A munkaerőpiac igényeinek változása miatt kell átstrukturálni a szakképzés rendszerét - mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a Kossuth rádió 180 perc című műsorában szerda reggel. Az államtitkár jelezte: szeretnék, ha a társadalmi vita után szeptemberben már az új struktúra szerint indulhatna az oktatás.

Cseresnyés Péter kiemelte, hogy a munkaerőpiacon igénylik a jól képzett szakembereket, a fiataloknak korszerű tudást kell kapniuk, és az oktatás rendszerének jobban kell igazodnia a munkaerőpiac igényeihez.

Az államtitkár elmondta: a tervek szerint a mostani szakközépiskolák szakgimnáziumokká alakulnak át, a szakiskolákból pedig szakközépiskolák lesznek. A szakközépiskolában most négy év után a diákok érettségiznek, majd még egy évet „rá kell húzniuk”, hogy szakmát szerezzenek. Az új rendszerben azonban a leendő szakgimnáziumokban négy év alatt megszerzik az érettségit és szakmát is kapnak a fiatalok, így aki nem akar továbbtanulni, az is el tud helyezkedni a munkaerőpiacon - jegyezte meg.

Hozzátette: ennek érdekében a szakképzés magasabb óraszámban történik majd, vagyis valamely tantárgyakból kevesebbet fog tanulni az elképzelések szerint a szakgimnáziumba járó diák.

Tájékoztatása szerint a terv az, hogy a szakmai tárgy mellé a biológia, a fizika, a kémia és a földrajz közül egyet még normál óraszámban tanulna a diák, valamint a szakmájával kapcsolatban egy további természettudományos tárgyat vagy az idegen nyelvet csökkentett óraszámban, és „a két másik tárgy sérülne”. Az államtitkár hangsúlyozta: az érettségi tárgyak - a magyar, matematika, történelem, idegen nyelv - vonatkozásában azonban nem lenne változás, azokat a mostani óraszámban tanulnák.

Azzal kapcsolatban, hogy egyes vélemények szerint az új rendszerben sérülne az iskolák közötti átjárhatóság, kifejtette: a szakgimnáziumban tanulók az új rendszerben is megkapnák az érettségi felkészítés során azt a tudást, amit eddig, sőt „tágabbra nyitják a lehetőségét” azoknak a fiataloknak, akik a leendő szakgimnáziumokba jelentkeznek, például azzal, hogy ugyanazt a tudást meg tudják szerezni az érettségi tárgyakban, mint a normál gimnáziumokban tanulók, ráadásul a szakmához kapcsolódóan még plusztudást is szereznek.

Mint mondta, a felsőoktatásba is nyitott marad az út, megmarad a lehetősége annak, hogy ha valaki nem a szakgimnázium irányába akar továbbtanulni, akkor plusztudás megszerzésével eredményesen tudjon felvételizni a felsőoktatási intézménybe. Aki pedig szakgimnáziumból szakirányú felsőoktatási intézménybe jelentkezne, azt pluszpontokkal vagy az alapképzés idejének csökkentésével kívánják előnyhöz juttatni - közölte.

Jelezte, jelenleg is folyik a javaslat társadalmi egyeztetése, várják az elképzeléseket arra, hogyan nézzen ki a kerettanterv, milyen természettudományos tárgyakat tanuljanak a fiatalok a nem szakmai tárgyakon túl. Hozzátette: szeretnék, ha szeptemberben el tudna indulni az új rendszerű oktatás.

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