Az állandó háziorvossal nem rendelkező, helyettesítéssel ellátott körzetek száma hat év alatt 90 százalékkal lett több, a Nyugat-Dunántúlon az emelkedés 3,5-szeres – derült ki a KSH összefoglalójából. Mindeközben az ellátandó betegek száma nem csökken, a háziorvosok így egyre leterheltebbek, pedig többségük már most is a nyugdíjkorhatár közelében van. – Sokan 3-4 településen is dolgoznak, de ha ők feladják, nincs, aki a helyükbe lépjen – mondta Selmeczi Kamill, az alapellátó orvosok szövetségének elnöke.

Drasztikusan bővül az állandó háziorvossal nem rendelkező praxisok listája, helyettesítésre van szükség ahhoz, hogy ne maradjanak ellátás nélkül az emberek. A helyettesített, állandó orvossal nem rendelkező helyek száma a 2014-et megelőző 6 év folyamán 90 százalékkal lett több. A Nyugat-Dunántúlon az emelkedés három és félszeres, Közép-Magyarországon, Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön közel kétszeres – tudtuk meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb összefoglalójából. Ezzel párhuzamosan folyamatosan bővültek a háziorvosok terhei az elmúlt években: a rendelőkben 2014-ben átlagosan 11 ezer beteget láttak el, 29 százalékkal többet, mint 1990-ben.

Csak a felét kapják

– A helyettes háziorvosok a saját praxisukon túl máshol is dolgoznak azért, hogy a tartós ellátás nélkül maradt körzetek betegei se maradjanak magukra. Mindezért azonban minimális finanszírozást kapnak, ugyanis egy évvel annak megürülése után a helyettesek csak a praxis fenntartására szánt forrás felét kapják meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól – mondta a Magyar Nemzetnek Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke. A KSH jelentésében az áll, a háziorvosok 322 praxisban dolgoztak helyettesként 2014-ben, ebből 253 esetben olyan körzet feladatait látták el, amelyben egyáltalán nem volt állandó orvos. Egy napra 45 beteg jutott, egy páciens megvizsgálására így mindössze 5 perc állt rendelkezésre.

Selmeczi szerint azonban a statisztikák nem teljesen pontosak, mert valójában naponta 45-nél jóval több beteggel találkoznak a háziorvosok. – Ahol két-három faluban kell ellátni a lakókat, ott egyik településről a másikra jár az orvos, és addig rendel, amíg betegek vannak, majd házhoz megy azokhoz az idős emberekhez, akik állapotuk miatt már nem tudnak eljutni a rendelésre – mondta az elnök. Kitért arra is, hogy a KSH által közölt öt perc nagyon kevés egy vizsgálatra, legalább tíz perc szükséges ahhoz, hogy megfelelően ellássanak egy beteget, még akkor is, ha a nővér segít az adminisztrációban.

Több pénz kellene

– Elértünk ahhoz a ponthoz, amit 2004-ben, az EU-s csatlakozás előtt már a Magyar Orvosi Kamara, a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetsége és más szakmai szervezetek is előre jeleztek, vagyis hogy kiürülnek a háziorvosi praxisok, ha a finanszírozás nem lesz rendezve. Akkor hangsúlyoztuk: a kórházi és a nyugati bérekhez képest is versenyképes jövedelemre volna szükség ezen a területen is – idézte fel Selmeczi Kamill. Azonban a szakmai véleményeket akkor figyelmen kívül hagyták, és az elnök szerint már nem lehet visszafordítani a folyamatot. A háziorvosok és a házi gyermekorvosok kétharmada elérte a nyugdíjkorhatárt, így a 6700-ból legalább 2200 praxis sorsa kérdéses. Az elnöktől megtudtuk azt is, az a szabadon felhasználható állami támogatás, amelyet idén július 1-jétől kapnak majd a háziorvosok, segítség ugyan, de ahhoz nem elegendő, hogy trendváltozást érjenek el.

Belehalunk az orvoshiányba

Egy rendelőben – a KSH eredményei alapján – átlagosan 1479 főt látnak el, az egy praxisra jutó lakosok száma a Közép-Dunántúlon és a Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb, 4-5 százalékkal van az átlag felett, míg a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb, ott közel 10 százalékkal van az átlag alatt. Selmeczi Kamill szerint a nagyobb városokban azonban akár 2000 fős praxisok is előfordulnak, míg ez a szám a kisebb falvak esetén több település lakóiból áll össze. A munkaterhelés itt nagyobb, ugyanis a háziorvosnak ingáznia is kell. A járóbeteg-rendelés mellett pedig a fekvő betegeket is látogatnia kell.

A háziorvosok számának csökkenése azért is riasztó, mert a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete nemrégiben közleményben jelezte: Magyarországon több mint háromszázezer embernek kétszer akkora esélye van a korai, 65 év alatti halálozásra, mint az országos átlag. Ennek oka pedig a nem megfelelő alapellátás, az, hogy nincs elérhető háziorvos. Ez a probléma 2025-re – részben az orvostársadalom öregedése miatt – már több mint négymillió állampolgárt fenyegethet.

Tiltakozás a pluszterhek miatt

A Magyar Orvosi Kamara határozottan visszautasítja azt a rendelettervezetet, amely szerint az idei évre juttatandó 10 milliárd forintos támogatás egy részét csak akkor kaphatnák meg a háziorvosok, ha pluszadminisztrációt végeznek. Éger István, a testület elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján beszélt arról, a megjelent kormányelőterjesztés-tervezetben foglaltakról szakmai egyeztetés nem volt, az abban foglaltak teljesen elfogadhatatlanok és szembemennek az államtitkársággal kötött, szóbeli megegyezéssel is. Kiemelte, az idei költségvetésben az alapellátásnak juttatandó plusz 10 milliárd forintból a védőnők és az alapellátásban dolgozó fogorvosok is bevételhez jutnak. Így a háziorvosok számára 5,9 milliárd marad, azonban a mostani rendelettervezet ennek kiosztását pluszadminisztrációhoz köti. Kifejtette, a dokumentumtervezet szerint az 5,9 milliárd forint praxisonként 75 ezer forint pluszforrást jelentene, amiből 25 ezret biztosan és rendszeresen megkapna az orvos, a fennmaradó 50 ezer forintért a hozzá tartozó betegek két százalékáról új típusú, úgynevezett törzskartont kellene kitölteni. (MTI)

Forrás: mno.hu

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