Havonta átlagosan 1100-1200 fiatalkorú dolgozik közmunkásként – derül ki az adatokból. A hátrányos helyzetű kamaszokat azonban így nem ösztönzi semmi az iskolapad felé, márpedig végzettség nélkül minimális esélyük lesz állást találni a nyílt munkaerőpiacon – írja az mno.hu.
Úgy látszik, visszájára sült el a tankötelezettség korhatárának leszállítása. A korhatár 2012. szeptember 1-jétől csökkent 18-ról 16 évre, azóta a 16. életévüket betöltött fiatalok dolgozhatnak. Ez a lehetőség valóban arra sarkallja a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő fiatalok egy részét, hogy munkát vállaljanak. Csakhogy sokan közülük ezt végzettség nélkül, a közfoglalkoztatás keretein belül teszik, vagyis az állam még fizet is nekik azért, hogy elkerüljék az iskolát. Az érintetteknek viszont így esélyük sem lesz arra, hogy a későbbiekben kilépjenek a közfoglalkoztatásból és ezzel együtt a szegénységből, hiszen nincs megfelelő végzettségük ahhoz, hogy elhelyezkedjenek a nyílt munkaerőpiacon.
Azt, hogy pontosan hány fiatalkorú dolgozik ma közfoglalkoztatottként, Tállai András árulta el egy közelmúltbeli válaszában, amit Szél Bernadettnek, az LMP társelnökének kérdésére írt. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős és parlamenti államtitkára szerint a közfoglalkoztatottak havi átlagos létszámából a 18 év alatti személyek aránya 2015 első 10 hónapjában 0,6 százalék volt. Ha havi átlagban 200 ezer közmunkással számolunk, akkor ez azt jelenti, hogy havonta átlagosan 1200 fiatalkorúról van szó.
A közfoglalkoztatás csak lehetőség
Tállai András kiemelte, hogy a fiatalkorúak számára a közfoglalkoztatásban való részvétel csak lehetőség, nem pedig kötelezettség, szerinte ugyanakkor a kormány célja a fiatalok képzettségi szintjének emelése, a szakmaszerzés támogatása. A közfoglalkoztatásban dolgozó fiatalkorúak közül az elmúlt három évben 849 főt vontak be képzésbe, akiknek közel 50 százaléka az állam által elismert szakképesítést szerzett. (Megjegyzendő, hogy a három év alatt iskolapadba ültetett pár száz fő csak töredékét teszi ki a közfoglalkoztatásban megfordult fiatalkorúaknak, hiszen közülük havi átlagban dolgoznak 1200-an közmunkásként, és a közfoglalkoztatásban átlagosan csak négy-hat hónapot tölt el egy személy – a szerk.)
Az államtitkár azt is felidézte, hogy a kormány 2014 végén elfogadta a végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni stratégiát, amelynek megvalósítását nagyrészt egy négymilliárd forint keretösszegű uniós program keretében képzelik el. Az idén szeptemberben kezdődő új tanévben pedig – a szakképző intézmények átalakításával párhuzamosan – elindul a Szakképzési hídprogram, amely kimondottan az iskolarendszerből kihulló tanulókat célozza. A programról tavaly májusban döntött az Országgyűlés a szakképzési törvénycsomag részeként. A hídprogram keretében kétéves képzés indul majd, amely záróvizsgával, valamint részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával zárul. Sikeres záróvizsga esetén alapfokú iskolai végzettséget és részszakképesítést lehet majd szerezni
A közfoglalkoztatásban egyre többen dolgoznak
Azok jelentkezhetnek a programra, akik betöltötték a 15. életévüket, de legfeljebb hat általános iskolai osztályt végeztek el. A programban részt vehet az is, aki már nem tanköteles, és a képzésbe való belépés időpontjáig legfeljebb a 23. életévét töltötte be. A hídprogramban részt vevő tanuló ösztöndíjat, az őt oktató pedagógus pedig pótlékot kap, ezek összegét egy későbbi rendeletben határozza meg a kormány. A hídprogramot ugyanakkor a sikertelen tanuló nem ismételheti meg, vagyis a leszakadt fiatalok csak egyetlen, utolsó esélyt kapnak a felzárkózásra. A törvénymódosítás ezenfelül 25 éves korig meghosszabbította a nappali iskolai oktatásban való részvétel lehetőségét, és a korábbi egy helyett két szakképesítés ingyenes megszerzését teszi lehetővé az iskolai rendszerű szakképzésben.
A közfoglalkoztatásban egyébként egyre többen dolgoznak: a legutóbbi, tavaly novemberi adatok szerint a résztvevők havi átlagos száma 218 738 fő volt. A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva ez 43,5 százalékos emelkedést jelent. Idén még tovább nőhet a közfoglalkoztatásban dolgozók száma, hiszen a kormány a tavalyi 270 milliárd forint helyett ebben az évben már 340 milliárd forintot különített el erre a célra. Mivel idén a közfoglalkoztatási bérek egyelőre nem emelkedtek, így várhatóan a létszámot duzzasztják még nagyobbra. Az LMP egyébként még tavaly decemberben jelentette be, törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy a 18 év alattiak ne vehessenek részt a közfoglalkoztatásban.
Forrás: mno.hu
