Előzetes megbeszélés nélkül ült egy asztalhoz Galló Istvánné és Rétvári Bence az ATV Startban. Az államtitkár is elismerte, hogy a Klik nem jól működik.

A Start című műsor első vendége az Emmi államtitkára lett volna, a szakszervezeti vezető azonban korábban beért a televízióba, és mindkét fél beleegyezett abba, hogy együtt üljenek a kamerák elé. A műsor témája természetesen a közoktatás volt, mint kiderült, Rétvári Bence az ATV- n keresztül követte a szombati pedagógustüntetést. Az államtitkár elmondta: leválasztva a beszédekről a kormányellenes hangokat és skandálásokat, a szónokok olyan problémákról beszéltek, amiknek a megoldását a kormány már korábban célul tűzte ki.

Rátelepedtek a pártok?

Az Emmi politikai államtitkára arról is beszélt, hogy az ilyen tömegrendezvényekre óhatatlanul rátelepednek a pártok, megemlítve, hogy a Demokratikus Koalíció is azért helyzete későbbi időpontra a kongresszusát, hogy a tagjai részt vehessenek a tüntetésen, ahol egyébként Tóbiás József is megjelent. Rétvári nehezményezte, hogy az MSZP-s pártelnök itt nem arról beszélt, hogy miért vették el a tanároktól a 13. havi fizetésüket.

Galló Istvánné erre reagálva elmondta: egy ekkora rendezvényen óhatatlanul megjelennek a pártok képviselői is, hiszen nem volt zártkörű a tüntetés. Hozzátette, hogy a demonstrációt a szakszervezetek szervezték, és arra kérték a pártokat, hogy ne vigyék ki a logóikat a rendezvényre. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke köszönetet mondott a résztvevőknek, hogy a mostoha időjárás ellenére több tízezren részt vettek tüntetésen.

A 13. havi nyugdíjjal kapcsolatban a szakszervezeti vezető elmondta: nem igaz, hogy annak idején nem tüntettek ennek elvétele ellen, és hozzátette: ők soha nem a kormány ellen, hanem a kormány intézkedései ellen emelik fel a hangjukat.

Mi legyen a Klikkel?

A pedagógusokkal való egyeztetésekkel kapcsolatban Rétvári Bence elmondta: vannak olyan célok és irányok, amikkel nagyjából egyetértenek a tanárokkal. Az eszközökben már nagyobb a különbség a nézetek között, jelentette ki az államtitkár.

Rétvári kijelentette: egyetértenek azzal, hogy át kell alakítani a Kliket, ami szerinte a jelenlegi formájában nem működik jól.

Arra a felvetésre, hogy a szakszervezetek azt szeretnék, hogy teljesen szűnjön meg az állami fenntartás az államtitkár azt válaszolta: kormányzati oldalról nem támogatják, hogy visszatérjenek a korábbi állapotok.

Galló Istvánné kijelentette: egyetértenek abban, hogy valamit kezdeni kell az intézményfenntartóval, csak az nem mindegy, hogy milyen irányba fog menni az átalakítás. Hozzátette: azt az álláspontot képviselik, hogy a Klik legyen fenntartója az intézményeknek, naivitás azt gondolni, hogy ezt ma egyik pillanatról a másikra meg lehet szüntetni. Szerinte azonban a Kliknek nem szabad több jogot kapnia, mint az önkormányzatoknak, és vissza kell adnia az intézményeknek az önállóságát. Rétvári ezzel kapcsolatban kijelentette: partnerek abban, hogy az iskolák több jogosítvánnyal rendelkezzenek a jelenleginél.

A szakszervezeti vezető erre reagálva elmondta: egy intézményt csak akkor lehet felelősen és jól vezetni, ha az intézményvezető teljes munkáltatói jogkörrel rendelkezik, az iskolák pedig teljes autonómiával rendelkeznek. Szerinte ez csak úgy valósulhat meg, ha az intézményeket kiemelik a Klikből. Rétvári szerint azonban nemzetközi összehasonlításban nagy a magyar tanárok autonómiája. Hozzátette azonban, hogy egy ekkora munkáltatónál elkerülhetetlen, hogy hibák lépjenek fel, amiket orvosolni kell. Példának hozta fel, hogy változtatni kell azon, hogy a tanár az adminisztrációval foglalkozik ahelyett, hogy a diákokkal foglalkozna.

Mi lesz a gyerekkel?

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a tartalmi kérdések is a legfontosabbak közé tartoznak, hiszen „az elmúlt 25 évben, mintha az iskolán kívül gyorsabban telt volna az idő, mint az iskolában". Arra a felvetésre, hogy ma olyan kötelező olvasmányokat kell elolvasniuk a diákoknak, amik a 21. században nem elolvashatók, az államtitkár azt válaszolta: egyértelmű, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni kell, de nem lehet néhány hónapon belül változatni rajta, „nem szabad rángatni a rendszert".

Az államtitkár a diákok leterheltségével kapcsolatban elmondta, több alternatíva van arra, hogy ezt csökkentsék, ilyen például a 9 évfolyamos általános iskola bevezetésének ötlete.

Gallóné emlékezetett: amikor a kormány átdolgozta a nemzeti alaptantervet, a szakma jelezte, hogy túlságosan nagy a tananyag. „Egyfajta kísérletezés folyt az országban a gyerekekkel" – mondta a szakszervezeti elnök. Hozzátette: a köznevelés rendszere nem olyan rugalmas, hogy azon kétévente változtatni lehetne, korábban kellett volna figyelembe venni a szakma véleményét. Kijelentette: ezzel nem azt mondja, hogy nem kell változtatni a jelenlegi helyzeten, azt viszont állítja, hogy utólag sokkal nehezebb kijavítani a hibákat. „Előre kellett volna gondolkodni, hogy a 21. században élünk" – hangsúlyozta.

Galló Istvánné szerint egy szakszervezet akkor hirdet sztrájkot, ha annyira megcsontosodtak az álláspontok, hogy azon csak egy erősebb nyomásgyakorlással lehet változtatni. Rétvári ezzel kapcsolatban kijelentette, azért tárgyalnak, hogy ezt elkerüljék, és mint mondta: nem a sztrájk a fontos, hanem a gyerekek jövője. Hozzátette: a tárgyalások folyamatosak lesznek, és minden szakszervezetet várnak azokra, bíznak abban, hogy ezeket le tudják zárni.

Forrás: atv.hu