Az elmúlt években egyre nagyobb teret nyert a platformalapú munkavégzés, amely mára a foglalkoztatás és a gazdaság egyik meghatározó elemévé vált. A digitális munkaplatformok elterjedése új lehetőségeket kínál, ugyanakkor a foglalkozási jogviszonyok tekintetében számos bizonytalanságot is felvet. Az Európai Unió szabályozása e területen abban kíván rendet teremteni, hogy pontosabban meghatározza a munkaviszony kereteit, valamint átláthatóbbá teszi az algoritmikus irányítási gyakorlatokat. A munkáltatóknak mindezek miatt érdemes időben megismerniük a szabályozás főbb pontjait és azok következményeit.

Mi a platformmunka?

Az Európai Parlament és a Tanács platformalapú munkavégzés munkafeltételeinek javításáról szóló (EU) 2024/2831 irányelve a (a továbbiakban: Irányelv) értelmében a platformmunka olyan foglalkoztatási forma, amely keretein belül online közvetítőfelületek – jellemzően weboldalak vagy mobilapplikációk – kapcsolják össze a szolgáltatást nyújtó személyeket a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztókkal. A platform alapvető sajátossága, hogy a megrendelés a fogyasztó igényére történik, a teljesítéshez magánszemélyeket vesznek igénybe, és az egész folyamatot digitális eszközök – nyomonkövetési, illetve döntéshozatali algoritmusok – szervezik és felügyelik [Irányelv 2. cikk (1) bek.].

A platformmunka tipikus példájaként említhető az ételkiszállítás vagy a személyszállítás, de a platformmunka kiterjedhet olyan tevékenységekre is, mint a fordítás, az adatbevitel vagy akár a háztartási és gondozási szolgáltatások. A munkát végzők sok esetben formálisan önálló vállalkozóknak minősülnek, ugyanakkor ténylegesen a platform által meghatározott keretek között dolgoznak, amely feladatellátás munkaviszonyra utaló jegyeket hordoz.

Az uniós szabályozás keretei

Az Irányelv két pillérre épül: a munkaviszony fennállásának vélelmére és az algoritmikus irányítás átláthatóságára. Az Irányelv kimondja, hogy ha a digitális munkaplatform a munkát végző személy felett irányítási és ellenőrzési jogot gyakorol – például meghatározza a munkaidőt, a díjazást, a feladatok kiosztását vagy nyomon követi a teljesítményt –, akkor a jogviszonyt munkaviszonynak kell tekinteni. Ez egy megdönthető vélelem: a platform bizonyíthatja, hogy a kapcsolat nem minősül munkaviszonynak, amennyiben a tagállami jog és gyakorlat alapján más minősítés indokolt [Irányelv 4. cikk].

Az Irányelv második pillére a digitális munkaplatformok által alkalmazott algoritmusok átlátható működését és a munkát végzők jogainak védelmét célozza. A szabályozás egyértelmű korlátokat határoz meg az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerekre. Egyrészt az Irányelv tiltja a munkavégzés szempontjából nem szükséges adatok feldolgozását. Így a platform nem kezelhet például a munkát végző személy politikai véleményére, vallási meggyőződésére, vagy egészségi állapotára vonatkozó információkat [Irányelv 7. cikk]. Másrészt a platform köteles a munkát végzőknek részletes tájékoztatást adni az algoritmikus rendszerek működéséről: milyen adatokat vesznek figyelembe, hogyan hatnak a feladatkiosztásra, a jövedelemre vagy a fiókok kezelésére. Ez a kötelezettség kiterjed a változások előzetes közlésére és az adatokhoz való hozzáférés biztosítására is [Irányelv 9. cikk].

Az Irányelv emellett előírja, hogy az automatizált döntések is emberi felügyelet alatt álljanak, és a munkát végzők számára lehetővé kell tenni a döntések ember általi felülvizsgálatát. Az olyan döntéseket, amelyek a munkafeltételek szempontjából alapvető jelentőségűek – így például a fiók felfüggesztése vagy a fizetés megtagadása –, nem lehet kizárólag algoritmusokra bízni [Irányelv 10–11. cikk]. Végül az Irányelv hangsúlyozza a munkavédelem fontosságát is: a platformok kötelesek kockázatértékelést végezni, megelőző intézkedéseket hozni [Irányelv 12. cikk], és a munkát végzők képviselőit bevonni a konzultációkba annak érdekében, hogy az algoritmikus irányítás ne okozzon indokolatlan pszichés vagy fizikai terhelést [Irányelv 13. cikk].

Mire kell figyelniük a munkáltatóknak?

A munkáltatók számára a legnagyobb kockázatot a jogviszony helyes besorolása, az algoritmusok átlátható működtetése, az adatkezelési korlátok betartása és a munkavállalói jogorvoslat biztosítása jelenti. Ez a gyakorlatban azt kívánja meg, hogy a foglalkoztatás formája egyértelműen megfeleljen az Irányelv előírásainak, az automatizált rendszerek működését a munkát végzők számára világosan kommunikálják, a döntéseket emberi felügyelet kísérje, valamint a munkavállalók élhessenek felülvizsgálati jogukkal. A platformmunkát megrendelő munkáltatóknak ezért célszerű tudatosan kialakítani belső folyamataikat, és rendszeresen ellenőrizni, hogy megfelelnek-e a szabályozásnak.

A szabályok betartása nemcsak jogi megfelelést jelent, hanem hozzájárulhat a munkavállalói bizalom erősítéséhez és a platform hosszú távú, fenntartható működéséhez is. Aki időben alkalmazkodik az uniós előírásokhoz, az elkerülheti a jogvitákat és szankciókat, miközben átláthatóbb és biztonságosabb foglalkoztatási környezetet teremt.

Forrás: ado.hu