Az országban feltehetően egyetlen olyan kórház sincs, amelyik maradéktalanul teljesíti a biztonságos ellátáshoz minimálisan szükséges feltételeket, és háromból kettőben orvos-, nővér-, illetve szakdolgozóhiány van. Az egészségügyi kormányzat a minimumfeltételek módosítására készül. A szakmát komolyan aggasztja, hogy a feltételek lazítása az ellátás rovására mehet, így jelenleg úgy tűnik, inkább az ellátás fog megszűnni ott, ahol nem sikerül teljesíteni a feltételeket – írja a vs.hu.

Péternek a térde tört el, megoperálták, és hetente kétszer jön hozzá gyógytornász a kórházba. Mivel magángyógytornászról van szó, 3500 forintot fizet 30 percért. Kórházi gyógytornász nincs. Ő még viszonylag olcsón megússza, körkérdésünkre kiderült, hogy a magán gyógytorna és logopédus árak általában 3500 és 8 ezer között vannak óránként, a pszichoterápia pedig 8 ezernél kezdődik.

Nem csak a szakdolgozók - gyógytornászok, dietetikusok, logopédusok - hiányoznak a kórházakból. „Egyetlen rendelésen 48 beteg próbált bejönni hozzám", mondta lapunknak az egyik budapesti kórház fül-orr-gégésze, egy másik kardiológiai szakambulancián pedig azt mesélték, hogy a megbeszélt időpontok ellenére sem egyedülálló, ha a betegnek akár 3 órát is várnia kell egy vizsgálatra, vagy esetleg sorra sem kerül. Gyakran a műtétekre sem azért kell várni, mert a műtők egész nap foglaltak, hanem mert nincs például elérhető altatóorvos.

Az igazi gondot a kórházak szerint mégsem az orvos, hanem főként a nővérhiány jelenti, mégpedig Budapesten, az osztrák határhoz közeli megyékben és a nagyvárosokban a leginkább, mert „ott el lehet menni pizzafutárnak vagy takarítónőnek, míg erre egy kisebb helyen nincs lehetőség”, mondta fanyarul az egyik Pest megyei kórház név nélkül nyilatkozó főorvosa.

A szakemberhiány olyan mértékű, hogy gyakorlatilag egyetlen kórház sem felel ma meg az úgynevezett minimumfeltételeknek. Ez a rendelet az, ami előírja, milyen személyi és tárgyi feltételekkel kell dolgoznia egy kórháznak.

„Igen, mi sem felelünk meg a minimumfeltételeknek, de akkor mi a megoldás? Zárják be az osztályt?”- teszi fel a kérdést az előbb említett Pest megyei kórház főorvosa.

„A kórházban sem a tárgyi, sem a személyi feltételek nem felelnek meg maradéktalanul a minimumot előíró rendeletnek", mondták lapunknak a Szent János kórházban, ahol nővér- és műtőshiány is van -, míg az Uzsokiban, bár eszközhiány nincs, szintén kevesebb a nővér, mint amennyire az előírások szerint szükség lenne.

Azt viszont nem is tudni, pontosan, hogy hány orvos dolgozik a rendelőkben és a kórházakban. Az alábbi térképen csak a kórházakban teljes munkaidőben foglalkoztatott orvosok és ápolók száma látható megyénként, és így nincsenek benne például a részmunkaidős vagy a szerződéses dolgozók. Az azonban így is látszik, hogy a budapesti kórházakban a legrosszabb az orvos-ápoló arány, és itt a legtöbb arányaiban a betöltetlen ápolói álláshelyek száma is.

Betöltetlen és betöltött orvos és ápoló állások a kórházakban, 2015. december

A fenti térkép adatai a minisztérium adatai, amelyet egy országgyűlési képviselői kérdésre közöltek. Ezek szerint 2015. végén 1320 orvos, és 2411 ápoló biztosan hiányzott a kórházakból, pontosabban ennyi volt a betölthető álláshelyek száma. A csongrádi adatok még így sem pontosak, mivel a közzétett ápolói létszámban ennél a megyénél az egyéb egészségügyi dolgozók is benne vannak.

Mivel nem ismert, hogy jelenleg hány orvos "turnézik" kényszerből a rendelők és a kórházak között, vagy hogy mennyi túlórát végeznek ők és az ápolók, így az sem tudható, mi lenne a helyzet akkor, ha minden egészségügyi dolgozó munkaviszonyban, és épp annyit dolgozna, amennyit még felelősen képes.

