Követhetetlen helyekre eldugva, de talán megvan az ígért 166 milliárdos pluszforrás az egészségügy jövő évi finanszírozására, bár még mindig nem lehet pontosan tudni ki és mekkora béremelésre számíthat. Jövő év elején szűnhet meg az egészségbiztosító, a háttérintézmények ledózerolása azonban csak 32 milliárdot javít a költségvetésen. Az egyre nagyobb ápolóhiányt veszélyhelyzetben más városokból átirányított szakemberekkel oldaná meg a kormány, de lehet, hogy ezt az agyonhajszolt dolgozók már nem bírják el – írja a Népszava.

Nem tud egyetlen olyan gondot, problémát, feszültséget sem az ágazatban, ami ez alatt a kormány alatt alakult volna ki, a kabineten legfeljebb azt lehet számon kérni, milyen tempóban halad ezek felszámolásában – jelentette ki (az utóbbi hetekben nem először) tegnap Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár az egészségügy egyik legrangosabb szakmai konferenciáján. A jelenlévők és a terület nem konferenciázó dolgozói közül azonban sokan hozzáteszik, hogy hat évvel a kormányváltás után az elődök hibáira mutogatni nagyon sovány teljesítmény, valójában a teljes tehetetlenség beismerése. Az államtitkár szerint az ágazat jövő évi költségvetésében 166 milliárdos többlet jelenik meg és a pluszforrással már bele tudnak vágni az átalakításba. Korábbi megszólalásaiban ugyan még 167 milliárdot emlegetett, vagyis a parlamenti vita megkezdéséig máris köddé foszlott 1 milliárd, de legyünk jóindulatúak és gondoljuk azt, csak a veretes felelősségelhárító mondatokra koncentrálva sikkadt el a hiányzó pénz.

Valójában azonban nemcsak az egészségügyi vezetés költségvetési érvelése követhetetlen, a zűrzavarhoz a jövő évi büdzsé készítői is hozzáteszik a maguk részét. Miközben Ónodi államtitkár sokszor elmondta, az elodázhatatlan béremelésekre a többletforrások felét szánják, vagyis 80-85 milliárdos bérfejlesztésben gondolkodnak, addig a parlament szerdán megkezdett költségvetési vitájában Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár nem ebből a keretből, hanem a céltartalékként félretett 180 milliárdos csomagból ígérte az egészségügyi béremelések kifizetését, ez a csomag pedig a Miniszterelnökség kiadásai között szerepel és nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vagy az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében. A Medicina konferencián pontosított és 80,6 milliárdos béremelési keretről beszélt, az idei béremelés lehetőségéről azonban erősen feltételes módban fogalmazott.

A vitában Kökény Mihály is felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy miközben a humántárca jelentős forrásemelésről beszél, az uniós konvergencia-programban a következő évekre is nagyon kevés GDP-arányos pénzt terveztek az ágazat működtetésére, nyoma sincs tehát érdemi emelésnek. A volt egészségügy miniszter a mostani államtitkárnak címezve állította, összesen 71 milliárd egészségügyre fordítható többletforrást tudott összeszámolni a jövő évi költségvetési javaslatban. Ónodi ugyan megismételte a nemzetgazdasági tárca államtitkárának útmutatását, hogy a fedezet a céltartalékban van, de azt elismerte: úgy szeretne 2019-ig érvényes ütemezett béremelésről megállapodni az ágazat érdekvédelmi szervezeteivel és kamaráival, hogy fogalma sincs, honnan lesz erre fedezet a 2018-as és 2019-es költségvetésekben.

Bértárgyalások döccenőkkel

Nem csoda, hogy kedd este 7-kor lemondta a másnapra tervezett bértárgyalást a szakmai és érdekvédelmi szervezetek vezetőivel – ahogyan arról Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke tájékoztatta az újságírókat. Vélhetően ki kellett simítani néhány pontatlanságot házon belül. Az egyeztetés lezárását korábban nagyon optimistán május 9-re ígérte az egészségügyi államtitkár, de eredmény nélkül múlt el a határidő. Ebben nem csak az játszott szerepet, hogy az államtitkár vakon ígérgethet a választási évben és utána finanszírozható béremelésekről, ennél sokkal nagyobb baj a kamarai elnök szerint, hogy a 2016-os költségvetés átcsoportosításából beígért idei bérrendezésről sem tudta eddig megmondani a humántárca a rendelkezésre álló keret nagyságát.

Ehhez nem adott kapaszkodót Lázár János kancelláriaminiszter sem, aki újságírói kérdésre válaszolva a Kormányinfón a megszokott szófordulatokkal kente el a témát: kijelentette, hogy jelentős mértékű béremelés lesz az egészségügyben, mert – bár nincs még konkrét megállapodás - a kormány szeretne érdemi segítséget adni a szakdolgozóknak.

