Miközben az oktatási kormányzat a tanári tiltakozásoknak engedve azt kommunikálja, hogy tanulva a hibákból még a Kliket is megszüntetik, éppen ezekben a hetekben alakítják át brutálisan az egész szakközépiskolai rendszert, minimálisra szűkítve a reáltárgyak oktatását. A tervezet szinte véletlenül került nyilvánosságra, a szakmai szervezetek pedig kétségbeesetten tiltakoznak: a várható tanári munkanélküliségen kívül a szakképzés szétveréséről, továbbtanulástól elzárt tömegekről, természettudományos ismeretek híján az áltudományos távgyógyítóknak kitett gyerekekről és átvert szülőkről beszélnek – olvasható az Index cikkében.

• Az Iparkamara és az NGM a szakiskolák után a szakközépiskolákat is megkapta, ők pedig az iparági igényekre hivatkozva a szakmai képzést erősítenék a közismereti órák rovására.
• Bár a szakközepet szeptembertől szakgimnáziumnak hívják majd, ez csak névleges, valójában majdnem a szakiskolákéhoz butítják le a képzést.
• A minisztériumi tervezet szerint legfeljebb egy természettudományos tárgy marad csak, a gazdasági iskolákban egy sem. A várható hatások:
• Minimális reálműveltség nélkül is lehet majd érettségizni.
• Beszűkülnek a továbbtanulási lehetőségek, mindenkit bebetonoznak abba a szakmába, amit 14 évesen választott.
• Ezres nagyságrendű tanári munkanélküliség várható.
• A félelmek szerint a magyar oktatási rendszer egyetlen sikerágazatát verik szét, a változások a magyar gyerekek 40 százalékát érintik.

Ha a minisztériumi tervezetet elfogadják, szeptembertől a szakközépiskolások alig vagy egyáltalán nem fognak természettudományos tárgyakat tanulni. A gazdasági és művészeti képzéseken nem lesznek a matekon kívül reáltárgyak, a többi képzési területen pedig csak egyetlen tárgy marad a biológia, kémia, fizika és földrajz közül. Az erdésznek tanulóknak például ezentúl csak biológia órájuk lesz, földrajz és kémia nem, a mezőgazdászok szintén nem találkoznak még kémiával sem.

A reálképzés radikális visszaszorítása miatt a továbbtanulási lehetőségek is súlyosan szűkülnek majd: az egészségügyi szakközépben egyáltalán nem tanulnak majd fizikát, miközben az egészségügyi területen való továbbtanuláshoz a jelenlegi felvételi szabályok szerint kötelező a fizika érettségi – így nekik eleve nem lesz lehetőségük orvosi egyetemre menni.

Az elképzelés már véleményezési szakaszban tart, és még májusban szeretnék elfogadni. Arról már tavaly döntés született, hogy 2016 szeptemberétől teljesen megváltozik a szakközépiskolai oktatás rendje: a hivatalosan szakgimnáziummá átkeresztelt intézmények a szakiskolákhoz hasonlóan átkerültek a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM), ahol a Parragh László vezette Kereskedelmi és Iparkamara elképzeléseinek megfelelően a szakmai képzést szeretnék erősíteni: megnövelik a szakmai órák számát, miközben jelentősen, négy év alatt kb. 600-zal csökkentik a közismereti órákét (hogy melyikét mennyivel, a javasolt kerettantervekből olvasható ki). Ennek a totális vesztesei a természettudományos tárgyak.

Kiteljesedik a természettudományos elhülyülés

A PISA-mérések szerint már most sem jó, ráadásul egyre romlik a magyar diákok természettudományos tudása. Amíg a nyolcvanas évek elején ebben még a nemzetközi élvonalban voltunk, most már az OECD-országok átlagát sem érjük el. A természettudományos műveltség hanyatlik, erre azonban nyilvánvalóan nem az a megoldás, hogy a magyar diákok 40 százaléka ezután ne is kapjon átfogó reálképzést a középiskolában.

„Teljesen abszurd a XXI. században nem vagy csak alig oktatni a természettudományi műveltségterületet, ez ugyanolyan súlyos és elfogadhatatlan, mintha a matematikát vagy a történelmet iktatnák ki” – mondta Szenes György, a Magyar Pedagógia Társaság szakképzési szakértője az Indexnek. „Azok, akik nem fognak fizikát tanulni, ezt a műveltséget egyszerűen nem kapják meg, ami továbbnöveli a különbséget gimnazisták és szakközépiskolások között” –hangsúlyozza Nahalka István oktatáskutató is. A szakközepes érettségi annyival kevesebb a gimnáziuminál, hogy kevesebb szakra lehet érdemben tervezni a továbbtanulást, a várható hatás pedig az lesz, hogy még tovább csökken a felsőfokú továbbtanulásra, főleg a természettudományos szakokra a kereslet, pedig azokra nemzetközi összehasonlításban már most is nagyon kevesen mennek.

