A munkaerő-kölcsönzés ma Magyarországon 7-8 ezer munkáltatónak kínál rugalmas, az üzleti helyzetekre gyorsan reagáló megoldást. Amellett, hogy kiváló lehetőség a szezonálisan változó és időszakos projektekhez kapcsolódó munkaterhelés kiegyenlítésére (gyes vagy szabadság miatt időszakosan felszabaduló álláshelyek betöltésére), egyre gyakoribb, hogy az állandó munkatársak felvétele is a kölcsönzés során bevált dolgozók köréből, a valódi kvalitások megismerése nyomán történik. Sokszor a multinacionális anyacég által előírt létszámstop miatti kényszerhelyzetek kezelésére is megoldást nyújt ez a foglalkoztatási forma – írja a Világgazdaság.

A munkaerő-kölcsönzés ugyanakkor korántsem veszi le a kölcsönvevő válláról az összes munkáltatói terhet. A folyamat során a dolgozóval kapcsolatos felelősség megoszlik a munkaerőt bérbeadó és bérlő társaságok között. Miközben a bérbeadó viseli az alkalmazással kapcsolatos felelősséget, addig a helyszíni munkavégzéssel kapcsolatos felelősségek (munkaszervezés, baleseti felelősség) mind a bérbevevő társaságot terhelik. Szintén a kölcsönvevő feladata az elkötelezettség, a motiváció megteremtése, amelynek hiánya alacsonyabb teljesítményt, illetve magasabb fluktuációt eredményezhet. Emellett figyelni kell arra is, hogy az eltérő juttatásokkal és védettséggel járó státusok konfliktusokat eredményezzenek a saját és a kölcsönzött munkaerő között.

A fenti kihívások hatására egyre nagyobb igény tapasztalható a kölcsönvevőktől egy olyan foglalkoztatási forma iránt, amely mentesíti őket ezektől a terhektől is, miközben a kölcsönzés előnyeit továbbra is élvezni tudják. Ezért az elmúlt egy-másfél évben a hazai munkaerőpiacon egyre inkább körvonalazódni látszik az a trend, hogy a hagyományos kölcsönzési technikák helyett adott, intenzitásában időszakosan változó ipari folyamatokat (logisztika, minőség-ellenőrzés, összeszerelés, komisszió, leltározás) igyekeznek kiszervezni.

Ez a fajta kiszervezés jelentősen különbözik a jól ismert klasszikus outsourcingtól, amely egy a fő tevékenységtől elkülöníthető feladatsort ad ki külső vállalkozónak. Egy autógyártó cégnél ilyen lehet például az ülések előállítása. Az ipari folyamatok kiszervezésekor ugyanakkor a gyártástól elválaszthatatlan tevékenységek (raktári anyagmozgatás vagy csomagolás) kerülnek át egy külső megbízott céghez. Olyan folyamatok ezek, amelyek különösebben nem igénylik a munkatársak fejlesztését, ám megbízható működésük alapja a termelés zavartalanságának. Az ipari folyamatok kiszervezése ma már (a hazánkban működő másod- és harmadkörös autóipari gyártóktól a különféle logisztikai szolgáltatókon át a kereskedelmi cégekig) egyre több társaság munkaigényes, így nem a fő tevékenységi körbe tartozó munkafolyamataiban veszi át a munkaerő-kölcsönzés szerepét.

De hogyan is néz ki a gyakorlatban az ipari folyamatok kiszervezése? Ha az üzemcsarnokba látogatunk, első ránézésre nem sok különbséget észlelünk: ugyanazok az emberek ugyanazokat a munkafolyamatokat végzik, mint a kölcsönzés során. Csakhogy immár nem a megbízó cég vezetőitől kapják az utasításokat, hanem a saját vezetőjüktől. A szolgáltató felelőssége immár nem csupán az, hogy meghatározott létszámú kölcsönzött állományt ad bérbe egy ideig, hanem az is, hogy előre meghatározott feladatot végez el előre meghatározott ütemezésben.

Nehéz ebben nem észrevenni a hatékonyság növelésének lehetőségeit: a megrendelőnek olyan ez a rendszer, mintha csak a hasznosan ledolgozott munkaórák után fizetne, vagyis egy jól kiszámítható volumenköltséggel kalkulálhat. Sem pihenő- és állásidőkkel nem kell számolnia, sem szabadsággal vagy betegszabadsággal nem kell kalkulálnia. Eközben jól jár a munkavállaló is, hiszen a szolgáltató cégnél nem kölcsönzött munkaerőként, hanem a jóval erősebb jogviszonyt jelentő alkalmazotti státusban dolgozik. De a megnövekedett felelősség ellenére jól jár a szolgáltató cég is, hiszen a hazai munkaerőpiac egyre több szegmensében jellemző a munkaerőhiány, a fix munkahely révén pedig jobban képes magához kötni az értékes munkatársakat, mint a magas fluktuációval rendelkező kölcsönzötti minőségükben.

Forrás: Világgazdaság

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