Ha egy munkavállaló jól érzi magát munkahelyén, akkor kreatívabb, és hatékonyabban tudja végezni feladatát. A munkaadónak tehát érdeke, hogy gondoskodjon dolgozója jólétéről, jóllétéről – olvasható a jogaszvilaghu-n.
Az Y-generáció tagjai már nem csupán a régi, hagyományos szempontok alapján vállalnak munkát. Vagyis az a nyolcvanas-kilencvenes években született nemzedék, melynek egy része mostanában helyezkedik, helyezkedett el a munkaerőpiacon vagy hamarosan közép- és felsővezetőként vállal meghatározó szerepet egy-egy cég életében. Míg régebben kizárólag a fizetés nagysága volt a meghatározó, manapság már többe nyomhat a latban, milyenek a munkakörülmények, milyen környezetben is kell munkát végezni. Az ember felnőtt életének több mint egyharmadát a munkahelyén tölti, ezért sem mindegy, miként. Kipihenten, egészségesen, megfelelő feltételek mellett vagy sem. Munkahelye megválasztásakor egy fiatalnak az ígért jövedelem mellett már az is számít, van-e például a cégnél biciklitároló, zuhanyzó, milyen térben kell a munkát végeznie: van-e asztalának természetes megvilágítása, ebédidőben, szünetben ki lehet-e sétálni egy fákkal övezte kis kertbe, parkba, van-e büfé, étterem az épületben vagy ebédet az iroda közeli kis élelmiszerboltokban, vendéglőkben kell nap mint nap keresgélni. (Netán ingyenes-e házon belül az étel- és italfogyasztás, ahogy az egyre több világcég irodáiban tapasztalható). Van-e relaxációs szoba, ahol pihenni lehet tizenöt-húsz percet, hogy azután újult erővel lehessen felvenni ismét a munkát. Van-e külön helyiség telefonálásra, hogy a mobilbeszélgetések ne zavarjanak másokat. Rugalmas-e a munkaidő, netán lehet-e távmunkában is dolgozni, és vajon az számít-e, hogy a munkavállaló elvégezte-e adott feladatát vagy csak jelen volt-e a munkahelyén egy nap nyolc órán át.
Ez a kérdéskör állt a középpontban a Well-being – A jövő munkahelye című 2016. májusi, egész napos előadássorozaton, mely az ország első konferenciája volt a vállalati jólét, jóllét témakörében. Az ECOLIFE Magazin és kiadója által szervezett rendezvényen a tizenhat előadó a százharminc tagú hallgatóság előtt arra is kitért, miként gondolkodnak és tesznek a nagyvilágban, sőt már Magyarországon is felelős munkaadók azért, hogy munkavállalóik minél jobb környezetben végezzék munkájukat. A kerekasztal-beszélgetéseken pedig konkrét ötleteket, tippeket is lehetet hallani a hazai megvalósításokról.
A well-being nagyrészt odafigyelés és kultúra, nem feltétlen pénz kérdése – összegezhető az előadások tartalma. Az otthoni és a munkahelyi jólét ma már nem luxus, hanem az emberek kollektív érdeke. A környezettudatosan, az embert a középpontba helyező, ingatlanépítéssel, ingatlan-bérbeadással foglalkozó szakemberek előadásaiból is kiderült: a környezeti tényezők és a pénzügyi kapcsolat között közvetlen az összefüggés. Sőt, egyre inkább mérhető a hatás a munkának otthont adó helyszín minősége és a teljesítmény között. Így tehát manapság már minden építésnek, épületfejlesztésnek a dolgozó érdekében kell történnie. Egy irodaépület tervezésekor, megvalósításakor fontos szempont, hogy az irodákban megfelelőek legyenek a fényviszonyok (minél több természetes fénnyel), jó legyen az akusztika (felesleges zaj ne zavarja a munkát), a hőérzet elfogadható legyen (ne fázzon, ne süljön meg a munkavállaló), jó legyen a levegő minősége. A belső tereket pedig úgy alakítsák ki, hogy ne egyetlen helyiségből álljon az irodaegyüttes, kis tárgyalók, akár kétszemélyes meeting roomokban is el lehessen vonulni tárgyalni, beszélgetni. S lehetőleg minél több legyen a zöldfelület! Hiszen az ember ösztönösen vonzódik a természethez, s a munkahelyi stressz egyik oka éppen az, hogy nap közben el vagyunk szakítva a természettől. Márpedig ma a dolgozók több mint fele nem lát maga körül növényzetet, zöldet, s asztalának még természetes megvilágítása sincs. A mai digitális világban a munkatársak jó részének elég egy laptop a munkavégzéshez, így a világban már vannak olyan cégek, ahol dolgozóiknak nincsenek is fix irodái, ott végzik el munkájukat, ahová projektjük az épületben éppen szólítja őket.
Mind több munkaadó ismeri fel: a kiváló környezeti feltételeket nyújtó munkahelyek vonzzák a kiváló embereket. A dolgozók jóléte pedig növeli a produktivitást is. A well-being így mindenkinek az érdekévé és értékévé válik.
Forrás: jogaszvilag.hu
