Egyre többször jelentik be alkalmi munkásaikat a gazdaság szereplői. Idén, az esztendő első felében félmillió ember talált magának – átlagban három hétig tartó – időszakos munkát, az államkasszához pedig hat hónap alatt hatmilliárdnyi bevétel érkezett. Szakmai vélekedés szerint a viszonyok tisztulása egyértelmű, a csekély közteher miatt nemigen éri meg a visszaélés – írja a Napi Gazdaság.
Ha alkalmi munka, akkor telefonos, internetes bejelentés – a legfrissebb adóhivatali adatok szerint a munkaadók egyre többször tartják magukat az előírt ügymenethez. Ennek nyomán idén az első hat hónapban majdnem félmillió munkavállaló jutott időszaki, legális kenyérkereseti lehetőséghez. Egy-egy érintett fél év alatt nagyjából 17 munkanapot töltött átmeneti pénzkeresettel, a különféle foglalkoztatók így összesen 8,1 millió munkanapra jelentettek be valamilyen kisegítőt, átmeneti munkaerőt. Összehasonlításképpen megemlíthető: 2014 első felében 440 ezren álltak munkában ilyen keretek között, s együttesen hétmillió napot dolgoztak alkalmi jelleggel. De – az idénymunka fehéredésére – példaként felhozható a 2011-es, egész éves adat is: négy esztendővel ezelőtt tizenkét hónap alatt összesen 8,4 millió munkanapra jelentettek be a munkáltatók időszakos alkalmazottakat. Idén csak fél év kellett hasonló eredményhez.
Százasok, ezresek
A módszer terjedését bizonyosan segíti az alacsony közteher. – Az adót a munkáltató rója le, mégpedig a felvett személyek munkával töltött napjai után – emelte ki érdeklődésünkre a gyakorlati tudnivalók közül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője. Kis Péter András hozzátette azt is: a mezőgazdaságban és a turizmusban tevékenykedő időszaki munkások után naponta ötszáz, az egyéb alkalmi tevékenységet végzőknél napi ezer, a filmes statiszták esetében pedig napi háromezer forint adót kell befizetnie az alkalmazónak. Mivel az év első felében a munkaadók több mint nyolcmillió munkanapra jelentettek be különféle időszakos dolgozókat, az államkasszába 6,1 milliárd forint adó érkezett. Az összeg egymilliárddal haladja meg a tavalyi első fél évben rögzített értéket, s nagyjából megegyezik a 2011 egészében befizetett summával.
Az alkalmi munkavállalás adóügyi statisztikájából az is kiolvasható, mely gazdasági ágazatokban fogadnak fel a leggyakrabban időszakos munkaerőt. – A mögöttünk hagyott fél évben több mint 17 ezer kereskedelemmel foglalkozó cég vett fel átmeneti időre embereket – mondta az adóhivatal szóvivője, majd hozzátette: eközben tízezer körül mozgott az időszakos, legális segítség után néző építőipari szereplők száma, miként a vendéglátás és a mezőgazdaság résztvevői közül is több ezren vettek fel alkalmi munkást.
Nemigen éri meg csalni
– Annyira alacsony az adó, hogy nemigen éri meg trükközni – ezt már a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke mondta lapunknak. Ruszin Zsolt az adminisztráció kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a szükséges bejelentést már okostelefon segítségével is meg lehet tenni, a regisztráció – adott esetben – kevesebb mint egy perc alatt elvégezhető. Az alkalmi foglalkoztatás lehetőségét – a szakember tapasztalatai szerint – egyébként egyre több célra használják fel a vállalkozások. Szüretek, nagyobb mezőgazdasági munkák idején, mulatságok, esetleg búcsúk vagy fesztiválok alkalmával bármikor felmerülhet, hogy szükség volna még néhány megbízható emberre, de egyes cégek időről időre rászorulhatnak a beugró munkaerőre. – Némelyek az alkalmi foglalkoztatás keretében próbálnak ki új embereket – jegyezte meg az alelnök –, s ha a munkavállalók a pár napos időszakban beválnak, állandó szerződést kínálnak nekik. Ruszin Zsolt mindent egybevetve úgy vélte: a 2010 óta élő szabályrendszer megfelelő keretek közé terelte a korábban jórészt illegálisan folyó alkalmi munkavállalást, az elmúlt időszak eredményeit pedig az is megalapozta, hogy az előírásokat annak idején megfelelő szakmai egyeztetés után vezették be.
Akadnak visszaélések
Hogy az idénymunkások alkalmazása körül minél kevesebb legyen a szabálytalanság, a NAV rendszeresen ellenőrzi a munkáltatókat. Az esztendő első hat hónapjában 2300 vizsgálat fejeződött be. Az eljárásokban nyolcvanmillió forint mulasztási bírságot szabott ki az adóhivatal, miközben az érintett gazdasági szereplőknél tízmilliárd forintnyi adókülönbözetre is fény derült. Igaz, utóbbi summából mindössze hatmillió forint kapcsolódott az alkalmi munkások foglalkoztatásához. – A leggyakoribb jogsértésnek jó ideje az számít, hogy a munkaadó nem jelenti be idénymunkásait, vagy csak akkor kezd telefonálgatásba, amikor már a NAV revizorai a kertben, a földeken, a cég telephelyén vizsgálódtak – mondta el a tapasztalatokról szólva az adóhatóság szóvivője. Előfordul az is, hogy a valójában tényleges munkaviszonyban álló személyeket jelentik be átmeneti dolgozónak.
– Fontos tudni, hogy az alkalmi munkások felvételénél több korlátot is ismer a jogszabály – hívta fel a figyelmet Kis Péter András. Adott munkaadó csak meghatározott létszámban és bizonyos időre vehet fel embert, s a törvény arról is rendelkezik, mekkora lehet az időszakos fizetés. Gondot okozhat emellett a munkáltató adótartozása is.
Forrás: Napi Gazdaság
