A gyerekek a vesztesei annak, hogy évek óta átmeneti időszak van a gyógypedagógiai szakszolgálatoknál – árulta el a Dunántúli Naplónak egy pécsi szakember – írja a bama.hu.
Tizenöt éve van a pályán Dettre Imola pécsi gyógypedagógus, de most olyan rendszerben dolgoznak – immár 2013. január 1-je, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) felállítása óta –, ami embert próbálóbb a korábbiaknál, és ami lassan felőrli őket. A gyógypedagógiai munkát is átszervezték ugyanis az elmúlt években, azóta próbálja kollégáival együtt jelezni és elérni, hogy javuljon a helyzet.
A gyógypedagógiai munka szerinte most egy logikátlan, hiányosságokkal terhes rendszerben működik, s a gyógypedagógusoknak a legnagyobb erőfeszítéseik ellenére sem sikerül az alapvető szakmai feladatokat a törvényben foglaltaknak és a szakmai elvárásoknak megfelelően elvégezniük. Amiatt beszélt néhány éves átmeneti időszakról, mert a Klik 2013 óta nem tudja elérni, hogy a járási szakszolgálatok valóban és teljesen elkezdjenek működni.
Az egyik fő gond, hogy szakemberhiány van, a döntést persze a fővárosban kellene meghozni, ám folyton létszámstopra hivatkoznak, így hiába kellene felvenni embert, és még lenne is kit, nem teszik meg.
A szakszolgálatoknál dolgozók idegeit azzal is kikezdik, hogy a korábbinál jóval több, abszolút értelmetlennek tűnő adminisztrációs terhet tettek a vállukra, az utazási költségtérítésüket pedig jóval később, utólag fizetik ki számukra. Igaz, kissé ironikusan azt is mondta, hogy ebben már van előrelépés, nemrég még öt-hat hónap benzinpénzt kellett megelőlegezniük az állam helyett, ma már akár két hónap múlva megkapják a pénzüket.
Mindemellett a szakszolgálatoknál dolgozók számára a munkakörük ellátásához szükséges kötelező szakvizsgák költségét nem térítik meg, miközben egy kétéves képzés díja 400-600 ezer forint.
Az átszervezés célja nem rossz
Dettre Imola azzal egyetért, hogy a korábbi megyei központok helyett járásiakat alakítottak, mert közelebb kerülnek a gyerekekhez, de ez még nem teljesen működik. Például a 0–3 éves korosztályért felelős gyógypedagógiai korai fejlesztésre nincs lehetőség a legtöbb helyen. Nincs felvéve szakember, nincs alkalmas terem és felszerelés, ám 2013 szeptemberétől megszüntették a bölcsődei és óvodai intézményi gyógypedagógus státuszokat, és az utazó korai fejlesztő gyógypedagógusok intézményét felszámolták. Korábban szükség esetén „házhoz" mentek, 2013 óta erre egyelőre minimális óraszámban van lehetőség, csakúgy, mint a szakszolgálatok járási központjaiban, így a baranyai érintetteknek sok esetben Pécsre kell utazniuk.
Önköltséges vizsgák
A szakemberhiány Baranyában is jelentkezik, ismerte el a Klik tegnap lapunknak. Hozzátették ugyanakkor, hogy a Pécsi Tankerület a szakfeladat ellátását túlóra elrendelésével látja el, ha a pedagógusok azt vállalják. A pécsi tankerületi igazgató két képzőintézménnyel is tárgyalt gyógypedagógusok számára szervezett szakvizsga-, illetve szakirányú továbbképzések indításáról, mert a helyi szervezésű képzés kevesebb utazási és szállásköltséget jelent – az igényfelmérés folyamatban van. A szakfeladat ellátásnak költségeit – amennyiben a költségelszámolás szabályos – a tankerület megtéríti, a munkakör ellátásához szükséges vizsgákat viszont jogszabály írja elő, s azok költségei a pedagógust terhelik.
Fizetni kellene a szakszervezet szerint
A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel, közölte Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője. A gyógypedagógusoknak a kinevezésben előírták a szakvizsga megszerzését, és az éves beiskolázási tervben benne is vannak a szakvizsgára kötelezettek képzései. Hozzátette, hogy a Kliknek kellene állnia a munkáltató által előírt szakvizsga minden költségét, az a pedagógus számára semmilyen költséggel nem járhat. A létszámhiány kezelése pedig szintén aggályos szerinte, mivel hiányzó létszámot nem túlmunkával és megbízási szerződéssel kellene pótolni, hanem fel kellene venni a kellő számú szakembert.
Forrás: bama.hu
