Legalább annyi gondot okoz a kormány a kereskedőknek, munkavállalóknak a vasárnapi boltzár eltörlésével, mint amennyit a bevezetésével. A törvényt eddig nem írta alá sem az országgyűlés elnöke sem az államelnök. A legvalószínűbb, hogy a kiskereskedelmi láncok többsége csak május elején nyitja ki újra az üzleteit – írja a Népszava.
Újra kinyithatnak a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek is, a nagy kérdés csak az, mikor? A törvényt még alá kell írnia Kövér Lászlónak, az országgyűlés elnökének, majd azt követően Áder János államelnöknek is, s csak azután léphet hatályba a jogszabály. Ez eddig nem történt meg, így egyre fogy az az idő, amíg a láncok fölkészülhetnek a legközelebbi, április 17-i nyitásra. Pedig számos akadályt kellene legyőzni.
A boltok számára egyik égető kérdés, hogy lesz-e elegendő munkavállaló, hiszen tavaly a KDNP javaslata alapján elfogadott vasárnapi boltzár bevezetését követően becslések szerint mintegy 1500 részmunkaidős nyugdíjast, kismamát és diákot küldtek el a cégek, akik jellemzően hétvégén dolgoztak. Az alkalmazottak közül, főleg a szakképzettek, mint a hentesek, sokan elmentek külföldre, vagy más területekre.
Van azonban más is, ami türelemre inti nemcsak a cégeket, de a vásárlókat is. A kereskedelemről szóló törvény alapján a kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejének változásait az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. Ez önmagában gyorsan teljesíthető feladat, de azért okozhat némi galibát, ha a friss törvény pénteken jelenne meg a közlönyben és szombaton lépne hatályba. Az önkormányzatok ugyanis csak a hatályos jogszabályoknak megfelelő bejelentést fogadhatják el, így nekik is meg kell várniuk a boltzár törlését elrendelő törvény hatálybalépését - foglalta össze a következő akadályt a Blokkcom szakportál.
Előfordulhat, hogy a boltos a vasárnapi nyitáshoz a már nála dolgozók közül csoportosít át munkaerőt. Ám ez nem ígérkezik egyszerű feladatnak, mivel a munka törvénykönyve szerint a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni a munkavállalóval. Az április 17-i vasárnapi beosztáshoz már közölni kellett volna az új munkarendet, de hát ehhez is hatályos jogszabályi háttér kell.
A törvény szerint a munkáltató ugyan az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény vetődik fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja. Ez a lehetőség azonban nem a vasárnapi munkavégzéssel összefüggésben született, így nem is alkalmazható rá - nyilatkozta a Népszavának Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke.
A szakszervezet már a törvény elfogadásakor, kedden tiltakozott a vasárnapi nyitva tartás minden szakmai egyeztetést mellőző, a politikai veszteség miatti félelemtől vezérelt döntés ellen. Az érdekvédelmi szervezet elnöke lapunknak elmondta, kezdeményezik a Magyar Szakszervezeti Szövetségen keresztül sürgősen kezdődjenek egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) között. A követelésnek súlyt adhat kereskedelmi dolgozóknak a most vasárnapra, április 17-én 14 órára tervezett demonstrációja. Sáling József a Népszavának elmondta, felveszik a kapcsolatot más szakszervezetekkel is, például a közlekedési ágazat képviselőivel, hogy kölcsönösen támogassák egymás akcióit. A KASZ petíciót kíván átadni a szaktárcának, amelyben egyebek mellett a munka törvénykönyvének módosításáról, így a vasárnapi bérpótlék 100 százalékra emeléséről is tárgyalni akarnak.
A jelenlegi létszámmal, pótlékokkal, illetve munkaidő beosztási szabályokkal nem lehet a vasárnapi nyitva tartást megvalósítani a szakszervezeti vezető szerint.
A KASZ a munkaadókkal is egyeztetni szeretne, de vállalati alapszervezeteiket is arra kérik, kezdeményezzenek ők is tárgyalásokat helyi szinten a vasárnapi nyitva tartás okozta létszám- és munkaidőbeosztás változások tisztázására. Gondot okozhat az is, hogy több helyen a vasárnapi pótlékot beépítették az alapbérbe, míg máshol szombati pótlékot vezettek be mondván, hogy szombaton hosszú műszakot teljesítenek a dolgozók. Ezt a helyzetet is rendezni kell hiszen a bércsökkentésbe nyilván sem a dolgozó, sem a szakszervezet nem megy bele. Sáling hozzátette, a vasárnapi pótlék ha 50 százalék maradna, átlagosan 2 ezer forint többletjövedelmet jelentene dolgozónként. A szakszervezet azt is el szeretné érni, hogy legalább két vasárnap legyen pihenőnap, de tárgyalási alapnak tekintenék, amit a munkáltatók vetettek föl, hogy a maradék két vasárnap közül az egyiket a munkavállaló önként választhassa, a másikat viszont a cég jelölhesse ki. A KASZ felmérése szerint a legtöbb kiskereskedelmi cég május 8-án nyitna ki először újra vasárnap.