A természettudományról azért mondanak le talán könnyebben, mert azt gondolhatják, hogy a duális képzésben, az ipari tevékenységben úgyis meg fogják tanítani a szükséges részt. Attól azonban, hogy valaki megtanulja mondjuk a számításokat anélkül, hogy értené, miről is van szó, naivitás azt hinni, hogy jobb szakember lesz – mondta nekünk Patkós András, a tervezet ellen tiltakozó Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke. Mint kiemelte, korábban több nagy elméleti fizikus jött technikumból, manapság is rendszeresen mennek az Eltére erősebb szakközépiskolákból – a természettudományos képzés visszaszorítása után ez sokkal nehezebb lenne. „Aki nem ismeri az energia fogalmát, nem fogja igazán érteni a kémiát sem, kell egy általános természettudományi bevezetés”, most azonban úgy akarnak áttérni egy teljesen új rendszerre, hogy még koncepció sincs arra, hogy a természettudományi készségek hogyan fejlődnének.

A természettudományos ismeretekhez való hozzáférés az állampolgári jog része is, ez azért nem teljesen az Iparkamara szabadsága, hogy neki milyen munkaerőre van szüksége – mondja Patkós András.

A fizikusokhoz hasonlóan a kémia és földrajztanárok egyesületei is vehemensen tiltakoznak. Ezeket a szakmai szervezeteket senki nem vonta be a döntéselőkészítésbe, most informális csatornákon keresztül próbálják eljuttatni a bírálatukat a minisztériumba. Több petíció is fut, a Magyar Földrajzi Társaság által indítottat (Végveszélyben a földrajz a (köz)oktatásban címmel) már 10 ezernél is többen írták alá. Ha a tervezetből valóság lesz, az alacsony óraszámuk miatt már idáig is rossz helyzetben lévő földrajztanárokat fenyegeti leginkább a munkanélküliség, de a szakközépiskolai földrajzórák nélkül a földtudományi egyetemi szakok utánpótlása is komoly veszélybe kerül – jelenleg a hallgatóik közel harmada szakközépiskolából érkezik.

Nincs piaci igény a reálismeretekre

Palkovics László oktatási államtitkár a természettudományos tárgyak kiradírozásáért nem vállalja a felelősséget, és azt sem tudja megmondani, hogy hány pedagógus elbocsátásával kell számolni. A nyomtatott Magyar Narancsban megjelent interjújában azt mondta, hogy a rendeletet ugyan formailag az Emmi adja ki, de az NGM dolgozta ki, és „meghatározott piaci igények alapján alakították így a rendszert”. „Kérdés, hogy a többi természettudományos tárgy kikerülése jó-e vagy sem. Én támogatnám, hogy akár egy összevont science tárgy keretében megmaradjanak” –mondja Palkovics a saját minisztériuma által beadott javaslattal szemben, és azt valószínűsítette, hogy az Oktatási Kerekasztal még tárgyalni fog erről.

A külön oktatott tárgyak helyett egy integrált, komplex természettudományos tantárgy bevezetéséről már legalább húsz éve beszélnek nálunk is, Európa sok országában ez a gyakorlat, azonban ez egyrészt idáig mindig elbukott a nem erre képzett pedagógusok és a tanárképző intézmények ellenállásán, másrészt ilyesmiről a mostani tervezetben sincs szó egyáltalán. Miközben fontos lenne arról beszélni, hogy hogyan lehetne érdemben javítani a természettudományos oktatáson, most átalakítás helyett egyszerűen megszüntetnék a tárgyak jelentős részét. Ettől a természettudományos tudás biztosan nem lesz jobb.

Ez Európában példa nélküli lenne. Sok országban nagyjából a kilencedikig integráltan tanítják a „science” jellegű komplex tárgyat, ezután majdnem mindenhol van külön minimum biológia, fizika és kémia, sok helyen földrajz is, legalább választható tárgyként. A kivétel Németország, ahol csak egy-két reáltárgyat választanak a diákok, de megtévesztő erre hivatkozni, ugyanis ott ez csak a 11-12. évfolyamon van így, vagyis a magyar tervezettel szemben 10.-ig ott is mindenki tanul általános természettudományt. Ezt Varga Júlia, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója is hangsúlyozta nekünk, hozzátéve, hogy Magyarországon nagyon rövid a nyolcosztályos általános iskola, egy 14 éves gyereknek pedig nincsenek olyan szintű természettudományos ismeretei, hogy azzal elboldogulhasson a világban. „Az érettségizők nagy részét ezzel megfosztanák a minimális természettudományos műveltségtől is” – mondja, ebből pedig az következik, hogy

ők még kevésbé fogják tudni, hogy nem a tévés távgyógyító fogja őket meggyógyítani.

