Sokak számára az álláskeresés legkellemetlenebb része a fizetés kialkudása, pedig egy kis felkészüléssel könnyen megdobhatja bérét az interjú során. Szakemberek szerint nagyobb eséllyel lesz szerencsénk, ha legalább megpróbáljuk az alkudozást, ugyanis tízből hét munkaadó tudatosan hagy mozgásteret a tárgyalásra az első ajánlatnál. Összegyűjtöttünk néhány tippet, melyekkel határozottan, mégis udvariasan adhatja elő bérigényét – írja a profit7.hu.

Egy pályakezdő amerikai egyetemisták körében végzett felmérés szerint mindössze 38 százalékuk próbálkozik meg azzal, hogy magasabb fizetést csikarjon ki magának az állásinterjún. A számok azt mutatják, hogy ők járnak jól, hiszen egyrészt a munkaadók többsége némi ráhagyással teszi meg első ajánlatát, másrészt pedig talpraesettebbnek is vélik azokat a jelentkezőket, akik megpróbálnak egyezkedni.

Szakértők szerint az egyik legfontosabb, amit tehetünk egy jobb fizetésért, hogy utánajárunk, milyen béreket kapnak a hasonló pozícióban vagy iparágban dolgozók. Ebben segítségünkre lehetnek internetes oldalak, fórumok, melyek kifejezetten a béradatok összegyűjtésével foglalkoznak, illetve a személyes kapcsolatrendszerünk is. Érdemes lehet levadászni olyasvalakit, aki a közelmúltban az általunk kiszemelt cégnél dolgozott, hiszen azok jellemzően szívesebben beszélnek tapasztalataikról, akik már nem az adott vállalat alkalmazottai.

A fejvadászok és munkaközvetítők kiváló információforrások lehetnek munkakeresőnek és foglalkoztatónak egyaránt. Az ilyen cégek olykor maguktól is közölnek összefoglalókat az egyes szakmák bérváltozásairól, ami szintén értékes nyersanyag a felkészüléshez.

Ha nem ismerünk senkit, akit meg tudnánk kérdezni személyesen, a közösségi média is segítségünkre lehet. Írhatunk néhány udvarias LinkedIn levelet a megpályázott munkakörhöz hasonlóban dolgozóknak, és kis szerencsével néhányan válaszolnak is. Érdemes ugyanakkor egyenként kiválogatni a címzetteket, az egyes szakmai csoportokban ugyanis könnyen belebotolhatunk kiszemelt leendő munkaadónkba is.

Az ördög a részletekben rejlik

Mielőtt eldöntenénk, hogy mennyit szeretnénk kapni egy adott munkahelyen, fontos feltenni a túlórával, hétvégi munkával, kiküldetésekkel vagy szabadságolással, illetve ezek kompenzálásával kapcsolatos kérdéseket is.

Mielőtt a konkrét összegekről szóló beszélgetés elkezdődne, érdemes puhatolózni kicsit arról, mi a vállalat gyakorlata a bérezést illetően. Megkérdezhetjük például, hogy a cég hol pozícionálja magát a szektorra jellemző bérsávban, vagy hogy milyen egyéb juttatásokra számíthatnak a munkavállalók a fizetésen kívül.

Javíthatja a fizetési tárgyalási pozíciónkat az is, ha az interjú során úgy mutatjuk be tapasztalatainkat, hogy azok hogyan segítették a korábbi munkaadó jövedelemtermelő képességét. Egy asszisztens például eldicsekedhet azzal, hogy ha előző cégénél bevezetett egy új nyilvántartó rendszert, amivel gyorsabban találhatók meg a kívánt dokumentumok. Egy ügynöknek fontos, hogy elmondja, ha az ő vezetése alatt jobb eredményeket ért el az értékesítő csapat.

Ne mi mondjuk az első számot

Ha elsőként benyögjük, hogy nettó 200 ezret szeretnénk, akkor onnan már nehezen tornászhatjuk fel az összeget, hiába adott volna a cégvezető akár 250-et is. Persze előfordul, hogy konkrétan rákérdeznek a korábbi fizetésünkre vagy az elvárásunkra. Ilyenkor érdemes egy előre begyakorolt válasszal menekülni a válaszadás elől, például így: „utána néztem, és az én gyakorlatommal ebben a pozícióban jellemzően X és Y között keresnek. Eddigi szakmai tapasztalataim alapján úgy gondolom, inkább a felső határhoz közelebbi fizetést érdemelnék”.

Sok függ attól is, hogy miért jelentkezünk egy bizonyos céghez. Ha főként a pénz motivál, akkor nem szabad tartani attól, hogy a legmagasabb összeget kérjük, amit úgy érezzük, hogy megérdemlünk. Ha inkább a munka-magánélet egyensúlya vagy a karrierfejlesztés miatt mennénk egy adott céghez, akkor előre gondoljuk át, hogy mekkora kompromisszumra lennénk hajlandóak, majd kérdezzük meg, mikor és milyen szempontok alapján számíthatunk a későbbiekben fizetésemelésre.

Magyarországon egyre több ágazatra jellemző a munkaerőhiány, ilyenkor pedig különösen fontos észben tartani, hogy nem a munkaadó tesz szívességet azzal, hogy foglalkoztat bennünket, hanem – ideális esetben – egy kölcsönösen gyümölcsöző üzleti kapcsolatot építünk, ahol mindenkinek meg kell találnia a számítását.

Forrás: profit7.hu