Mindez azért is különösen aggályos, mert van, ahol a már az említett minimumfeltételek is alacsonyra teszik a lécet. A szakdolgozói létszámot eleve a lehető legcsekélyebbre szorította az állam. A kórházakban az élelmezésvezető mellett összesen 1 dietetikust plusz 100 ágyanként még egyet kötelező alkalmazni, a gerinc- és kézsebészeti kórházi osztályokon 20 ágyra, a járóbeteg ellátásban pedig napi 30 betegre jut 1 gyógytornász.

Még a rehabilitációra szoruló betegeket ápoló rendelőkben sem feltétlenül elérhető a logopédus, és a legtöbb kórházi osztálynak, illetve rendelőnek nem jut saját pszichológus sem, sőt, még az intézményben sem feltétlenül kell, hogy elérhető legyen. És ha a minimumfeltételek szerint elég a szakorvos, akkor az intézmények nem vehetnek fel a meghatározott létszámnál többet.

A kormányzat se tudja, mi a pontos helyzet

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár szerint egyébként „nem állunk rosszul orvossal, csak éppen nem mindenki azt csinálja, mint ami a dolga lenne". Ő a magyarországi recepteken megjelenő orvosi pecsétekre hivatkozott, mint többször elmondta, ezek darabszáma 8 év alatt 30 ezerről 29 ezerre csökkent, vagyis a tényleges orvoselvándorlás nem volt akkora, mint gondolni lehetett.

Az egészségügyi államtitkárság eddig megismert tervei szerint épp ezért mielőtt nekikezdenének a minimumfeltételek módosításának, mindenekelőtt felmérik, hogy mennyi és milyen szakorvos, ápoló, gyógytornász, asszisztens, és eszköz van az egyes kórházakban és rendelőkben. A felmérés eredménye alapján módosíthatnak majd a feltételeken vagy vizsgálnák felül azt, hogy az egyes kórházak milyen ellátást végezhetnek, és milyet nem.

A dilemma évek óta ugyanaz

Az, hogy a kórházak nem felelnek meg a miniszteri rendeletben meghatározott minimumfeltételeknek, nem új felfedezés, így voltaképpen érthetetlen, hogy miért vonakodik az ÁNTSZ nyilvánosságra hozni legújabb vizsgálatának eredményét.

Rácz Jenő, a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc kórház főigazgatója, a Kórházszövetség akkori elnöke már 2012-ben, még a rendelet első nagyobb módosítása előtt azt mondta egy egészségügyi konferencián, hogy Magyarországon „nincs olyan fekvőbeteg-ellátó intézmény, amelynek minden osztálya megfelelne az egészségügyi ellátások új minimumfeltételeinek”. Mint akkor mondta, a szakma ugyan jogos elvárásokat fogalmaz meg, de ezek az egészségügyi ellátás optimális feltételei, és nem a valódi minimumok, vagyis azok a személyi és tárgyi feltételek, amelyek elengedhetetlenek a biztonsághoz.

Négy évvel ezelőtti véleményét február végén, illetve most a VS-nek újra megerősítette: igaz, hogy elvben minden intézménynek be kell tartani a minimumfeltételeket, csakhogy egyes kórházakban ezek nehezen betarthatóak. Ebből pedig az következik, hogy működőképes és betartható szabályrendszert kell meghatározni az intézmények számára.

Velkey György, a Kórházszövetség Rácz Jenőt váltó elnöke 2013-ban, a rendelet egy akkori módosítása után azt mondta, „az erőforrások szűkössége, így a kevés pénz, illetve az orvos-, valamint szakápolóhiány rendezése nem a minimumfeltételeken keresztül oldható meg. Ezért az ellátási érdek továbbra is fontos rendszerszervező kell, maradjon, akár a minimumfeltételeket helyenként felülírva.”

Arra is figyelmeztetett: a működésre szánt plusz pénzügyi források nélkül nem lehet garantálni a szabályok betarthatóságát. Véleménye azóta sem változott, közölte a VS-sel, mint ahogy a dilemma sem, mivel a való életben megvalósítható feltételek szemlátomást fittyet hánynak a szabályoknak. Csakhogy a teljesítésükhöz rendelt költségvetési hozzájárulás egyelőre adott, és még senki sem tudja, hogy fog-e több pénzt szánni a területre a kormány.

