Az Alkotmánybíróság keresztbe tehet a férfiak korai nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezésnek. Kormánypárti jogi források szerint az AB felülírhatja a Kúria vonatkozó döntését - értesült a Figyelő.

Míg a vasárnapi boltzár kapcsán jó darabig nem is reménykedhet az ellenzék abban, hogy kérdését napirendre veszi a Nemzeti Választási Bizottság, addig a férfiak korai nyugdíjazását lehetővé tevő kezdeményezés, mint kés a vajban halad előre. Pedig a Nemzeti Választási Bizottság először ennek is tilos jelzést adott, csakhogy a Kúria felülbírálta azt. Az egyenlő bánásmód alkotmányos elvére hivatkozva engedélyezte, hogy megkezdődhessen az aláírásgyűjtés. S ami igazán furcsa: az indoklásban az is szerepelt, hogy nincs közvetlen költségvetési kihatása. Pedig dehogy is nincs! Ha lehetővé teszik egy társadalmi csoport számára, hogy kedvezményekkel éljen, az élni fog vele. (A Kúria szerint a kérdés az esélyegyenlőség megteremtéséről szól, az egyenlő bánásmód elvéről, és nem jár automatikusan pénzügyi hatásokkal.)

A torta nem lesz nagyobb

A történet ott tart, hogy Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének miskolci tisztségviselőjének magán kezdeményezése mögé beállt a Magyar Szakszervezeti Szövetség, az MSZP, a Liga Szakszervezetek, s a Jobbik is. Tagjaik és aktivistáik száma együttesen bőven meghaladja a 200 ezer főt, így a referendum megtartásához szükséges aláírásokat november eleje helyett már szeptemberre összegyűjthetik. Az már fogósabb kérdés, hogy ha kiírják a referendumot - amire év végén vagy jövő év elején kerülhet sor -, akkor elmegy-e a szavazásra jogosultak több mint fele, azaz legalább 4 millió ember. A 2011-es Alaptörvény ugyanis felemelte a népszavazás érvényességi küszöbét: a választójoggal rendelkező polgárok több, mint 50 százalékának kell részt vennie, s akkor eredményes, ha az érvényes voksok több mint fele azonos. Azaz minimum 2 millió embernek kell igent mondania a férfiak korai nyugdíjazására. A kezdeményezők maguk is érzékelik, nem kis kihívás 4 millió embert az urnákhoz csábítani. Ráadásul a „nem" szavazatokkal, úgy tűnik, nagy arányban kell számolniuk a nyugdíjasokat végletekig hergelő kampányban. Az ellenérv szerint ugyanazt a nyugdíjtortát kell felszeletelni, s ha többen lesznek rá jogosultak, mindenkinek kevesebb jut, márpedig a nyugellátásban részesülő 2,1 millió ember aligha fog erre rábólintani. Velük szemben áll a szakszervezetek, a Jobbik és az MSZP együttesen 2 millió körüli tábora. Kérdés, hogy a fiatalok és a középgeneráció tagjai mozgósíthatók-e a vitában, s ha igen, hogyan szavaznak.

Forrás: Figyelő