Évente több száz alkalommal „heccből” riasztják az esetkocsikat, amelyek emellett balesetek és útközbeni sürgős riasztás miatt késnek a leggyakrabban. Az ellátás során a mentők igyekeznek tartani a 15 perces kiérkezési időt, de a rendszert komolyan leterheli a betegszállítás is. Egy volt mentőtől értesültünk arról, további nehézség, hogy Budapesten egy napra mintegy tíz olyan kocsi jut, amelyben orvos is utazik. Hazánkban több, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott betegszállító is működik, de ezek többsége nem biztosít orvost vagy mentőtisztet, egy ilyen magánmentős szállítás pedig 50 ezer forintba is kerülhet – írja az mno.hu.

Tavaly tavasszal az interneten futótűzként terjedt az a videó, amelyet Csordás Tibor, a pesthidegkúti mentőállomáson dolgozó sofőr készített egy budapesti vonulásról. A sofőr 7,6 kilométert tett meg kevesebb mint hat perc alatt, ami óránként 80 kilométeres átlagsebességet jelent. A kivételesen jó sofőrt teljesítménye miatt Németországba is hívták dolgozni, ám ő nem élt a lehetőséggel.

Csordás Tibor bár itthon maradt, ma már nem mentősofőrként dolgozik, most egy magáncégnél kevesebb munkaórával a korábbi fizetése többszörösét keresi. Lapunknak arról beszélt, a súlyosabb esetekhez nem elegendő pusztán ápolót küldeni, és jelenleg nagyon kevés mentőtiszt és orvos van a rendszerben. Mint mondta, Budapesten 14 mentőállomás működik, ahol összesen 22-23 olyan esetkocsi van, amelyen orvos vagy mentőtiszt is utazik. – A 23 autóból naponta egyet-kettőt biztosan takarítanak, fertőtlenítenek, ami két-három órán át tart, így ezek addig kiesnek az ellátásból. További két-három kocsit szervizelnek, három autó átszállítást végez egyik intézményből a másikba, két-három mentő pedig olyan feladatot lát el, amelyhez valójában egyáltalán nem lenne szükség esetkocsira. Így átlagosan Budapest ellátására mindössze tíz autó marad, amivel elég nehéz egy ekkora területet ellátni – összegezte a helyzetet a volt mentősofőr. Mint mondta, azokat a mentőgépkocsikat, amelyeken nincs orvos, csak ápoló, a kórházak a betegszállítással terhelik, egy mentőautó naponta hat-nyolc feladatot végez el, ennek a fele általában kórházból kórházba szállítás.

Kérdeztük arról is, mennyire sikerül 15 perc alatt kiérkezni egy-egy esethez, illetve mi az, ami a leginkább hátráltatja a mentőket. – Mi általában 10-15 percen belül kiérkeztünk. Csúszás akkor alakul ki, ha a mentőegység karambolozott, lerobbant vagy belefutott egy balesetbe. Ilyenkor vissza kell adni a feladatot a mentésirányítónak, aki újra kiosztja valaki másnak. Ezzel percek telnek el, és egy vidéki mentőállomás esetében, ahol nagy távolságok vannak, nehezebb tartani a 15 percet – árulta el Csordás Tibor. Ilyen baleset az utóbbi időben többször is előfordult: legutóbb Szegeden ütközött össze két mentőautó, amelyek bár beteget nem szállítottak, de a mentőautók két-két fős személyzetének tagjai közül mindannyian könnyebben megsérültek.

Leterhelt a rendszer

A felesleges riasztásokkal és az emberek betegségtudatával kapcsolatban Csordás Tibor megjegyezte: kevesen tudják, hogy mikor kell mentőt hívni. – Előfordult, hogy valaki azért kért azonnali segítséget, mert három napja fájt a hasa, és úgy gondolta, hogy jár neki ez a fajta ellátás. Csordás Tibor úgy véli, hogy az ilyen esetek miatt később ér ki a kocsi azokhoz is, akiknek azonnali ellátásra volna szükségük.

Tapasztalatai alapján a túlterheltség okai között szerepel, hogy a mentőket gyakran használják kórházból kórházba szállításra is, ez pedig elképesztően leterheli a rendszert. Sok autót az von ki a mentésből, hogy már egy száz méterre található épületbe való szállításhoz is mentőt hívnak. Pesthidegkútról ők például rendszeresen jártak a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikára, ahol az egyik épületből kellett átvinni a beteget a másik épületbe, mert a CT csak ott érhető el. Emiatt rendszeresen lefoglaltak egy-egy esetkocsit. Csordás Tibor szerint ilyenkor az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) nem mondhatja, hogy nincs kapacitás a betegszállításra, mivel a páciensek állapota indokolja, hogy orvos vagy mentőtiszt legyen mellettük. Mégis szerinte az ilyen szállítást magánmentőkocsikkal kellene megoldaniuk a kórházaknak.