Éger István azt mondta a Figyelő konferenciáján, hogy ütemes bérfelzárkóztatást szeretnének elérni, az alapellátásban pedig minimum 10 milliárd forint forrásbővítésre lenne szükség, hogy "az eltartóképesség közelébe" kerüljenek a praxisok. Az orvoskamara vezetője kijelentette, a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátásban azonnal meg kellene adni a nem pályakezdő szakorvosoknak a 151 ezer forintos emelést, a továbbiakban pedig 2017-ben 10 százalékos, 2018-ban újabb 20 százalékos béremelést kellene biztosítani. Szerinte a fiatal orvosoknak juttatott ösztöndíjak és bérkiegészítés hatása kettős, mert ugyan itthon és a pályán tartja őket egy ideig, de egyre elviselhetetlenebbé teszi a bérfeszültséget az idősebb és fiatalabb orvosok között, ami tovább rontja a fiatal generáció képzési esélyeit. 

Egészségügyi vészhelyzet

Ne legyünk igazságtalanok, mert történtek lépések már tavaly és az idén is, hogy javuljon az ellátás színvonala. A rossz struktúrában, a legtöbb szakember szerint túl sok kórházban, egyre kevesebb háziorvossal és ápolóval működő rendszer javítására tavaly nyáron elfogadták az alapellátási törvényt, a baj csak az, hogy majdnem egy év alatt nem sikerült egyetlen végrehajtási rendeletet sem megfogalmazni, ezek nélkül értelemszerűen a szükséges feladatok fedezete sincs betervezve a jövő évi büdzsébe.

A másik „siker”, hogy a kormány épp néhány nappal ezelőtt jelentette meg a Magyar Közlönyben azt a törvénymódosítást, ami veszélyhelyzet elrendelését teszi lehetővé az emberi erőforrások miniszterének. Ha a tárcavezető úgy ítéli meg, hogy valahol a kevés orvos vagy ápoló miatt nem lehet ellátni a betegeket, más kórházakból vagy más településekről a miniszteri döntést követően a kormányhivatalok oda vezényelhetik az ágazat dolgozóit, ahol baj van. Ennyit sikerült kitalálni az egyre tarthatatlanabb szakemberhiány kezelésére az Orbán-kormány hat éve alatt.

Ismerjük el, hogy a szakorvosjelölteknek, majd a fiatal szakorvosoknak elindított ösztöndíjprogramok hatására az ország elhagyását fontolgató doktorok közül biztos, hogy néhányan itthon maradtak. Csakhogy a statisztikák szerint nem orvosokból van nagy hiány Magyarországon, hanem a szakápolók menekülnek olyan tömegben, ami bármikor az összeomlás szélére sodorhat nagy intézményeket is. Mivel pedig ez országos jelenség, ha veszélyhelyzetre hivatkozva betömnek egy lyukat Zalaegerszegen, a következő héten Nyíregyházán kell bezárni egy osztályt ápolóhiány miatt. Havas Szófia, az MSZP szakpolitikusa az Origónak nemrég úgy értékelte az új jogszabályt, hogy ilyen adminisztratív eszközökkel nem lehet enyhíteni az orvos- és nővérhiányt.

Ónodi-Szűcs Zoltán határozottan állította a szakmai konferencián, hogy nincs orvoshiány Magyarországon, az OECD adatok szerint lakosságarányosan még mindig több orvos praktizál nálunk, mint Nagy-Britanniában. Ebből az következik, hogy a más kórházba kirendelés főként az amúgy is rosszabb helyzetben lévő ápolókat sújthatja majd annak ellenére, hogy az ő létszámukat az államtitkár is kevésnek tartja. Elmondása szerint a helyzet javulását attól várja, hogy az oktatási államtitkársággal kötött megállapodása értelmében a mostaninál több ápolót képeznek a jövőben.

Átszervezés 32 milliárdért

Miközben a szakma hosszú hetek óta egybehangzóan sorolja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) megszüntetésének káros következményeit, Lázár János a tájékoztatóján azt mondta, ő nem ért egyet az OEP átalakításával kapcsolatos aggodalmakkal. A közigazgatás átszervezésének alapelveként megismételte, hogy a Magyar Államkincstáron keresztül kell megtörténnie minden kifizetésnek, ez a meghatározó szempont. Az OEP minimális része megy a kormányhivatalokba, míg a többi az államkincstárhoz és az illetékes minisztériumhoz kerül – tette hozzá a kancelláriaminiszter. A jelek szerint azonban azt a korábbi tervet már elvetette a kormány, hogy a biztosító átszervezése az idén megtörténhet, 2017 elejét nevezte elképzelhető határidőnek. További háttérintézmények sorsáról nem ejtett szót a Miniszterelnökség vezetője.

A nemzetgazdasági tárca korábban már idézett államtitkára ugyanakkor a Medicina konferencián bevallotta, hogy a háttérintézmények átalakításával 32 milliárd forintos többletre számítanak. Azok a hivatalok, amelyek nem szűnnek meg, csak átalakulnak, a keletkező megtakarítást kötelesek lesznek befizetni a büdzsébe – jelentette ki Banai Péter Benő.

