Egy átlagos férfi 3,5 évvel, egy nő pedig 5,5 évvel idősebben megy nyugdíjba ma, mint a mélypontot jelentő 1998-as évben. Az eredményeket összevetve a „hivatalos nyugdíjkorhatárral” szintén látható, hogy a demográfiai szorításban a nyugdíjrendszer egyre következetesebb lett – olvasható a Portfolio oldalán.

Még egy tavalyi tanulmányban bukkantunk azokra az adatokra, melyek a magyar férfiak és nők munkapiacról való kivonulását mutatják be. Gál Róbert, a Tárki vezető kutatójának számításai szerint 2013-ban átlagosan már a férfiak és a nők is közel 60 évesek voltak, amikor kiléptek a munkaerőpiacról. Nem volt ez mindig így, a 90-es években 56, illetve 54 év körül volt az átlagos kilépési életkor, jól látszik tehát az effektív nyugdíjkorhatár növekedése.

  Az alábbi ábrában ezeket az adatokat gyúrtuk össze a „hivatalos nyugdíjkorhatárral". Mint látható, összességében mindkét vonal emelkedő, vagyis a tényleges és a hivatalos korhatár is nőtt. Vannak azonban érdekesebb időszakok, mint például a 90-es évek eleje, közepe, amikor a nyugdíjkorhatár stagnálása, emelkedése mellett az effektív korhatár még csökkent is. Ez a nyugdíjba vonulás szabályainak lazulásáról árulkodik.

    

   A hivatalos és a tényleges korhatár közötti különbséget a kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségek okozzák (szakmaspecifikus kivételek, rokkantnyugdíjazás stb.) Ez alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a 2000-es évekig nőtt, majd csökkent a kétféle korhatár közötti különbség. 2013-ban már csak 2,5 év körüli különbséget tapasztalhattunk, amit az magyaráz, hogy a kedvezmények jelentős része kikerült a nyugdíjrendszerből, vagy a feltételei szigorodtak. Érdekesség, hogy 2009-ig a férfiak, azóta viszont a nők tudnak az általános korhatárból többet lecsípni a kedvezményekkel. Ugyanakkor a csökkenő trend mindkét nemre érvényes, vagyis az ilyen lehetőségek összességében mindenhol szűkültek. (Gyanítható, hogy a Nők40 program és az emelkedő nyugdíjkorhatár együttes hatása a következő években a nők esetében megfordítja ezt a tendenciát.)

  A következő évek korhatáremelése miatt a nyugdíjba vonulók száma alacsony lehet majd, hiszen az 1951 és 1957 közötti hét évnyi korosztály a korhatár emelkedés következtében csak tíz év alatt (2013-22 között) tudja elhagyni a munkapiacot. A fentiek alapján azt sejtjük, hogy a 2020-as évek elején az effektív korhatár a férfiak esetében 62 év fölé emelkedhet, a nőknél viszont 60 év körül maradhat.

  Egy kis módszertani megjegyzés a végére: a hivatalos nyugdíjkorhatár megállapítása nem is olyan egyszerű, mivel a nyugdíjkorhatárt születési idő és az életkor alapján határozza meg a törvény. Ebből elvileg könnyen ki lehet számolni, hogy normál esetben egy adott évben melyik korosztálynak kell nyugdíjba vonulnia, ám a korhatáremelések kissé megzavarják a dolgot. Az 1942-ben született nők például a fő szabály szerint 55 évesen, 1999-ben mehettek nyugdíjba, de az 1943-ban születettek már csak 57 évesen, 1999-ben. Na de akkor kik mentek nyugdíjba 1998-ban? (Természetesen a korhatár előtt vagy után nyugdíjba vonuló nők.) Az ilyen időszakokban az elméleti nyugdíjkorhatárt az előző és a következő év átlagaként határoztuk meg.

Forrás: Portfolio