Nem értik a miniszterelnököt a pedagógusok. Orbán Viktor szerint ugyanis 18 százalékos bérfejlesztést követel a tanárok sztrájkbizottsága, erről azonban ők nem tudnak. Célja lehet-e a kormányfőnek, hogy szembefordítsa a társadalmat a pedagógusokkal?

Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával hétfőn megkezdte tavaszi ülésszakát az Országgyűlés. A miniszterelnök felszólalásában többször is érintette a pedagógusok ügyét, amit a parlamenti frakciók vezetői közül is többen felhoztak a miniszterelnökhöz intézett kérdéseikben. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a pedagógusok elsőként részesültek béremelésben, aminek erkölcsi és bizalmi okai is vannak. „A magyar ember általában is bízik a tanárokban, ezért is merjük rájuk bízni azt, ami a mi életünkben a legfontosabb, vagyis a gyermekeinket" – magyarázta.

Orbán hozzátette, hogy egy általános iskolai tanító jelenleg átlagosan 40 százalékkal keres többet, mint 2010-ben, míg egy középiskolai tanár 27 százalékkal, mindennek megkérdőjelezését pedig nem tartja korrektnek a fedezetet előteremtő magyar társadalommal szemben.

A pedagógusokkal folytatott egyeztetésekről leszögezte: támogatja a kerekasztal-tárgyalásokat. Meglátása szerint ugyanakkor a sztrájkbizottság 25 pontja 18 százalékos béremelési igényt tartalmaz, amelyet ugyan nem vitat el, „de ebben a pillanatban ez nem lehetséges". Azt kérte: a pedagógusok várják meg, míg a kormányzat végigfuttatja a rendőrök, az egészségügyiek, a közigazgatásban dolgozók béremelését, és „ne helyezzék a kormányt bérnyomás alá".

Szembeállítják a társadalmat a pedagógusokkal?

Mendrey László a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke az atv.hu-nak Orbán Viktor szavaira reagálva elmondta: ha cinikus akarna lenni, akkor erre azt válaszolná, hogy a miniszterelnök meg ne növelje a pedagógusok vérnyomását. Szerinte ugyanis senki nem akar bérnyomást helyezni a kormányra. Hozzátette, ha nem azzal lenne elfoglalva a kormány, hogy szembefordítsa a társadalmat a pedagógusokkal, akkor észrevették volna, hogy szó nincs 18 százalékos bérkövetelésről. „Ha szövegértési problémáik vannak, abban szívesen segítünk" – jelentette ki a szakszervezeti vezető.

Szerinte egy nagyon taktikus kormányzati gyakorlat az, hogy megpróbálják a nincstelent szembefordítani a nincstelennel, de bízik abban, hogy a társadalom van annyira érett, hogy ne dőljön be ennek. „Nem azért indult a tiltakozás, hogy béremelést követeljünk. Egyébként miért is ne követelhetnénk, hiszen a miénk a legalacsonyabb az OECD-országok között?" – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy az egész ügy arról szól, hogy a köznevelési törvényt alapjaiban meg kell változtatni. Ehhez szerinte fel kell adni a „brutális központosítás filozófiáját", amire nem tudja, képes-e Orbán Viktor. Azzal kapcsolatban, hogy egy átlagos általános iskolai tanító mennyivel gyarapodott a miniszterelnök beszámolója szerint, Mendrey elmondta: nem tudja, hogy mennyivel gyarapodott pontosan egy átlagos tanító, csak az tudja, hogy egy átlagos közép-dunántúli kis falu egy 3,8 milliárd forintos stadionnal és egy 3,5 milliárdos kazánházzal gyarapodott.

Megemelt fizetés, kevesebb pénz

Hasonlóan nyilatkozott Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke is portálunknak. Elmondta, hogy a sztrájkbizottság 25 pontos követelésében nincs szó bérkövetelésről.