A kérdés tehát pillanatnyilag elsősorban részben annyi, hogy papíron is enyhüljenek-e a szabályok és igazodjanak a valósághoz – vagy legalább papíron legyen lefektetve az, hogy milyen feltételekre kell törekedni az egészségügyi ellátásban.

Az első esetben az ÁNTSZ be tudja tartatni a törvényt, szabályosan fognak működni az intézmények, viszont onnantól mindig lehet majd hivatkozni arra, hogy ami a rendeletben van, az elég. A másodikban marad, ami most is van: a kórházi osztályok feje felett folyamatosan ott lebeg a leminősítés, vagy a felfüggesztés veszélye.

Kompromisszumként, úgy tűnik, az egészségügyi államtitkárság ugyan átgondoltatná a minimumfeltételeket is a februárban kinevezett új szakmai kollégiumokkal, de a maximális biztonságra törekedve, ha az derül ki, hogy valahol nem teljesíthetők a feltételek, bizonyos ellátásokat inkább megszüntetne.

 „Lehet, hogy kevesebb helyen lesz elérhető egy beavatkozás, de kis kényelmetlenségért cserébe nagyobb a biztonság. Lesznek ebből ütközések, de a kórházaknak nem kell olyan tevékenységet ellátni, amire nincsenek felkészülve” - nyilatkozta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a Napi.hu-nak.

Nem nyilvános, milyen állapotban vannak a kórházak

Az ÁNTSZ tavaly átfogóan ellenőrizte a kórházakat, az eredményeket novemberre összesítették. Kiszivárgott hírek szerint továbbra sincs egyetlen kórház sem, amelyiknek valamennyi osztálya minden feltételnek megfelelne, az intézmények mindegy 70 százalékában pedig orvos- illetve nővérhiány van.

A jelentést az ÁNTSZ nem hozta nyilvánosságra, a közérdekű adatigényléseket pedig a Kórházszövetség március első hétvégéjén tartott kongresszusa előtt elutasították, arra hivatkozva, hogy a döntéseik – jelen esetben például az, hogy működhetnek-e tovább az intézmények - megalapozását szolgáló adatok a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak.

A kongresszuson az országos tisztifőorvos kérdésre válaszolva aztán azt felelte, hogy a hivatal a jogszabályi határidőknek megfelelően ki fogja adni a dokumentumot". Ennek alapján lapunk újra megigényelte az adatokat, különös tekintettel arra, hogy mint kiderült, az adatok megismerését az ÁNTSZ vezetője engedélyezheti, legalábbis ez áll a szervezet saját adatvédelmi szabályzatában. Az országos tisztifőorvos mindennek ellenére mégis elutasította az igénylést, vagyis továbbra sem tudni, hogy a kórházak pontosan hol nem felelnek meg a minimumfeltételeknek.

Arra egyelőre nem kaptunk választ, hogy miért gondolta meg magát, illetve hogy mi az a közérdek, ami a titkosítást indokolja.

Az egészségügyi ellátás minimumfeltételeit az egészségügyi kormányzat által kinevezett szakmai kollégiumok mellett dolgozó tanácsok dolgozták ki, és egy 2012. óta többször módosított rendelet szabályozza. Ez mondja meg szakmánként, hogy egy rendelőben vagy egy kórházi osztályon milyenek legyenek a tárgyi és a személyi feltételek és milyen diagnosztikai vagy speciális szakmai hátteret kell elérhetővé tenni.

Az eredetihez képest változott például a szakdolgozói létszám: a súlyos agysérültek, a gerincvelősérültek, és égésbetegek rehabilitációjához a korábbi 5 helyett már csak 6 ágyanként írta elő egy gyógytornász foglalkoztatását. 2013. decemberére ismét enyhültek a személyi feltételek, például a korábbinál kevesebb ápolót és asszisztenst írt elő a sürgősségi osztályokon teljesített műszakokba, kötelező minimális összlétszámot pedig már nem határozott meg. Egyes osztályokon, például a fül-orr-gégészeteken vagy szemészeteken 25 ágy fölött kisebb lett az előírt ápolói létszám is.

A feltételek egy részét nem kell osztályon belül biztosítani, sőt van, amit még intézményen belül sem, ilyen például a CT, de EKG készüléknek sem kell elérhetőnek lenni, mondjuk, a cukorbeteg szakrendelésen. A gyógyszerellátás külön nem szerepel a feltételekben, mert erről az intézményeknek mindenhol gondoskodniuk kell.

Forrás: vs.hu