A magyar ellátórendszerből 15-20 ezer ápoló és szakdolgozó hiányzik a becslések szerint. Ennek fő oka, hogy évről évre többen mennek külföldre dolgozni és nincs utánpótlás. Németországban 2 ezer euró a fizetés, míg Svájcban akár 2 millió forintot is kereshet egy diplomás ápoló.

Tavaly csaknem 650 ápoló kérte ki az úgynevezett „jó hírnév igazolást” az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központtól (ENKK) – tudta meg a hirado.hu a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökétől.

Ez a szám csak a jéghegy csúcsa a kamara és a Magyar Ápolási Egyesület szerint. Ennél ugyanis jóval több szakdolgozó hagyja el az országot, de sokan olyan területre mennek - például szociális gondozónak -, ahol nincs szükség az ENKK igazolására arról, hogy az ápoló ellen nem folyik eljárás és megvan a szükséges képzettsége, gyakorlata.

Németországba, Ausztriába és Angliába mennek

A jobb fizetés miatt hagyja el Magyarországot az ápolók többsége. A fő célországok Németország és Ausztria mellett az Egyesült Királyság, de egyre népszerűbbek a skandináv országok is.

„Sok orvos ment Skandináviába dolgozni és jellemző, hogy egy idő után magukkal csábítanak másokat is” – mondta a hirado.hu-nak a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke.

Dr. Balogh Zoltán tapasztalatai szerint a képzésben résztvevők jelentős része már a tanulmányai alatt kinyilatkoztatja, hogy külföldön fog dolgozni.

„Gyakorlatilag csak az marad itthon, aki nem beszél nyelvet, kevésbé bevállalós vagy ideköti a családja „– mondta  a Semmelweis Egyetem tanszékvezető főiskolai tanára, aki naponta találkozik a hallgatókkal.

Amikor külföldre megy egy ápoló

Másfél évig Németországban, a Bódeni-tónál dolgozott a 26 éves Bednár János, aki azóta már Zürichben él, fél éve egy klinika ápolója. János 2012-ben végzett diplomás ápolóként. Két évig dolgozott Budapesten, majd alapszintű német nyelvtudással külföldre költözött.

A kinti fizetése többszöröse az itthoninak. Németországban nettó 1500-2000 euró között keres egy szakápoló, ráadásul – mivel óriási emberhiány van a kórházakban – szinte mindenkit felvesznek, akár nyelvtudás nélkül is.

„Az ápolói szakma Németországban lebutított, kevesebb funkciója van egy szakdolgozónak, mint itthon, és ez egy nagy visszalépés, a magyarok többsége küzd ezzel” – mesélte János, aki egy olyan osztályon dolgozott, ahol a kollégáinak zöme magyar volt.

A svájciak becsülik az ápolókat

János fél éve már Svájcban van, ahol az ápolók mind anyagilag, mind erkölcsileg nagyon megbecsültek.

Svájcban egy főiskolai diplomás ápoló bruttó bére 6-8 ezer euró, ebből 20 százalékot vonnak le, ami azt jelenti, hogy egy diplomát szerzett ápoló akár havi 2 millió forintot is kereshet.

„Bár Svájc drága ország, de ebből a fizetésből meg lehet élni, és több százezer forintot is meg lehet spórolni” – mondta a hirado.hu-nak Bednár János.

Ennyit keres egy kezdő ápoló

Az egészségügyi szakdolgozói kamara tájékoztatása szerint Magyarországon egy ápoló kezdő bére az OKJ-s képzés elvégzése után bruttó 129 ezer forint, míg egy főiskolát végzett ápoló bruttó 163 ezer forinttal indul.

Erre az összegre jönnek a pótlékok (délutános és éjszakai vagy például az ágy melletti pótlék, amelynek az összege bruttó 24 ezer forint).

Néhány ezer forintért is kórházat váltanak

Bednárné Gyöngyi 34 éve ápoló, több budapesti kórházban is dolgozott már és bár ő nem számít nagy „vándorlónak”, mégis egyre több kollégáján azt tapasztalja, hogy pár ezer forint pluszért munkahelyet váltanak.

„Vagy külföldre mennek, vagy kórházról kórházra vándorolnak. A pénz, a pótlék vagy éppen a túlóra kifizetése miatt. Néhány ezer forint többletért is váltanak” – nyilatkozta.

