Megfogalmazta közös igényét az Európai Unió 2028–2034-es többéves pénzügyi keretére az öt hazai szakszervezeti szövetség. Követelésüket levélben közölték az uniós egyeztetésben érintett miniszterekkel, Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, Kármán András pénzügyminiszterrel, valamint Kátai-Németh Vilmos szociális- és családügyi miniszterrel is.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Liga Szakszervezetek, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), valamint a Munkástanácsok egységes álláspontját tükröző levele:

A szakszervezeti szövetségek követelései az Európai Unió 2028–2034-es többéves pénzügyi kerete kapcsán

Tisztelt Miniszter Úr!

Az Európai Unió 2028–2034 közötti többéves pénzügyi keretének (MFF) előkészítése meghatározó jelentőségű lesz az európai foglalkoztatás-, szociális és kohéziós politika jövője szempontjából. A jelenlegi tárgyalási folyamat olyan hosszú távú döntéseket alapoz meg, amelyek közvetlen hatással lesznek a munkavállalók élet- és munkakörülményeire, a közszolgáltatások finanszírozására, valamint a társadalmi kohézió erősítésére az Európai Unió egészében, így Magyarországon is.

Meggyőződésünk, hogy az MFF-ről szóló tárgyalások során Magyarországnak olyan álláspontot szükséges képviselnie, amely határozottan kiáll a kohéziós politika, valamint a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások uniós támogatásának megőrzése és megerősítése mellett.

Ennek keretében különösen fontos, hogy az Európai Szociális Alap (ESZA, ESZA+) önálló, egyértelműen azonosítható, jól elkülönült alap maradjon a következő ciklusban is. Mivel az alap az Európai Unió szociálpolitikájának legfontosabb finanszírozási eszköze, a magyar munkavállalók számára is kulcsfontosságú, hogy annak részaránya legalább a korábbi szintet őrizze meg, és ne legyen a céljától eltérő módon felhasználható. Nem tartjuk elfogadhatónak a szociális és kohéziós források összeolvasztását a migrációs, illetve védelmi kiadásokra fordítható alapokkal. 

A következő MFF-nek emellett célzott támogatásokkal kell segítenie a munkavállalói és munkáltatói részvételt biztosító, ám az utóbbi időben jelentőségét elvesztő szociális párbeszéd megújítását is. Ennek érdekében a szociális kiadások legalább 1%-át szükséges a szociális partnerek kapacitás-bővítésére fordítani.

A jelenlegi gazdasági és társadalmi kihívások fényében különösen indokolt lenne továbbá a többéves pénzügyi keretből finanszírozott valamennyi eszközre vonatkozó szociális kötöttségek bevezetése. Nemcsak dedikált forrásokkal, hanem a jogállamisági mechanizmushoz hasonló horizontális szociális záradékok bevezetésével is szükséges a munkavállalók helyzetének javítása. A szociális feltételrendszernek elő kell segítenie a minőségi munkahelyek teremtését és a kollektív tárgyalásokat, valamint biztosítania kell az alapvető munkavállalói jogok és munkavédelmi sztenderdek tiszteletben tartását.

Végül, szorgalmazzuk a többéves pénzügyi keret teljes összegének jelentős emelését is, amelynek keretében a szociális és gazdasági kohézióra fordított kiadásokat egyértelműen meg kell erősíteni, és azoknak időben stabilnak kell maradniuk. Ragaszkodunk hozzá, hogy a társadalom minden rétege (beleértve a vállalkozásokat és a leggazdagabb magánszemélyeket is) méltányos részt vállaljon a pénzügyi terhekből.

Bízunk benne, hogy a fenti szempontok és javaslatok hozzájárulhatnak Magyarország álláspontjának kialakításához a vonatkozó tárgyalások során. A szakszervezeti oldal kész szakmai tapasztalatával és javaslataival támogatni a kapcsolódó kormányzati munkát, és nyitott a további egyeztetésekre annak érdekében, hogy az új MFF erősítse a társadalmi kohéziót, a szociális párbeszédet, valamint a munkavállalók biztonságát.

Kérjük szíves visszajelzését a fentiekben foglaltakkal kapcsolatban.

Budapest, 2026. június …

Aláírók:

Magyar Szakszervezeti Szövetség

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés

Munkástanácsok Országos Szövetsége