Törvénytelenül szüneteltette a Magyar Államkincstár a sztrájkoló tanárok társadalombiztosítását a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint. Kiderült, több esetben a sztrájk után sem állították vissza a tb-jogviszonyt, amivel a tanárok az orvosnál szembesültek. Az Államkincstár szerint jogosan jártak el, a Klik hallgat. A tisztánlátást egymásnak ellentmondó jogszabályok is nehezítik. A szakszervezet bírósághoz fordulna – írja a Népszava.
Azoknak a tanároknak, akik április 20-án részt vettek - a teljesen jogszerű - egész napos sztrájkban, aznap szüneteltették a társadalombiztosítás (tb) ellátási jogviszonyát - ez állt abban az április 26-i keltezésű levélben, amelyet a Magyar Államkincstár (MÁK) elvileg minden intézményhez eljuttatott. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) május elején közleményt adott ki, amelyben arra szólították fel a MÁK vezetőjét, vonja vissza tájékoztatóját, mert az „nehezen értelmezhető” és jogsértő is lehet, hiszen a tb-ellátás nem függeszthető fel jogszerű sztrájk idejére.
Az utóbbi hetekben azonban több jelzés is érkezett a szakszervezethez, amely szerint a MÁK nem tréfált: tényleg szüneteltették a sztrájkoló tanárok tb-jogviszonyát, sőt előfordult, hogy nem csupán egy napig. Egy budapesti pedagógus olvasónk lapunkat úgy tájékoztatta, tb-viszonyát hetekig nem állították vissza, erről a napokban az orvosánál szembesült. Hasonló esetről számolt be az Eduline oktatási szakportál és a Pécsi Stop is. Mendrey László PDSZ-elnök lapunknak elmondta: a tb visszaállításának csúszása mögött minden bizonnyal technikai problémák, valamint a tb-rendszer tökéletlensége, szakszerűtlensége áll. Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének jogásza szerint a késlekedés elfogadhatatlan és jogellenes, az érintetteknek haladéktalanul a munkáltatójukhoz kell fordulniuk.
Mendrey hozzátette: a kormány láthatóan nem fogja vissza magát, amikor a jelenlegi oktatáspolitikával elégedetlen pedagógusokat kell megfélemlíteni. Emlékezetes, a sztrájk előtt a kormány minden erejével azon volt, hogy eltántorítsa a tanárokat a jogszerű munkabeszüntetéstől, a sztrájkot ellehetetlenítse, kiüresítse. Tankerületi vezetők, polgármesterek a legdurvább eszközökkel, például kirúgással is fenyegettek abszolút jogellenesen tanárokat, iskolaigazgatókat. Ilyen esetekről a szaktárcánál „természetesen” nem hallottak. Ugyanakkor Palkovics László oktatási államtitkár ígéretet tett arra, hogy aki jogszerűen sztrájkol, nem kell munkajogi következményekkel számolnia.
Hogy a tb megvonása annak számít-e, nem egyértelmű, azt elég tágan lehetne értelmezni. A PDSZ ugyanakkor vitatja a jogviszony-szüneteltetés jogosságát, Mendrey szerint az semmi másra, csak az elégedetlen tanárok megfélemlítésére, elhallgattatására szolgál. Nyitrai Károly, a szakszervezet jogásza néhány napja állásfoglalást tett közzé, amelyben jelezte: a tb-ellátás csak akkor szünetelhet, ha az adott munkanapon a munkavállaló egyáltalán nem végzett munkát, tehát nincs tb-járulékalapot képező jövedelme.
„A pedagógusok esetében a kötött munkaidőrész két részből áll: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, illetve az efölötti kötött munkaidő rész. Az ezen felüli kötetlen munkaidőrészt pedig a pedagógus bárhol és bármikor munkavégzéssel töltheti. Azt csak konkrétan a pedagógusok tudják eldönteni, hogy a sztrájk napján végeztek-e munkát, például elláttak-e reggeli ügyeletet, vagy ad absurdum javítottak-e dolgozatot otthon aznap este. Ha bármilyen munkát végeztek, akkor a társadalombiztosításuk azon a napon nem szünetelhetett” - állítja Nyitrai. Mendrey arra is emlékeztetett, hogy a sztrájktörvény egyértelműen kimondja: „a munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási jogokra és kötelezettségekre a társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók azzal, hogy a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni”.
A MÁK mást állít, megkeresésünkre közölték, ők mindenben a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el. A tb-törvényre, valamint az adózási törvényre hivatkoztak. Előbbi kimondja: szünetel a biztosítás, „a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerinti átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt”. Az adótörvény pedig azt írja, a biztosítás szünetelésének kezdetét és befejezését a munkáltatónak kell bejelentenie a MÁK-nak.
Egy szó mint száz: a tb-t a vonatkozó törvény szerint csak akkor lehet jogszerűen szüneteltetni, ha a munkavállaló a sztrájk napján egész nap nem dolgozott. A tb-törvénynek viszont teljesen ellentmondanak a sztrájktörvény rendelkezései. Mindenesetre a szükséges adatokkal a munkáltató, vagyis a tanárok esetében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ rendelkezik. Kerestük a fenntartót, szerettük volna megtudni, miért nem állt vissza időben a tanárok tb-je, illetve mennyi tanárt érintett pontosan a szünetelés, válaszra azonban eddig hiába vártunk. Mendrey László közölte: ha az ügyben hivatalos bejelentés érkezik a PDSZ-hez, bírósági eljárást indítanak.
Ennyit vontak el a sztrájkolóktól
Az országos sztrájkban résztvevő tanároktól 150 millió forint távolléti díjat vontak le - közölte pénteki online fogadóóráján Palkovics László oktatási államtitkár. Az összeget a gyógypedagógiai intézményekben nevelt, csaknem 24 ezer gyerekre fordítaná a minisztérium. A pénz felhasználásáról az intézmények dönthetnek, elkölthetik szabadidős programra, vagy egyéb, a gyerekek fejlődését szolgáló tevékenységekre.
Forrás: Népszava</p