Egyedül az oktató-nevelő munkát segítőknek – dadusoknak, óvoda- és iskolatitkároknak, pedagógia asszisztenseknek valamint a technikai állományban lévőknek – kérik a fizetésemelését.

„Bár kérhetnénk a pedagógusok bérfejlesztését, nem kérjük" – szögezte le a szakszervezeti elnök.

Az Orbán által említett, 2010 óta végbement fizetésemelésekkel kapcsolatban Gallóné elmondta: nem akar számháborúba kezdeni, a pedagógusok bértáblájával kapcsolatban, amiről már az első pillanattól kezdve azt hangoztatják, hogy az rossz. Nem vitatják ugyanakkor, hogy vannak, akiknek a béremelés valóban keresetnövekedést jelentett – ők jellemzően óvodapedagógusok és alsó tagozatos tanítók.

A felső tagozatos, illetve a középiskolai tanárok esetében azonban sokkal alacsonyabb volt az emelés, egyesek pedig kevesebbet visznek haza, mint azelőtt. A régi pedagógus bérrendszerben ugyanis volt túlóra, amit most csak nagyon végső esetben fizetnek ki.

Másrészt, korábban voltak pótlékok, amit például azok kaptak, akik képzettebbek voltak, több diplomával rendelkeztek: ezt elvették. „A béremelés tehát nagyon sok kolléga esetében nem járt valódi keresetnövekedéssel" – magyarázta a PSZ-elnök, aki szerint a 22-26 órás munkaidő bevezetése azt eredményezte, hogy a pedagógusok többet dolgoznak, ez mégsem jelentkezik a fizetésekben.

„Ez olyan, mintha a főnök odahívná a beosztottját, és azt mondaná: ’figyelj ide Jóska, holnaptól megemelem a fizetésedet!’. A Jóska örül, aztán holnapután meg a főnök azt mondja neki, hogy igen, de minden nap 2 órával többet kell dolgoznod. Akkor ez fizetésemelés?" – tette fel a kérdést a szakszervezeti vezető. A Pedagógusok Szakszervezete elnöke szerint a bértábla bevezetése kétség kívül megosztást hozott a pedagógusok körében, ennek ellenére most összefogás tapasztalható a tanártársadalomban, amit a szombati Kossuth téri demonstráció is bizonyított.

Galló Istvánné, a PSZ elnöke a miniszterelnök beszéde után arról tájékoztatta az atv.hu-t, hogy a szakszervezet országos vezetése hétfőn két fontos döntést is hozott. Az egyik az, hogy továbbra sem vesznek részt az Emmi által összehívott köznevelési kerekasztal munkájában. A másik döntéssel kapcsolatban Gallóné az atv.hu-nak azt mondta: megkezdik az előkészületeket egy országos pedagógussztrájk megszervezésére.

Bérfeszültség az iskolákban

Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke Orbán szavaira reagálva portálunknak elmondta: az eddigi nyílt levelikben és a követeléseiben is rendre tisztázták, hogy a tiltakozás nem a bérekről szól. Ő is megerősítette, hogy kizárólag az oktató-nevelő munkát segítők fizetésének a rendezését kérik, ami eddig nem történt meg, ezért az érintettek a minimálbér környékén keresnek.

„Megalázó pénzeket kapnak, ami bérfeszültségeket eredményez az iskolákon belül" – magyarázta a miskolci pedagógus.

Hozzátette: ugyanakkor vitatják azt is, hogy nem azonos munkaterhekért ugyanazt a fizetést kapják a 22-26 közötti óraszám bevezetése óta. Pilz szerint ennen a rendezéséből ugyan fakadhat némi forrásigény, ezt azonban meglátása szerint rendszeren belüli átcsoportosítással is meg lehetne oldani. „Hiszen pedagógiailag teljesen haszontalan dolgokra milliárdokat dobunk ki" – magyarázta a pedagógus. Ha érdekli, hogy miről is szól pontosan a sztrájkbizottság 25 pontos követelése, itt elolvashatja.

Forrás: ATV