A fogyatékossággal élő hazai polgároknak fele akkora az esélyük arra, hogy egyetemi diplomát vagy főiskolai oklevelet szerezzenek, mint a testi vagy értelmi hendikeppel nem sújtott társaiknak – írja cikkében a HVG.

A teljes népességen belül 17 százalék azok aránya, akik eredményesen befejezik a legmagasabb szintű oktatási intézmények valamelyikét, a fogyatékkal élőknél ez az arány csak kilenc százalék. A fogyatékossággal élő hölgyek még hátrányosabb helyzetben vannak, mert csak 7,7 százalékuk szerez diplomát, szemben a férfiak 10,4 százalékos arányával. Mindez a KSH A fogyatékossággal élôk helyzete és szociális ellátásuk című kiadványából derül ki. A 2011-es népszámlálás során a teljes népesség 4,9 százaléka azonosította magát fogyatékossággal élőként.

A fogyatékossággal élők legnépesebb csoportja a mozgássérülteké, ők 232 ezren voltak, de a más típusú fogyatékossággal élőket is összeszámolva összesen körülbelül háromnegyed millióan élhetnek „rokkantként" hazánkban. A KSH szerint egyes körzetekben 60-70 százalékkal több akadályozott személy él, mint máshol. Az akadályozottak számát a jelek szerint egy-egy térség gazdasági fejlettsége illetve a fogyatékosellátásra szorulók aránya is befolyásolhatja.

         A fogyatékossággal élők a fogyatékosság típusa szerint                      

  A fogyatékossággal élők aránya a teljes népesség százalékában megyénként

 

 Forrás: KSH

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   (Forrás: KSH)