már csak kettő.

Az évszázad közepére 48 ország néz szembe népességcsökkenéssel. A legnagyobb mértékű népesség-visszaesés Japánban, és az európai országok között Németországban, Ukrajnában, Lengyelországban, Bulgáriában és Magyarországon lesz, ezen országok mindegyike 10-32%-os népességfogyást szenvedhet el 2050-re. Abszolút értékben Kína népessége csökken leginkább, onnan 58 millió ember fog eltűnni.

Magyarországon 1,4 millióval lehetünk kevesebben, ami a becsült népességszám több mint 14%-át jelenti.

Harmadával csökken a munkaerő-növekedés

2030-ra a globális munkaerő-növekedés harmadával esik vissza, az 1990-2010-es éves átlag 1,4%-ról 1%-ra. A G7-es országokban a növekedés lassulása még szembetűnőbb lesz, ott 0,8 százalékponttal kerülhet lejjebb. Ez egyben a nyugdíjba vonulás két évvel való átlagos meghosszabbodását, a több női munkaerőt és a bevándorlók növekvő számát is előrevetíti.

Idén kritikus szinthez érnek a fejlett gazdaságok: 1950 óta most először csökken a munkaképes korúak száma. A világ legöregebb országaiban - Japánban, Németországban és Olaszországban - ez már elkezdődött, a század közepére náluk harmadával esik vissza a munkaerő. Ez a jelenség már a feltörekvő gazdaságokban is megjelent, az eurózónában pedig 9,2%-os csökkenés lehet a munkaerőben 2060-ra, ami 14 millió embert jelent.

Magyarországon 2023 és 2060 között közel 20%-kal eshet vissza a munkaerő-kínálat a 20-64 évesek között.

2050-re lesz csúcson a foglalkoztatottság

A becslések szerint a világ foglalkoztatottsági szintje 2050-ben éri el csúcspontját, onnan pedig egy lassú ütemű visszaesés indul meg. Mindez a humán tőke masszív kiáramlásához vezet. 2010-ben minden újonnan érkező munkaerő mellett 0,3-nyi dolgozó vonult nyugdíjba, ez a szám 2050-re 0,7-re emelkedik. A G7-es országokban ez az arány már ma is 0,8, a század közepére pedig 1:1-es arányra nő.

Hogy mindez miért érdekes? Az 1964 utáni 50 évben a globális gazdaság hatszorosára nőtt, köszönhetően a munkaerő és a termelékenység rekord mértékű növekedésének. A G7-es országok GDP-növekedésének nagy részét a munkaerő-növekedés adta, míg a feltörekvő gazdaságokban főként a termelékenység járult hozzá a növekedéshez. Ugyanezen időszak alatt a világ népessége több mint megduplázódott a mostani 7,3 milliárd fős szintre. Egy átlagos munkaerőnek (dolgozónak) ma 2,4-szer nagyobb a teljesítménye, mint amilyen 1964-ben volt, kérdés persze, tartható-e a jövőben is ez az ütem.

Amennyiben 50 éven belül elérjük a csúcspontot a foglalkoztatottságban, és amennyiben ez egybeesik a termelékenység-növekedés felső korlátjával, a globális növekedés historikus átlagának már csak 40%-át fogja tudni hozni.

A Világbank már 2015-ben felhívta arra a figyelmet, hogy azok az országok, ahol magasabb a termelékenység-növekedés, ahol csak kisebb változások lesznek a függőségi rátában és ahol alacsonyabb a kezdeti adósság, sokkal könnyebben veszik majd a népesség-elöregedés okozta kihívásokat. Ebből kiindulva az olyan országok, mint Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország, jelentős problémákkal szembesülhetnek, nem úgy, mint például Észtország, Bulgária vagy Örményország. Magyarország szintén a nehéz sorsú országok között van.

Egyre több a bevándorló

Az egyik legjobb megoldást a munkaerő-hiányra a bevándorlók jelenthetik. A fiatalabb munkások beáramlása ugyanis lassíthatja az elöregedési folyamatokat és az adóalapot is szélesítik. Tavaly nemzetközi szinten 244 millió bevándorló volt a világon, ami 2000-hez képest 41%-os növekedést jelent. 1950 és 2015 között Európa, Észak-Amerika és Óceánia is nettó befogadó volt, ami 2000 és 2015 között évente átlagosan 2,8 millió bevándorló befogadását jelentette.

2050-re a legmagasabb jövedelmű országok népességnövekedése már főként a bevándorlóknak lesz köszönhető, közülük is a legtöbb bevándorló az USA-ba, Kanadába, az Egyesült Királyságba, Ausztráliába, Németországba, Oroszországba és Olaszországba érkezhet. Mindeközben Bangladesből, Kínából, Pakisztánból és Mexikóból fog a legtöbb ember kivándorolni, éves szinten akár 100 ezren hagyhatják ott ezeket az országokat.

Az elmúlt három évtizedben az Európába érkező bevándorlók száma a 9-szeresére nőtt, az éves 198 ezerről 1,7 millióra. A becslések szerint a bevándorlók száma 2040 és 2060 között 1-1,4 milliót tehet ki éves átlagban, vagyis a teljes európai népesség 0,2%-át. Ez azonban korántsem elég, az IMF becslései szerint a fejlett gazdaságok elöregedésének kompenzálásához már most is 8-szoros növekedésre lenne szükség a bevándorlók számában.

Forrás: Portfolio