A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elfogadhatatlannak tartja, hogy a szakgimnáziumi kerettantervek mind a mai napig nem jelentek meg a Magyar Közlönyben, s ez erről szól egyeztetés még el sem kezdődött. A PSZ tiltakozik az ellen, hogy a szakgimnáziumokban ne jusson idő a földrajz, a kémia, a fizika, a biológia és az informatika tantárgyakra, és ennek következtében a tanulók – a gimnáziumba járó tanulókhoz képest – hátrányba kerüljenek a felsőfokú iskolai tanulmányokra történő felkészülésben. Ezért a szervezet követeli, halasszák el egy évvel a kerettantervek bevezetését.

Galló Istvánné, a PSZ elnöke a Népszabadságnak azt mondta: a szakgimnáziumi képzés elhibázott, maga az elnevezés pedig megtévesztő. – A „gimnázium” szó hallatán sokan egy, a közismereti tárgyakra alapuló, emeltebb szintű oktatásra gondolnak, miközben a szemünk előtt épp ennek ellenkezője zajlik. Olyan tantárgyakat vonnak ki a képzésből, amelyek miatt később lehetetlenné válik a átjárás az egyes iskolatípusok között, s romlanak az innen kikerülő diákok továbbtanulási esélyei – közölte. A PSZ elnöke szerint emiatt leértékelődnek majd az eddig nagyon is erős szakközépiskolák, ahová eddig épp azét jelentkeztek a gyerekek, mert teljes értékű érettségit és mellette szakmát is adott. Mivel a kerettantervek – noha lassan itt a tanév vége – még nem ismertek, így hazárdjátékot űznek mindazokkal, akik ilyen típusú iskolába jelentkeztek – tette hozzá.

Az elmúlt hetekben tüzetesen átnézték a szakgimnáziumokról szóló, több száz oldalas tervezetet, s azokban számos ellentmondást találtak, amelyek kioltják egymást. Ilyen például az, hogy a környezeti nevelés az alaptantervben meghatározott, ugyanakkor aki nem tanul földrajzot, az ilyenben nem részesül – mondta lapunknak a Magyar Földrajzi Társaságot képviselő Szilassi Péter, szegedi egyetemi docens.

Szerinte a gyakorlati képzés fontossága kétségtelen, ám a közvetlen gyakorlati haszonnal nem járó ismereteket – amelyek a közműveltség szerves részei – emiatt nem lenne helyes kiszorítani a szakgimnáziumokból. A tantárgyak azonnali és közvetlen hasznosságuk szerinti osztályozása, és ennek alapján egyesek törlése a tanrendből szűk látókörű és szaktudományi szempontból nem elfogadható megoldás. A szakgimnáziumok nyilván szakmát adnak, de emellett az érettségizett ember mégis csak legyen gondolkodó, a világra nyitott művelt személy.

A természettudományi tárgyak elhagyása a minimumra csökkenti a társadalmi mobilitást, beszűkíti a pályaválasztást és a felsőfokú oktatásba jutás lehetőségét – olvasható a Magyar Földrajzi Társaság minapi állásfoglalásában. Ezzel kapcsolatos petíciójukat rövid idő alatt több mint tízezren írták alá, ami Szilassi Péter szavai szerint egyértelmű kiállás nemcsak a földrajz, de minden olyan közismereti tárgy mellett, amelyet száműzetés fenyeget.

Forrás: Népszabadság

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