Az egészségügyi államtitkár az OEP megszüntetését a szakmai találkozón nem is hozta szóba, helyette inkább a szerinte szükséges belső átalakításokról beszélt.

Álláspontja szerint ma az a legnagyobb baj, hogy nem a betegek szükségletei, hanem az intézmények bevételi igényei határozzák meg az ellátórendszer működését. Példaként említette, hogy van olyan kórház, ahol az országos átlagnál nyolcszor több epeműtétet hajtanak végre, hogy pénzhez jussanak. Ezért a jelenlegi ösztönző rendszer megszüntetését és egy átlátható gazdálkodási rendszer megteremtését tartja egyik legfontosabb feladatának.

Németh László, a kórházfenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója a konferencián tartott felszólalásában közölte, az átalakításnál átláthatóvá kívánják tenni e gigantikus intézményrendszer gazdálkodását, amelynek első lépései már megtörténtek az egységes jelentési és számlázási informatikai rendszer bevezetésével.

Karácsonyra kancellárokat kapnak

A kórházak működésére szánt pénz nem elégséges, ezért kell hosszú évek óta 50-60 milliárd forinttal megtoldani a büdzsét a lejárt beszállítói tartozások kifizetéséhez. Amíg nem szüntetik meg a veszteség okát, az alulfinanszírozottságot, ez az adósság állandóan újratermelődik – érvelt a MOK elnöke a napokban is. Ezt mindenki egyformán látja a szakmában, de azzal a megoldási javaslattal, amit az Emmi most készít elő a kancellári rendszer bevezetéséről, már sokkal kevesebben értenek egyet. A minta az egyetemeknél komoly költségmegtakarítást elérő ottani kancellárok működése, az egészségügyben azonban már nincsenek tartalékok – állítják szakmai vezetők. Kórházigazgatók úgy nyilatkoztak, hogy szinte mindegyikük felkészült közgazdász is, nem a szakértelmük hiánya miatt keletkeznek az intézmények gazdasági gondjai. Pedig az állam elég sokat tett mostanában azért, hogy a kórházi vezetőket sarokba szorítsa: emlékezzünk Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter üzenetére, hogy aki fedezet nélkül rendel gyógyszert vagy eszközt, az bűncselekményt követ el, de lehet sorolni az Állami Számvevőszék (ÁSZ) sorozatos ellenőrzéseit is, amelyek szintén hibaként tüntetik fel, ha az intézménynek nincs ideje hosszú közbeszerzési eljárásra, amikor egy hozzá került betegnek azonnal egyedi gyógyszerre van szüksége. A Magyar Kórházszövetség új elnöke, Svébis Mihály a saját intézményében, a kecskeméti kórházban lefolytatott ÁSZ ellenőrzés után úgy fogalmazott, az ellenőröknek fogalmuk sincs, hogyan működnek a kórházak.

Ilyen oldalról tehát nem lehet megtakarítást várni, de az talán javíthat az ellátás minőségén és hatékonyságán is, ha a 6-8 kórházat összefogó új – még nem végleges nevükön kancellárnak hívott – vezetők valódi ellátásszervezőként léphetnek fel, koordinálhatják a rájuk bízott terület ellátását. Folyamatosan ellenőrzik majd, hogy hol, milyen típusú betegséggel keresik fel a legtöbben a kórházat, megvan-e az ellátásukhoz szükséges minden feltétel, vagy egy másik, közeli kórházban jobb ellátást kaphatnak. A kormányzati lépések itt kezdenek összeérni, hiszen az írásunkban már említett veszélyhelyzetben, amikor egy intézményben kritikussá válik a szakemberhiány, nyilván ezeknek a kancellároknak a vészjelzése lesz az a pont, amikor a miniszter elrendeli a dolgozók átirányítását a bajban lévő kórházba. A részletekről, hogy pontosan mi lesz a feladata az új rendszerben a főigazgatónak, a gazdasági vezetőnek és a kancellárnak, még tart a vita, de a humántárca azt ígéri, év végére megkezdhetik működésüket az új hivatalok.

Az Emmi (hurrá)optimista

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkársága csütörtök este azt közölte, hogy közel a megállapodás a szakszervezetekkel az egészségügyi szakdolgozói bérekről, az orvosi bérekről azonban további egyeztetésre van szükség. 

A közlemény szerint az államtitkárság és a szakszervezetek közötti ágazati sztrájktárgyaláson Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár új ajánlatot tett. Ez differenciált béremelést jelenthet, ami az egészségügyi bértáblának a minimálbér és a garantált bérminimum miatti összecsúszását kompenzálja majd. Az ajánlat 2019-ig tartalmazza a bérrendezés egyes lépéseit. Az egyes lépések időbeliségében voltak ugyan minimális eltérések, de a szakdolgozói bérekről közel került a megállapodás. A tárgyalások a jövő héten folytatódnak. (MTI)

Forrás: Népszava

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