Hiányzik a megbecsülés és az összetartás

Gyöngyi a kollégáin azt látja, hogy egyre borúlátóbbak és nincs összetartás. Az mondta: „a pénz régen is kevés volt, de 10-20 éve sokkal jobban megbecsülték a munkánkat, mint most. Ráadásul sokszor szembesülünk azzal, hogy nemcsak a személyi feltételek nem adottak, hanem a tárgyiak sem”. Vannak jobban felszerelt kórházak Budapesten és vannak kevésbé jól ellátottak. ”Dolgoztam olyan helyen, ahol az osztályok között már hónap közepén megkezdődött a cserekereskedelem. Az egyik osztály kesztyűt adott, míg a másik cserébe vérvételes tűket” – mesélte a most 52 éves ápoló, akinek egyre többet jár a fejében, hogy külföldön vállal munkát.

„Egyre erősebb bennem a gondolat, de nem szántam még rá magam és nyelvet sem tudok, ez visszatart” – nyilatkozta.

Sok ápoló ingázik Magyarország és Ausztria között

Kilenc évig a soproni kórház traumatológiai osztályán dolgozott, majd tudatosan kezdett el németül tanulni Triberné Ferenczik Csilla. Amikor megvolt az alapfokú nyelvtudása, munkát vállalt Ausztriában a magyar fizetésének ötszöröséért. Ingázott az otthona és osztrák munkahelye között.

De nem Csilla az egyetlen. Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéből sokan naponta járnak át az osztrák kórházakba vagy idősek otthonába dolgozni.

Aggasztó az ápolók helyzete

Egyrészt a társadalmi megbecsültségük hiányzik, másrészt az anyagi elismerésük. Ráadásul egyre több fizikai és szóbeli atrocitás éri őket a betegek és a hozzátartozók részéről is.

Az ellátás első frontvonalában a szakdolgozók vannak, rajtuk csapódik le a betegek dühe – mondta egybehangzóan Balogh Zoltán az egészségügyi szakdolgozói kamara és Bugarszki Miklós az ápolási egyesület elnöke.

Az ápolókra további terhet ró, hogy megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak, havonta van, hogy 200-240 órát is.

15-20 ezer ápoló és szakdolgozó hiányzik

Az ápolók hiánya leginkább Budapesten, Pest megyében és a megyeszékhelyeken okoz gondot. Ennek oka, hogy a fővárosban és a nagyobb kórházakban sokkal több ápolóra van szükség, mint egy vidéki kórházban, ahol a környéken lakó szakdolgozókkal fel tudják tölteni az álláshelyeket.

Az csak az egyik probléma, hogy sokan külföldre mennek dolgozni, de sok a pályaelhagyó is, emellett megfigyelhető, hogy egyre jobban elöregszik az ápolói szakma. Hamarosan 1800 ápoló éri el a nyugdíjkorhatárt és nem lesz kivel pótolni őket – nyilatkozta Balogh Zoltán.

A kamara elnöke szerint a másik érdekesség, hogy a 30-40 éves korosztály nagy része gyakorlatilag eltűnt az ápolóknál. Ők kifejezetten keresettek külföldön, mert már 10-15 éves gyakorlatuk van.

A krízis elkerüléséhez elengedhetetlen egy olyan életpálya-modell kialakítása, amely az ápolói pályát vonzóbbá tudja tenni a fiatalok számára, másrészt, a pályán lévőket meg tudja tartani - véli az elnök. Emellett bérrendezésre és a szakképzés fejlesztésére is szükség van.

Emmi: tárgyalunk a bérrendezésről

Az elvándorlás létező jelenség, de a kormány számos intézkedést tett és tesz annak érdekében, hogy az egészségügyi dolgozókat itthon tartsa és javítsa anyagi megbecsülésüket - közölte szaktárca a hirado.hu megkeresésére.

Az egészségügyi dolgozók bérrendezésére eddig 300 milliárd forintot fordítottak, amelynek következtében két lépcsőben 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben.

Az érdekvédelmi szervezetekkel már zajlanak az egyeztetések egy többéves bérrendezési programról, amely, ha lesz megállapodás, akkor akár már idén megkezdődhet és hosszútávra kiszámíthatóságot nyújt.

Ezen felül számos egészségügyi szakképzést indítottak újra, és támogatják az ápolók képzését - hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyért Felelős Államtitkársága.

