Szakszervezetekkel is egyeztetet a KSH az új szegénységi mutató kialakításáról. A hivatal nem kommentálja a minap közzétett létminimum-számításokat. Ha elégedett lenne az annak alkalmazásával kapott eredmények mondanivalójával, nem keresne újabb megoldásokat, érveltek – írja a Magyar Hírlap.

A Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) nem feladata más szervezetek adatgyűjtését, illetve feldolgozását véleményezni. Annál is kevésbé, mivel hírek szerint ezek a számítások a KSH korábbi módszertanát követik: amennyiben a hivatal elégedett lenne az annak alkalmazásával kapott eredmények mondanivalójával, nem keresne újabb megoldásokat – közölte megkeresésünkre Holka László sajtóreferens. Ismeretes, a Policy Agenda a hivatal eddigi módszertana alapján végzett kutatásra hivatkozva a minap tudatta, tavaly havi 88 ezer forint volt az egy felnőttből álló háztartás átlagos létminimumértéke, míg a tipikusnak mondható két felnőttből és két gyerekből álló háztartásé havi 255 246 forint. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke ennek kapcsán arról beszélt, mivel az idén a KSH már nem publikálja a létminimumadatokat, ezért úgy döntöttek, maguk készíttetik el a számításokat.

Csakhogy e közlés nem fedi a valóságot, hiszen a hivatal nem megszünteti, hanem megújítja a módszertant. Megírtuk, a változás szükségességét azzal indokolják, hogy az eddig alkalmazott módszertan nem fedi azt, amiről az elnevezés szól. Konkrétabban: azt szeretnék elérni, hogy feltárhatók legyenek a valóban legelesettebb társadalmi csoportok, s ne legyen félrevezető az elnevezés. A név és a tartalom eddig nem volt összhangban. A KSH szerint az újítást indokolja az is, hogy az előző, 1996-os felülvizsgálat óta számos változás következett be hazánkban, például a lakosság fogyasztásában. A KSH munkatársai arra jutottak, két megoldás jöhet szóba. Az egyik az Egyesült Államokban alkalmazott módszer átvétele, „adaptálása”, illetve annak az Európai Unióban alkalmazott szegénységi mutatókhoz közelítése. A másik változat a jelenlegi módszer megtartása mellett a számítás során használt paraméterek felülvizsgálatát indítványozza. A kritikusok szerint azonban a kormány a változtatással szeretné a számok szintjén eltüntetni, ha úgy tetszik, elfedni a hazai szegénység mértékét.

Holka közölte, az új módszertan változatairól jelenleg is zajlanak az egyeztetések, a szakszervezetek bevonásával. Eredmények az idén ősszel várhatóak, erényük lesz, hogy az egész éves adatok alapján készülnek. Czibere Károly szociális államtitkár korábban lapunknak megerősítette, a kormány üdvözli a változtatást. „Akik valóban tenni szeretnének a szegénység ellen, azoknak érdekében áll, hogy olyan fogalmakkal dolgozzunk, amelyek a valóságot fedik” – mondta.

Forrás: Magyar Hírlap