Megközelítheti az ezermilliárd forintot az adókedvezmények összege jövőre: a sporttámogatási mentesség mellett a családi kedvezményre és a lakáscserék illetékmentességére szánt keret nőhet jelentősebben. Lesz kedvezmény az elbocsátott közalkalmazottak foglalkoztatására is – tudta meg a Világgazdaság.

Tovább növekedhet jövőre a sporttámogatási kedvezmény népszerűsége, nem jelent viszont nagy érvágást a büdzsének, hogy kedvezménnyel támogatja munkahelyi bölcsődéket, a műemlék épületek felújítását vagy éppen az elbocsátott állami alkalmazottak foglalkoztatását – derül ki a költségvetés indoklásának egyik mellékletéből. Az adókedvezmények várható igénybevételéről szóló prognózis szerint jövőre akár az ezermilliárd forintot is megközelítheti az az összeg, amelyet a kormány a piaci szereplőknél hagy az egyébként megfizetendő adóból, különböző kedvezmények címén. Ez az ideinél mintegy 140 milliárd forinttal nagyobb.

A legtöbbe a családi adókedvezmény kerül a költségvetésnek: a gyermekvállalás ösztönzésére jövőre 280 milliárd forintot is „költhet” a büdzsé, ez közel 20 milliárd forinttal haladja meg az ideit. A legnagyobb mértékben az illetékkedvezmények nőnek a prognózis szerint: a lakáscsere esetén járó mentességet ugyanis szintén feltüntetik a táblázatban, a tranzakciószám várható emelkedésével pedig az ilyen ügyletek száma is emelkedni fog.

A kormány a jövő évi adótörvényekben jó néhány új kedvezményt is bevezet, így például 2017-től a műemlék épület fenntartása és a műemlékek felújítási költségének duplája is csökkenti az adózás előtti eredményt, ahogyan hasonló leírást lehet teljesíteni a lakbértámogatásra vagy a munkásszállóra költött összegek után is. Ezekből azonban nem számít nagy kiesésre a kormányzat, a becslés szerint 1-1,5 milliárd forint kedvezményt érvényesítenek a műemléket fenntartó cégek. Ennél is kevesebbe kerül a vállalati óvodák és bölcsődék fenntartásának adóoldali támogatása: a várakozás szerint ezen a címen alig egymilliárd forintot írnak majd le a vállalkozások.

Nem kerül majd sokba a Karrier Híd-kedvezmény újbóli bevezetése sem. A régi-új kedvezmény szerint ha valaki elbocsátott köztisztviselőt (például katonát, rendőrt vagy éppen NAV-alkalmazottat) foglalkoztat, egy éven át 13,5 százalékkal kisebb szociális hozzájárulást kell fizetnie a bére után. Ebből a kedvezményből jövőre a kormányzati becslés szerint 1,6 milliárd forintnyit vesznek igénybe, ami annyit jelent, hogy a kedvezményt – a maximális mértékkel, a minimálbér kétszeresével számolva – mintegy 4200 elbocsátott állami alkalmazott után érvényesíthetik majd jövőre a vállalkozások.

Mindezeken kívül jövőre számtalan kedvezményt szélesítenek ki, így például a kutatás-fejlesztés nemcsak a nyereségből, de a szociális hozzájárulási adóból is levonható lesz kedvezményként. Emellett eltörlik a kis- és középvállalatok beruházási hitelének kamatkedvezményénél eddig alkalmazott korlátokat, illetve az adományok kedvezményének 30 milliós korlátozását. Mindezek azonban nem jelentenek majd érdemi eltérést a bevételekben –  a sporttámogatások növekedése annál inkább. A kormány arra számít, hogy a sportegyesületeknek jövőre már 82-92 milliárd forint megy el, ami nemcsak az idei 64-69 milliárdos várakozáshoz képest jelentős növekmény, de azzal összehasonlítva is, hogy a hasonlóan működő filmtámogatási kedvezmény esetében a kabinet inkább az igénybevétel mérséklődésével számol jövőre – igaz, ezzel párhuzamosan a művészeti támogatások esetében kismértékű növekedéssel kalkulálnak.

Forrás: Világgazdaság

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