Addig ment el hiánynövelésben a kormány, ameddig lehetett, miközben csak egy százalék alatti nyugdíjemelés jöhet majd jövőre – derült ki a kormányinfón. A nyugdíjbiztosítót államosítják, de Lázár szerint ez csak technikai kérdés - írja a VG.hu.
Egy százalék alatti, 0,7-0,9 százalékos inflációval számol a kormány a jövő évi költségvetésben mondta el Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Ez annyit jelent, hogy a nyugdíjak értékét sem emelik jövőre egy százaléknál magasabb mértékben. A miniszter megismételte, hogy 3,1 százalékos növekedéssel számolnak, és azzal, hogy a munkanélküliségi ráta „közelebb lesz a 6 százalékhoz, mint a héthez”.
A hiány a GDP 2,4 százalékát érheti el – ez az államadósság csökkenéséhez elegendő, hiszen a ráta 2,5 százaléknál stagnálna csupán. (Ami annyit jelent: addig megy el a hiányban a kabinet amíg csak az adósságszabály betartásával elmehet). Persze a kormány fontosnak tartja, hogy a beruházásokon kívül, a működési költségvetés nullszaldós lesz (ami annyit jelent, hogy mintegy 900 milliárdos fejlesztési keretet kell kimutatni majd, hogy indokolni lehessen a deficitet). Az átszervezés azonban mást is érint: a költségvetés átrendezése során az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a nyugdíjbiztosító is megszűnik, a természetbeni egészségügyi ellátások az emberi erőforrások minisztériumába, az egészségügy pénzbeni ellátásai és a nyugdíjkiadások az Államkincstárhoz kerülnek. A nyugdíjbiztosító teljes államosítása Lázár szerint nem jelenti a nyugdíjbiztosítási forma megszűnését, mert a rendszert nem alakítják át, pusztán arról van szó, hogy a kifizetéseket és az adminisztrációt teszik hatékonyabbá (utóbbit a kormányhivatalok kapják, míg a szabályozási kérdések kerülnek majd a minisztériumokhoz.)
Lázár János bejelentette: módosítani fogják a 2016-os költségvetést is, leginkább a többletbevételek felhasználására kérnek majd engedélyt. A Világgazdaság kérdésére adott miniszteri válaszból az derül ki, hogy a béremelésekre fordítják majd a beérkezett összeget.
A miniszter százmilliárd forintosnak mondta az élelmiszer-áfa (baromfihús, tojás és tej) csökkentésének költségvetési hatását, miközben szerinte húszmilliárd forintba kerül az éttermi szolgáltatások, és „ennél kisebb összegbe” az internet áfájának mérséklése. Emlékeztetőül: Varga Mihály , nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaságnak nyilatkozva 70-75 milliárdos hatásról beszélt összességében, míg lapunk számítása szerint összesen bruttó 175 milliárdos kieséssel járhatnak az intézkedések (ha a szeszes italok forgalmára is kiterjesztik az éttermi áfacsökkentést). Lázár kérdésekre válaszolva külön hangsúlyozta: nem lesz adóemelés a jövedéki termékeknél sem, ahogyan elvetették a lakásbérbeadás új (átalány-) adóztatásáról szóló javaslatot is.
Az adócsökkentésekre a fedezetet a miniszter szerint is részben a gazdaság fehérítése jelenti, 50-100 milliárd forintot várnak az online pénztárgépek további kiterjesztésétől és az online számlázás bevezetésétől.
Lázár ezen kívül hangsúlyozta, hogy folytatják a közfoglalkoztatási programot, a foglalkoztatás ösztönző állami támogatásokat a vállalkozásoknál és persze a bürokráciacsökkentést is. A modern városok programja is megjelenik a költségvetésben, ahogyan Paks II építése is „jelentős összeget” képvisel már majd. A kancelláriaminiszter Varga Mihály szerdai bejelentéseit részben megismételte: százmilliárd forint jut az otthonteremtési támogatások növelésére, folytatódnak a pedagógusok, a fegyveres szervek, az állami tisztviselői kar életpályamodelljei, miközben 2017-ben a mentősök és az adóhatósági dolgozók is hasonló bérnövelési programot kapnak. Az egészségügy százmilliárd forint többlettámogatást kap majd. Az az ágazati egyeztetésekre van bízva, ezt miként használják fel, de Lázár valószínűsítette, hogy ezt béremelésekre fordítják majd. Az emelésekkel együtt a miniszter szerint sikerül majd elérni, hogy az egészségügyre a GDP-arányában az uniós átlagnak megfelelően költsön az állam. Lázár hangsúlyozta, hogy az oktatásban is többet költ Magyarország az uniós átlagnál, de a honvédelemre nem, így ezt a kiadási keretet is emelni fogják. Előszeretettel beszélt arról, hogy szociális juttatásokra az uniós átlag felett költ a magyar kormány, ám a Világgazdaság kérdésre válaszolva elismerte, hogy a központi bürokráciában is 10,2 százalékos (2014-es) GDP-arányos költéssel uniós rekordernek számít az ország. Mint mondta ennek csökkentése még a jövő évi költségvetésben kérdéses, hiszen házon belüli vita van a minisztériumok létszámcsökkentése ügyében. (Ráadásul a béremelési programok is ez ellen hatnak).
Májusban jönnek az utolsó árverések
A kormány utolsó kört nyit a földárverésekben, májusban folytatják az állami eladásokat. A harmadik kör után nem lesz több – a kabinet úgy látja, megfelelő lehetőséget adott mindenkinek, hogy meggondolja, kíván-e földet vásárolni. Eddig tízezren jutottak földhöz – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint hatalmas állami vagyon keletkezett 240 milliárd forint bevételre tettek szert az árverések során. A pénz felhasználásáról azt közölte: az állami vagyonból állami vagyon lehet csupán.
Szerző: Várkonyi Iván
