Az 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kereskedelmi vállalkozásoknál ezreket bocsátottak el 2015-ben - írja a blokkk.com.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015-ben a kereskedelem egészében (tehát a bolti, áruházi kiskereskedelemben, a gépjármű kereskedelemben, továbbá a nagykereskedelemben, ahol a boltosokat, vendéglősöket szolgálják ki) csökkent a foglalkoztatottak száma. Tavaly ugyanis 539 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, ami magában foglalja az alkalmazottak mellett a vállalkozások tulajdonosait, az egyéni vállalkozókat, illetve a segítő családtagokat is. 2014-ben viszont ez a létszám 9 ezerrel nagyobb, 548 ezer fő volt.
A KSH egy másik mutatója szerint viszont az alkalmazásban állók száma (akik a munkajogi előírások alapján bérért dolgoznak havonta legalább 60 órát) nőtt 2015-ben az előző évhez képest, 342 ezer főre, ami 10 ezerrel több, mint egy évvel korábban (ebben szerepet játszhatott nyilván az online kassza is, ami nem csak a bevételi, hanem az alkalmazotti létszámot is felfelé tolta). Az alkalmazotti létszám viszont csak a legalább 5 fő alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki, az 1-4 főt foglalkoztatókra nem.
Más adatok szerint, melyben viszont az összes alkalmazott létszáma benne van, függetlenül attól, hogy a vállalkozás 5-nél több, vagy kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, 2015-ben az alkalmazottak száma 460 ezer fő volt a teljes kereskedelemben, ami 2014-hez képest nagyságrendjét tekintve nem változott.
Az előbbi két alkalmazotti létszámadat összevetése viszont azt mutatja, hogy ha az összalkalmazotti létszám nem változott egy év alatt, de ezen belül a négy fősnél nagyobb vállalkozásoknál nőtt, akkor viszont a kisebb kereskedőknél csökkennie kellett. A statisztikai módszertan bővebb kifejtése nélkül megállapítható, hogy
az 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kereskedelmi vállalkozásoknál ezreket bocsátottak el 2015-ben.
Az alkalmazotti létszám csökkentését a kisboltosoknál alátámasztja, hogy 2015. első félévében 2300-al csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma, ráadásul megszűnt az éjszakai nyitva tartás lehetősége is a gyakorlatban (a 200 négyzetméternél kisebb boltos ugyan nyitva lehet este 22 óra és hajnal fél öt között is, csak éppen alkalmazott nem állhat a pult mögött). A boltzár bevezetése előtt sok kis üzlet nyitva tartott éjszaka is, alkalmazottat állítva a pult mögé.
A kiskereskedelmi vállalkozások száma is csökkent. A boltosok nagyobb részét a kisboltok adják, a KSH adatai szerint a 142 ezer értékesítőhely közül 76 ezer olyan, ahol a tulajdonos vállalkozónak egy boltja van. A 2-5 boltos vállalkozások száma 48 ezer, így csak ebben a két körben kétezerrel csökkent a boltszám 2015. első félévében (a kétezer-háromszázas visszaesésen belül).
A KSH felmérései szerint a kereskedelemben csekély a segítő családtagok száma, 2015-ben minden ágazatot egybevéve 11 ezer fő volt.
A túlóraszám nőtt 2015-ben, 4,9 millió óra volt a kiskereskedelemben, mintegy 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Mennyit ér a vasárnapi pótlék?
Változott a pótlékszabályok rendje, ugyanis a régi 50 százalékot 100 százalékra emelték a boltzár bevezetésével. Így a szabadon választható 5 vasárnapon, ha kinyit a boltos, mélyebben kell a zsebébe nyúlnia.
A kereskedelem egészében (a legalább öt főt foglalkoztatóknál) 2015 januárjában 223 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, decemberben viszont már 245 ezer forint, a növekedés közel 10 százalékos, 22 ezer forint.
A bolti, áruházi kiskereskedelemben (itt már van adat a kiskereskedelemről) ugyanakkor 2015-ben a fizikai munkát végző alkalmazottak bruttó átlagkeresete januárban 145 ezer forint volt, decemberben pedig 157 ezer forint. Itt a különbség 12 ezer forint havonta, ami az átlagot tekintve több is, mint 2015. elején, a boltzár bevezetése előtt havi három vasárnapi munkáért kapott 10 ezer forint vasárnapi pótlék összege.
Forrás: blokkk.hu