A magánmentőknél sincs komoly mentőkapacitás

Ilyen magánszállítással foglalkozik például a Főnix-Med nevű cég. Náluk az egy kerületen belüli oda-vissza szállítás 6750 forint, ha azonban orvos vagy mentőtiszt is felügyeli a betegszállítást, akkor már jóval drágább. A cég tájékoztatása szerint ilyen esetekben ha Budapestről vidékre utazik a beteg, 50 ezer forintos árral kell kalkulálni, de a fővároson belüli szállítás esetén gyakran előfordul, hogy ennél alacsonyabb az összeg. A kalkulált ár ugyanis függ a távolságtól és a beteg állapotától is. Nem mindegy, hogy altatásban van a páciens, vagy az állapota stabil, s csak monitorozni kell, és az is számít, hogy azonnal szükséges-e a szállítás, vagy csak két-három nap múlva. Ezt az összeget a kórházak érthető okokból nem szívesen fizetik ki, hisz az OMSZ ingyen szállítja a betegeket. A magánmentőkkel, betegszállítókkal kapcsolatban kiderült, a legtöbb cég nem rendelkezik komoly mentőkapacitással. A jobbak közé sorolható az AMS Mentőszolgálat, amely az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott szállítást is végez, és a már említett Főnix-Med is. Az OMSZ válláról bizonyos mértékben leveszi a terhet a Haemobil Kft. is, amelyet a honlapjukon található információk szerint szintén az OEP finanszíroz, és a velük szerződött intézményeknek vállalnak betegszállításokat. Orvos és mentőtiszt azonban nem utazik a beteggel, ezért csak olyan állapotú pácienseket tudnak szállítani, akiknek nincs szükségük szakfelügyeletre.

Gyakori a vaklárma

A betegszállítással kapcsolatban kerestük az OMSZ-t is. Győrfi Pál kommunikációs igazgató a 15 perces kiérkezéssel kapcsolatban arról tájékoztatott: a cél az, hogy a sürgős ellátást igénylő esetekben még gyorsabban, akár percek alatt a helyszínre érkezzen a segítség, ezért 22 településen létesült új mentőállomás, illetve korszerűsítik a járműparkot és a mentésirányítást is.

A felesleges kivonulásokról Győrfi Pál úgy nyilatkozott: a kiérkező mentők is gyakran találkoznak vaklármával, amikor nem találnak beteget a helyszínen. Ennek legtöbbször az az oka, hogy a bejelentő nem várja meg a mentőket a „beteg” mellett, akiről kiderül, hogy csak túl sokat ivott, pár percre lepihent, majd jobban lett és hazament. – Ezt természetesen nem szankcionáljuk, hiszen a bejelentő jó szándékkal telefonált – mondta a mentők szóvivője. – Ha országos adatokat nézünk, akkor évente néhány száz esetben a hívó kifejezetten rossz szándékkal telefonál, például azért hívja ki ok nélkül a mentőket, mert gyönyörködni akar a kék lámpás autókban, vagy a szomszédját akarja felébreszteni. A mentőszolgálat havonta húsz-harminc ilyen „vaklárma” esetben kezdeményez rendőrségi eljárást. Ilyenkor akár emberéletek is veszélybe kerülhetnek a rosszindulatú bejelentések miatt, hiszen a szirénázva közlekedés nem veszélytelen, illetve amíg a kocsi az indokolatlan riasztás miatt foglalt, máshol valóban szükség lehet rá – fejtette ki Győrfi Pál.

Az ilyen mentőhívásokkal kapcsolatban szerinte fontos körülmény, hogy a „mentőfeladat” fogalmát ugyan jogszabály definiálja, a gyakorlatban azonban a döntést a kapott információk alapján a mentésirányítónak kell meghoznia. – A lakosság egészségügyi ismereteinek fejlesztése fontos célkitűzésünk, de az úgynevezett egykapus belépés rendszere is előrelépést jelent. Ennek lényege, hogy nem a betegnek kell megítélnie állapota súlyosságát, hanem egy telefonon elérhető szakember a kapott információk alapján dönt, és a beteghez háziorvost, ügyeletet vagy mentőt küld – mondta Győrfi Pál.

Arra a kérdésre, hogy Budapesten a mentő egyeztet-e a BKV-val egy-egy útvonal kapcsán, megtudtuk, nincs „éles” irányítási kapcsolat a tömegközlekedési eszközök és a mentőautók között, a leggyorsabb és legbiztonságosabb útvonal megválasztásáról a mentő gépkocsivezetője dönt.

A magán-betegszállítással kapcsolatban előfordul, hogy az OMSZ betegszállítás-irányítója a területileg illetékes és ellátási kötelezettséggel bíró, az OEP-pel szerződésben álló betegszállító szolgáltatónak adja ki a feladatot – ez a szolgáltatás nem jár pluszköltséggel az intézmények számára.3

Növelni kell a hatékonyságot

Arról, hogy sokan szükségtelenül veszik igénybe a sürgősségi járóbeteg-ellátásnál a betegszállítást, korábban a kabinet is állást foglalt. Rétvári Bence, a humántárca parlamenti államtitkára Lukács László jobbikos országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszában fejtette ki: növelni kell a hatékonyságot, éppen ezért az egészségügyért felelős államtitkárság 2015-ben több alkalommal is egyeztetett az OMSZ és az OEP képviselőivel. Akkor szervezési, finanszírozási és jogszabályi módosítások lehetősége is szóba került. A további egyeztetéseket Rétvári szerint 2016-ban is folytatják, de részleteket még nem tudni. Kiderült azonban: „betegszállításra és orvosi rendelvényű halottszállításra” a 2010-es kormányváltás óta 417 millió forinttal költ többet az állam. A 2016-os költségvetés előirányzata alapján erre a célra 6,197 milliárdot szán a kormány.

Forrás: mno.hu