Az egész magyar szakszervezeti mozgalom megújítására van szükség, mert ez a modell nem életképes – véli Halasi Zoltán, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás elnöke, aki csak akkor tudja elképzelni a Liga konföderációhoz való csatlakozást, ha a reform útján indul el Gaskó István lemondása után a szakszervezeti szövetség.

„Miután a Liga konföderáció elnöksége döntött arról, hogy rendezni kell a kapcsolatot a VDSZSZ Szolidaritással, mivel hiányzunk a szövetségből, tehát ott lenne a helyünk, ezért a jövő szerdán megbeszéljük, milyen feltételekkel csatlakozik a VDSZSZ Szolidaritás alanyi jogon a Ligához" – mondta a Magyar Hírlapnak a szakszervezet elnöke. Halasi Zoltán azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy február 3-án közös elnökségi ülést tart a Liga és a vasutas-szakszervezet, közleményük szerint „az utóbbi időben kialakult konfliktusok mielőbbi rendezése és a további konstruktív együttműködés érdekében".

   A VDSZSZ Szolidaritás korábban közvetett módon, a VDSZSZ Szövetség tagjaként lett a Liga tagszervezete –, amikor még mindhárom szervezetet Gaskó István vezette –, ám tavaly Gaskó kezdeményezésére határozatot hoztak a VDSZSZ Szolidaritásnak a VDSZSZ Szövetségből való kizárásáról, így próbálta eltávolítani Gaskó Halasiékat a Ligából. Most azonban, Gaskó lemondása után új helyzet állt elő. Halasi tegnap közölte: komoly elvárásokat támasztanak a Ligával szemben, „az egész magyar szakszervezeti mozgalom megújítására van szükség, mert ez a modell nem életképes". Ha elképzeléseikben a Liga partner lesz, akkor van esély eredményes közös munkára – vélekedett. Valamiféle együttműködésre azonban mindenképpen szükség van, a Ligával közös tulajdonban lévő, Ajtósi Dürer sori székház miatt. Anyagi okok miatt a most ott dolgozók létszáma nem tartható fenn hosszabb távon – hangsúlyozta Halasi –, ezért másik, kisebb székházra lesz szükség.

   Bár Gaskó elnöksége idején a Liga határozottan tagadta, hogy csődhelyzet közelében lenne a konföderáció, mind több információ utalt a súlyos pénzügyi nehézségekre. Tavaly ősszel például megírtuk, hogy a mandátumvizsgáló bizottság a tagdíjbefizetések alapján megállapította:

   „A jú­niu­si csúcslétszámhoz képest (91 943) több mint 36 ezer fővel csökkent a Liga taglétszáma (55 739)". Ez nem kilépéseket jelentett, „csupán" az aktív, fizető tagok számának csökkenését. A „tagdíjlétszám" tehát mintegy negyven százalékkal zuhant tavaly május és július között. A szövetség alapszabálya szerint a három vagy annál több hónapja nem fizető szervezetek tagságát felfüggesztik.

   Gaskó lemondása előtt közvetlenül már az elnökség is finanszírozási válságot emlegetett, és kiderült, megkezdődött a székház értékbecslése.

Forrás: Magyar Hírlap