Nem erre jelentkeztek

A teljes átalakítás ugyanolyan előkészítetlennek látszik, mint a közoktatás Hoffman Rózsa-féle klikesítése. Információink szerint az iskolák az elmúlt hetekben kaptak jelzést a Szakképzési Centrumból (ez „az NGM Klikje”, az intézmények helyi fenntartója), hogy a jövő tanévre már ne rendeljenek tankönyvet bizonyos tárgyakból, innen tudhatták meg, hogy szeptembertől teljesen átalakul a képzés. Ez már azután történt, hogy a nyolcadikosok beadták a jelentkezéseket, vagyis a családok úgy döntöttek a középiskolai továbbtanulásról, hogy fogalmuk sem lehetett arról, valójában mi mindent fognak illetve nem fognak tanítani a gyerekeiknek. A szakmai tárgyaknak még most sincs kerettanterve, így a tanárok és igazgatók sem tudják biztosan megmondani, hogy konkrétan milyen szakmákban helyezkedhetnek majd el a náluk tanulók.

Az Iparkamarában kigondolt átalakítás elvileg a munkaerőpiac igényeihez illeszkedő szakmai képzésről szól, a varázsszó itt is a vállalatokkal való együttműködésen alapuló duális képzés. Ettől azonban egyelőre elég messze van a valóság.

Ezek a gyerekek még a 2060-as években is a munkaerőpiacon lesznek, addig szakmák sora fog megszűnni

– mondja Szenes György, aki szerint nem szabadna azt hinni, hogy a szakképzés kész munkaerőt tudna előállítani. Ehelyett a szakmai alapokat kellene megadni a diákoknak, hogy aztán hosszútávon képesek legyenek át- és továbbképezni magukat. Szenes György tudomása szerint jelenleg alig valahol van duális képzés a szakközépiskolákban, a vállalatok erre nincsenek felkészülve. Azt sem lehet tudni, hogy kik tanítanák megnövelt óraszámban a szakmai órákat, mert már most is súlyos tanárhiány van az autószereléstől a mezőgazdaságig, elöregedett tanári karral.

„Kérem, hogy a szakközépiskolák és a szakgimnáziumok kerettantervét ne vezessék be, ne tegyék tönkre a szakképzés két iskolatípusában tanuló fiatalok jövőjét” – írta az Emmibe Szenes György, miután néhány napja felkérték az általa vezetett Szakképzési Kollégiumot a tervezet véleményezésére. Válasza szerint a közismereti tárgyak csökkentésével lehetetlen lesz a Nemzeti Alaptanterv teljesítése; Szenes György szerint

ezzel kizárják a gyerekeket a nemzeti minimumból.

A legjobb iskolatípust alakítják át teljesen

A szakközépiskola idáig a szakértők többsége szerint ráadásul a magyar oktatási rendszer relatív sikerágazata volt. Az MTA oktatással foglalkozó közgazdász kutatóinak tanulmánya szerint a szakközépbe járók a gimisekkel egy szinten teljesítenek a matematikai és szövegértési teszteken, és nagyjából ugyanolyan arányban tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, míg a szakiskolások minden kategóriában messze lemaradnak. 

Sok szülő azon az elven is szakközépbe adta idáig a gyerekét, hogy így legalább egy biztos szakma lesz a kezében, 5. évben megszerezheti a szakképzettséget, miközben a továbbtanulás lehetősége is nyitva marad. Varga Júlia szerint az iskolatípus jellemzően az alsóközéposztály és középosztály gyerekeit vonzotta, és az egyik legfontosabb mobilitási csatornaként működött. A gyerekek majdnem 40 százaléka jár ide, de miközben mostantól névleg szakgimnáziumok lesznek a szakközépiskolákból, a képzés tartalmában nagyon meg fog nőni a távolság az igazi gimnáziumoktól. A szakközépiskolákat majdhogynem a szakiskolák (hogy teljes legyen a káosz, mostantól ezeket fogják szakközépiskolának hívni) szintjére butítják le.

„A szakgimnáziumokba menők továbbtanulási lehetőségei hihetetlenül be fognak korlátozódni. Azzal, hogy kiesnek tárgyak, jó néhány irányt el fognak előlük vágni” – mondta Varga Júlia. Szintén súlyos probléma, hogy menet közben már nagyon nehéz lesz változtatni: nem tud átmenni valaki mondjuk vegyipari irányba, ha addig egyáltalán nem tanult kémiát; ha pedig a pályakorrekció iszonyú nehéz lesz, bebetonozzák a gyerekeket egy 14 éves kori választásba.

Forrás: Index