Akkor sem, ha addig megjelenik a boltbezárást eltörlő törvény a Magyar Közlönyben – írja a blokkk.hu.

A vasárnapi boltzár eltörlését indítványozó törvényjavaslatot április 11-én be is nyújtotta a kormány az Országgyűlésnek, ahol egy nappal később, április 12-én dönthetnek is róla. Ezt követően az Országgyűlés elnökének, majd a köztársasági elnöknek kell aláírnia, utána jöhet kihirdetése a Magyar Közlönyben.

A hatálybalépés időpontja a friss törvény kihirdetését követő nap. Ez nagy sietség esetében eshet az országgyűlési döntés hetére is, akár már csütörtökre, vagy éppen péntekre is. De ez kevés a vasárnapi nyitáshoz.

A nyitva tartás változását előre be kell jelenteni a jegyzőnek

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény alapján a kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejének változásait az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. Tehát az a bolt, amelyik a boltzár eltörlését követően vasárnap ki akar nyitni, ezt a szándékát köteles bejelenteni az önkormányzatnak. Ez önmagában gyorsan teljesíthető feladat, de akkor azért okozhat némi galibát, ha a friss törvény pénteken jelenne meg a közlönyben és szombaton lépne hatályba. Az önkormányzatok ugyanis csak a hatályos jogszabályoknak megfelelő bejelentést fogadhatják el, így nekik is meg kell várniuk a boltzár törlését elrendelő törvény hatálybalépését.

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. számú kormányrendelet a kereskedelmi törvénnyel azonos módon rendelkezik a nyitva tartás változásainak bejelentéséről.

Az önkormányzatoknak is fel kell készülniük egyébként a feladatra, de feltehetően első pillanattól kezdve kezelni tudják a nyitva tartás változásával kapcsolatos bejelentéseket. A boltzár eltörlését előíró törvény hatálybalépésétől kezdve.

Az alkalmazottal előre kell közölni munkarendje változását

Előfordulhat, hogy a boltos a vasárnapi nyitáshoz a már nála dolgozók közül csoportosít át munkaerőt. Ez nem ígérkezik egyszerű feladatnak, mivel a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 97.§ (4) bekezdése szerint a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni a munkavállalóval. Az április 17-i vasárnapi beosztáshoz már közölni kellett volna az új munkarendet, de hát ehhez is hatályos jogszabályi háttér kell.

A törvény szerint a munkáltató ugyan az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja, bár ez a lehetőség nem a vasárnapi munkavégzéssel összefüggésben született. De ehhez nyúlni is négy nap.

A törvény azt is kimondja, hogy a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (ez az általános munkarend). Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára, vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (ez az egyenlőtlen munkaidő-beosztás). Tehát a munkaszerződésekre is figyelemmel kell lenni a vasárnapi nyitásnál.

Nagyiról megfelejtkezett a kormány

A kereskedelemben kötelező szakképesítésekről szóló 21/2010. számú NFGM rendelet úgy szól, hogy zárva tartási időszakban a meghatározott termékek esetében nem kell szakképesítéssel rendelkeznie a 200 négyzetméternél kisebb boltban dolgozó tulajdonosnak, vagy segítő családtagjának (élelmiszer, kivéve húst, hentesárut, halat, tehát a húsárunál kell a szakképesítés, kozmetika, háztartási vegyicikk, kertészeti cikk, óra, ékszer, fotócikk, állat, állateledel).

Nos, mivel előreláthatóan a zárvatartási időszak fogalma megszűnik, ennek a rendeletrésznek nem lesz értelme.

Forrás: blokkk.hu