Ahány bolt annyi szokás
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete nem hivatalos értesülései szerint a Tesco úgy döntött, hogy már április 17-én megkísérli kinyitni a boltjait. Már toborozzák azokat a dolgozókat, akik önként vállalkoznak arra, hogy ezen a napon munkát végezzenek.
A KASZ azt írja, hogy a munkáltató, erre a napra 100 százalékos túlóra-, 50 százalék vasárnapi-, és 50 százalék extra pótlékot ad, ami összesen háromszoros bért jelent. Ahol nem jelentkezik annyi önkéntes, ami elegendő lenne a megfelelő minőségű szolgáltatáshoz, az a bolt nem fog kinyitni - figyelmeztetett a KASZ.
A többi vasárnapon már csak a munka törvénykönyvének szabályai szerinti 50 százalékos vasárnapi pótlékot kapják majd a munkavállalók. A kormányzat ugyanis, talán nem véletlenül, ügyelt arra, hogy a korábbi, a munkavállalók által bírált állapotokat állítsa vissza. A Népszavának nyilatkozó kereskedelmi szakember szerint ezzel igyekszik a kabinet a vasárnapi nyitva tartást kiharcoló MSZP ellen hangolni a kereskedelmi dolgozókat.
A Lidl viszont szerdán délután közölte, hogy biztosan nem nyitja ki az üzleteit most vasárnap. Az áruház közleménye szerint a közel 4000 munkavállalójuk érdekeire tekintettel először megvizsgálják az üzletek működési rendjét és nem borítják fel az erre a hétre kialakított munkarendet.
A SPAR Magyarország üzlethálózatát 32 Interspar hipermarket, 344 Spar és City Spar szupermarket, valamint 87 franchise áruház alkotja. Hogy melyek lesznek nyitva vasárnaponként a jövőben, azt a törvény hatályba lépését követően teszik közzé - válaszolta a cég a Népszava kérdésére.
A CBA Kereskedelmi Kft. közölte: minden tekintetben tiszteletben tartják az Országgyűlés döntését. Amennyiben további konkrétumok napvilágot látnak - például az esetleges visszaállítás időpontjával kapcsolatban -, akkor tudnak cselekvési tervet megalkotni, a változásra való felkészülést megkezdeni. A lapunk által felkeresett CBA üzletben közölték, hogy ők biztosan nem nyitnak ki most április 17-én vasárnap, mert már nem kívánnak változtatni a heti beosztáson.
Az Auchannál egyelőre nem kívánták kommentálni a vasárnapi nyitva tartásról szóló törvényt, de a Népszava kerületi önkormányzati forrásokból úgy értesült, hogy a Soroksári úti hipermarkettel kapcsolatban már megkeresték a hivatalt.
Az Aldi hivatalosan fogalmazott terveiről: "Az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. a hatályos jogszabályok szerint alakította ki 107 magyarországi üzletének nyitva tartását és a jövőben is jogkövető módon a mindenkori hatályos jogszabályok alapján fog eljárni." Azt is hozzátették, hogy ma megnyitják 108. áruházukat a fővárosi Káposztásmegyeren.
MSZP: nem hiszünk a Fidesznek
Azért gyűjt aláírásokat a vasárnapi boltzárról kezdeményezett népszavazáshoz az MSZP, mert nem hisz a Fidesznek - mondta Tóbiás József, a párt elnöke az egyik fővárosi aláírásgyűjtő ponton tegnap.
Eredményes népszavazás után három évig nem lehetett volna a kérdéshez nyúlni –tette hozzá. Azzal, hogy ők maguk vonták vissza a törvényt, fenntartják a kezdeményezés jogát, azt, hogy a fideszes többség megváltoztassa ezt a törvényt - jelentette ki. Felidézte: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kiállt amellett, hogy nem mondanak le a vasárnapi boltzárról, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Balog Zolán emberierőforrás-miniszter nem támogatta az előterjesztést, Kósa Lajos frakcióvezető pedig a döntés után azt mondta, "politikailag meg akarják változtatni a vasárnapi nyitvatartásról szóló kérdést". "A Fidesz csak az erőből ért" - jegyezte meg.
