A kormány szándékai szerint a rezidens- ösztöndíjprogram a hálapénz visszaszorításának egyik első lépése, az állami ösztöndíj fejében ugyanis a szakorvosjelöltnek vállalnia kell, hogy nem fogad el hálapénzt. Ezt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszolta egy írásbeli képviselői kérdésre, hozzátéve: mindent megtesznek annak érdekében, hogy azokat a viszonyokat, amelyek létrehozták a hálapénzrendszert, mielőbb felszámolják – írja a Magyar Idők.

A tárcánál lapunk érdeklődésére azt mondták, nem ellenőrzik, hogy az ösztöndíjas rezidensek betartják-e a vállalást, de ha bármikor ezzel ellentétes tartalmú bejelentés érkezik, természetesen vizsgálatot indítanak. Erre eddig még nem volt példa, így senkitől sem kellett meg- vagy visszavonni a támogatást.

A hálapénz nemcsak, sőt nem is elsősorban a képviselőket, hanem az orvosokat foglalkoztatja az utóbbi időben a leginkább, akik – látszólag sajátos módon – azért küzdenek, hogy megszűnjön a paraszolvencia Magyarországon. „A hálapénz korrupció, amelynek már régen semmi köze a hálához, amit nem is a biztonságos ellátásért, hanem annak illúziójáért fizet meg a beteg, mert amit az orvos meg tud tenni, az pénz nélkül is módjában áll.

Az orvos és a beteg közötti bizalom rombolása mellett a hálapénz legkárosabb hatása, hogy felülírja a szakmai szempontokat, és rontja az ellátás színvonalát, mert nem képességek és minőség szerint oszlik meg." Ezzel érvel a paraszolvencia ellen az 1001 orvos a hálapénz ellen Facebook-csoport, amely a közelmúltban Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét is arra kérte: a betegek biztonsága érdekében lépjen fel többek között a hálapénz ellen is. Három éve a Magyar Rezidensszövetség indított kampányt a hálapénz ellen, miután felméréseik alapján a fiatal orvosok a paraszolvencia miatti kiszolgáltatottságból is menekülnek Magyarországról. Ónodi-Szűcs Zoltán az egyik interjúban úgy fogalmazott: ha az ellátás átláthatóvá válik, a viszonyrendszerek pedig működőképesek, a hálapénz magától kikopik a rendszerből.

Az orvosok többsége azonban nem hisz ebben, és a Világbank egy korábbi tanulmánya szerint sem elegendő ehhez az ellátórendszer átalakítása. A paraszolvencia azon országok egészségügyében vált általános gyakorlattá – írták –, ahol a lakosság szükségleteihez képest lényegesen alacsonyabb az egészségügyi közkiadások aránya, ugyanakkor jellemzően sokan veszik igénybe a szolgáltatásokat, alacsonyak a bérek az egészségügyben, és az így keletkezett társadalmi feszültségeket főként „kiskapu keresésével" igyekeznek kezelni.

A Központi Statisztikai Hivatal felmérése 8,3 milliárd forintra becsülte a 2014-ben hálapénzre kifizetett összeget. Ez 1998-ban még csak 3 milliárd forintot tett ki. Boríték továbbra is a kórházi orvosok zsebébe csúszik a leggyakrabban, és a kórházi kiszolgálószemélyzetébe a legritkábban. A kórházi orvosok becslések szerint 4,1 milliárd forintnyi külön jövedelemre tettek szert ily módon, a házi- és szakorvosok 2,5 milliárdra, a fogorvosok 1,1 milliárdra, míg az ápolóknak, asszisztenseknek és műtősöknek alig több mint félmilliárd jutott.

A hatályos jogszabályok szerint az orvos csak akkor fogadhat el pénzt a betegtől, ha azt önként, az ellátást követően, tehát elvileg valóban hálája kifejezéseként adja. Ha előre kéri, esetleg kikényszeríti, akár három év szabadságvesztéssel is sújtható. Utoljára 2014 őszén került nyilvánosságra olyan eset, amikor tíz szülész-nőgyógyászt ítélt Debreceni Ítélőtábla pénzbüntetésre, illetve egy-egy év próbára bocsátásra, mert hálapénzt kértek szülés levezetéséért.

Forrás: Magyar Idők