Egyre több a diplomás ápoló

Ápolói végzettséget kétféleképpen lehet szerezni Magyarországon. Az egyik lehetőség az érettségire épülő OKJ-s szakképzés,  a másik, a négyéves főiskolai alapképzés, ami után akár egyetemi okleveles ápoló végzettséget is lehet szerezni a mesterképzés elvégzésével.

Az Oktatási Hivataltól kapott adatokból kiderül, hogy 2013-ról 2015-re 40 százalékkal emelkedett a felsőoktatásból kikerült diplomás ápolók száma.

Felsőoktatásban végzettek száma

Képzési szint

Szakképzettség

2013. dec. 

2014. dec. 

2015. dec. 

Összesen

alapképzés/főiskolai képzés

ápoló

243

267

350

860 fő

mesterképzés/egyetemi képzés

okleveles ápoló

51

55

56

162 fő

alapképzés

dietetikus

87

149

130

366 fő

alapképzés

gyógytornász-fizioterapeuta

291

332

430

1053 fő

alapképzés

mentőtiszt

31

73

73

177 fő

alapképzés

szülésznő

78

131

129

338 fő

szakirányú továbbképzés

akut betegellátó szakápoló

-

1

-

1 fő

Összesen

 

781 fő

1008 fő

1168 fő

2957 fő

 

Forrás: Oktatási Hivatal

Nincs különbség ápoló és ápoló között

A hirado.hu által megkérdezett ápolók úgy látják, hogy Magyarországon nincs különbség ápoló és ápoló között, azaz a feladatok semmiben nem különülnek el egymástól akkor sem, ha valaki diplomát szerzett, míg külföldön, igen. A fizetésben azonban van különbség egy diplomás és egy OKJ-t végzett ápoló között.

Az OKJ-s képzések során is egyre több ápoló szerez képesítést– ez derül ki a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal adataiból.

OKJ-s képzésben vizsgázók száma

Szakképesítés megnevezése

2014

2015

2016

Összesen

Gyakorló ápoló 

113

1479

1801

3393 fő

Ápoló szakképesítés (gyakorló ápolóra épül)

-

79

807

886 fő

Gyakorló csecsemő és gyermekápoló

12

200

244

456 fő

Csecsemő és gyermekápoló szakképesítés (gyakorló csecsemő és gyermekáp. épül)

-

11

152

163 fő

Gyakorló mentőápoló szakképesítés

-

141

288

429 fő

Mentőápoló szakképesítés (gyakorló mentőápolóra épül)

-

9

266

275fő

Összesen

125 fő

1919 fő

3558 fő

5602 fő

 

Forrás: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

Szakmai előképzettség birtokában további 12 féle szakápoló végzettséget szerezhetnek az OKJ alapján a tanulók, egészen a diabetológiai szakápolótól a sürgősségi szakápoló szakképesítés ráépülésig.

Össze kell hangolni a képzést az igényekkel

A képzést Balogh Zoltán szerint össze kell hangolni a munkaerő-piaci igényekkel is. Azaz olyan szakápolókat, vagy asszisztenseket kell képezni, akikből a jövőben, például a nyugdíjba vonulás miatt hiány lehet.

Ugyanakkor szabályozni, sőt csökkenteni kell az olyan képzéseket, ahol a keresletnél jóval többen végeznek, így őket a munkanélküliség felé terelik. Az utóbbi évtizedben ilyen helyzet például a gyógyszertári asszisztens és szakasszisztens képzéseknél volt tapasztalható - tette hozzá.

Jó hírünk van Európában

A Németországban, majd Svájcban dolgozó János és az Ausztriában dolgozó Csilla is úgy látja, hogy bár a feltételek külföldön jobbak, és egy ápolóra jóval kevesebb beteg jut, mint itthon, de valahogy Magyarországon jobban működik az ellátás.

„A magyar rendszer struktúrája jobb, és ennek köszönhetően a kevés személyzet is mindent ellát. Otthon van valami plusz az emberekben, ami kint nincs meg” – magyarázták.

Csilla és János tapasztalatai szerint a magyar szakdolgozókat szeretik külföldön, máshogy is néznek rájuk, mint például a szlovákokra, a lengyelekre, a románokra vagy a csehekre. Kint azt tartják a magyarokról, hogy szorgalmasak, empatikusak, jó a problémamegoldó képességük és teherbíróak.

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