A sajtótájékoztatón Tóbiás József kérdésre válaszolva elmondta: a keddi törvénymódosítások elfogadásával lehetett volna százszázalékos bérpótlékot biztosítani annak, aki vállalja a vasárnapi munkát, de a Fidesz "a munkavállalókon akar bosszút állni" azzal, hogy csak ötven százalékos bérpótlékot biztosít.
Az aláírásgyűjtés okafogyott és törvénytelen politikai adatgyűjtés – reagált a Fidesz parlamenti frakciója Tóbiás József bejelentéseire, akinek a magyarázkodását hazugnak és átlátszónak nevezték. Az MSZP olyan dolog ellen gyűjt aláírást, ami már nincs, a vasárnapi boltzárat a parlament már eltörölte – írják közleményükben.
Nincs arra szabály, hogy egy a Kúria által jóváhagyott kérdést bárki megakadályozzon, tehát a szocialista párt annak ellenére is folytathatja a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási aláírásgyűjtést, hogy az idevágó törvényt hétfőn visszavonta az Országgyűlés. Egyedül az Ab mondhatja majd ki, hogy az a kérdés okafogyott, és nem lehet benne népszavazást tartani - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője.
Hétvégén is telt ház lehet
Üdvözölte a vasárnapi boltzár eltörlését a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ). Már meg is kezdődtek az egyeztetések a bevásárlóközpontok üzemeltetői és a bérlők között. A legtöbb bevásárlóközpont eddig is nyitva tartott, de akadt néhány, főleg ahol nem üzemelt multiplex mozi, amelyik bezárt, s azoknak meg kell szervezniük az újranyitást - jelezte Balatoni Judit. A szövetség főtitkára a Népszavának elmondta, az üzletek, kicsik és nagyok egyaránt készülnek a vasárnapi nyitva tartásra. Azt azonban ma még nem lehet megmondani, melyik üzlet, hipermarket mikor nyit ki a törvény életbe lépését követően. Ha még ezen a héten kihirdetik a törvényt, a kisboltok többsége, amelyek eddig zárva voltak a hét utolsó napján, már április 17-én kinyithat.
A szakember lapunknak elmondta, a látogatószám nem esett vissza a vasárnapi boltzár miatt, de átrendeződött a forgalom. A péntek-szombat mellett érdekes módon néhány bevásárlóközpontban a hétfő-kedd is erős nappá vált. Az igazi vesztesek leginkább a vendéglátóhelyek voltak - tette hozzá.
Kövér nem hátrált, de megfeddi a nőket
Kövér László sem szavazta meg a vasárnapi boltzár eltörlését, elvi okokból maradt távol a szavazástól – nyilatkozta a Magyar Időknek. A fideszes házelnök frakcióülésen is elmondta, mind gazdasági, mind kulturális értelemben jó döntést hozott a kormány a kereskedelemben a vasárnapi munka tiltásával, az ellenzék és a zárva tartást támadó szakszervezetek vádaskodásai alaptalanok és a multik érdekeit szolgálják. A kormány több tízezer, százezer kereskedelmi dolgozó pihenését tették lehetővé. Kövér azoknak az érveit sem tudja elfogadni, akik szerint a közvélemény-kutatásokból az derül ki, hogy "a nők többsége szerint azért nem jó ez az intézkedés (a vasárnapi boltzár), mert a családok életét nehezíti". „Azt gondolom, ennyi szolidaritás egy társadalomban elvárható. Azoknak a kényelmi szempontjaira is gondolnunk kell, akik azért kényszerülnek helytállásra vasárnap a kasszagépeknél meg a pultok mögött, mert mi nem tudjuk megoldani azt a problémát, hogy ne vasárnap vásároljuk meg azt, amit pénteken vagy szombaton elfelejtettünk” – tette hozzá. Kövér László szerint a kormány ahelyett, hogy kitartott volna emellett a szolidaritás mellett, felkínálta a terepet a baloldalnak, hogy hecckampányt folytasson – ami akkora hiba, hogy nem lehet szó nélkül hagyni. Azt viszont elismerte, hogy egy év alatt sem sikerült meggyőzniük a „nyilvánvaló igazukról” a társadalmat.
Forrás: Népszava
