Lesz létszámleépítés és bércsökkentés, vagy sem? Ősz óta változatlanul ez foglalkoztatja a DRV Zrt. dolgozóit, akkor, ahogyan megírtuk, a szakszervezetek sztrájkkészültséget jelentettek be. S akkor távozott váratlanul és hirtelen Winkler Tamás vezérigazgató is. Az őt váltó Volencsik Zsolt három hónapja ül a siófoki székhelyű víziközmű-szolgáltató vezetői székében és lapunknak adott interjújában most azt mondja: jelentős szakmai kihívás számára azt bizonyítani, hogy a rezsicsökkentéssel együtt is működhet hatékonyan egy állami nagyvállalat. Az ehhez szükséges szervezeti átalakításokról folynak az egyeztetések a tulajdonossal és a szakszervezettel, erről egyelőre többet nem is kívánt mondani, lapunk azonban idő közben úgy értesült: akár kétszáz fős leépítésre is felkészülhetnek a DRV munkavállalói – írja a sonline.hu.
– Nehéz örökséget vett át, hiszen elődje, Winkler Tamás azt követően távozott a DRV Zrt. éléről, hogy nyilvánosságra került egy tanulmány, mely létszámleépítésben és bércsökkentésben látta a jövőt. Ön milyen feladattal, megbízással került a társaság élére? – kérdeztük Volencsik Zsolttól, a DRV Zrt. három hónapja kinevezett vezérigazgatójától.
– Azt vállaltam: megkísérlem bemutatni, hogy egy ekkora méretű állami nagyvállalatot is lehet hatékonyan működtetni, az elmúlt időben nem éppen az előnyünkre megváltozott ágazati gazdasági szabályozók és az országban egyedülállóan előnytelen üzemeltetési környezet ellenére is – felelte Volencsik Zsolt.
– Ma, három hónap „ismerkedés" után hogyan látja a cég pénzügyi helyzetét? A már emlegetett tanulmány szerint „megrendült az állami tulajdonú víziközmű-szolgáltatók pénzügyi helyzete", egyebek között a rezsicsökkentés és a közműadó következtében...
– A legfontosabb kérdés számomra nem az, hogy jelen pillanatban a társaság milyen kondíciókkal rendelkezik a bankszámláján, hanem hogyan tudjuk a működését úgy átalakítani, hogy a rezsicsökkentés hosszú távon is fenntartható legyen. Oly módon, hogy mindeközben biztosítani és finanszírozni tudjuk a folyamatos és biztonságos szolgáltatást. Egyébként jelen pillanatban sokkal jobban állunk, mint amikor a céget átvettem.
– Véget ért-e idő közben az állami víziközmű-szolgáltatók ősszel kilátásba helyezett átvilágítása? Ha igen, mit állapított meg a DRV-re vonatkozóan? És ha igen, mi következik belőle a cég jövőjére nézve? Szükség van létszámleépítésre és/vagy bércsökkentésre?
– Belső vizsgálatok is rávilágítottak arra, hogy kialakultak olyan párhuzamos tevékenységek, melyeket a költségek és az ügymenetek szempontjából is újra kell gondolnunk. A szervezeti struktúra áttekintése megtörtént és a napokban kezdődtek meg a tárgyalások a tulajdonossal, illetve a szakszervezettel a szükséges intézkedésekről. Abban maradtunk, hogy csak e tárgyalások végén lépünk a nyilvánosság elé.
– Hogyan látja a cég, illetve a többi állami társaság jövőjét? Az elmúlt időszak gyakorlatához hasonlóan csak a szolgáltatók „rendkívüli" megsegítésével, állami milliárdok rendszeres átcsoportosításával képzelhető el a működésük?
– Nem átcsoportosításról van szó. A társaság olyan közszolgáltatásokat végez, amit a többségi tulajdonos bizonyos mértékig, szerződés alapján ellentételez. Ennek összegét minden évben az üzleti terv elfogadásakor határozza meg. Ám a mértéke a következő években folyamatosan csökkenni fog. Ezzel a csökkenő mértékű ellentételezéssel és a vízdíjak 2011-es befagyasztásával, sőt, tíz százalékos csökkentésével csak egy rugalmas és hatékony szervezet tud megbirkózni. Ez a feladat jelent számomra szakmai kihívást.
– Mi a véleménye a vízdíjról, különösen a Balaton-parti „rekord mértékű" díjról? DRV-s szakszervezeti vezető vetette föl, hogy az ivóvíz akár alapvető élelmiszer is lehetne, 5 százalékos áfával és máris elérhető volna egy 20 százalékos csökkentés...
– Örökzöld téma. Először is, a DRV Zrt. nem rendelkezik, és soha nem is rendelkezett díjmegállapítói jogkörrel, üzemeltetőként az árhatóság által megállapított díjakat köteles alkalmazni. Másodszor, a szolgáltatási díj mértékét jelentősen befolyásolja, hogy a DRV Zrt. működési területének nagy részén, a Balaton-parti településeken az ingatlanok túlnyomó része jó esetben két hónapban használt ingatlan, ahol csak ezekben a hónapokban van ivóvízfogyasztás. Ám a strandok lángossütőivel ellentétben a DRV a téli hónapokban sem húzhatja le a rolót, a szolgáltatást ugyanolyan létszámmal, eszközparkkal, költséggel biztosítanunk kell, szélsőséges esetben nulla fogyasztás mellett is. Amennyiben a Balaton körül az állandóan lakott ingatlanok lennének jelentős túlsúlyban, azzal 20 százalékkal kisebb lehetne a díj. Az áfacsökkentés nem a DRV hatásköre.
– Nemrég a barcsi fogyasztók finoman szólva kevesellték, hogy a nyári, több heti vízminőség-probléma, vízhiány után csupán egy köbmétert, mintegy 400 forintot írtak jóvá a számlájukon...
– A DRV mint szolgáltató bizonyítottan nem követett el hibát a nyári esemény bekövetkeztekor. Szakembereink a fogyasztói felelőtlenségből fakadó hibát rendkívüli erőfeszítéssel és költségráfordítással elhárították, mellyel sikerült elejét venni egy valós veszélyt jelentő fertőzésnek is. Ennek tükrében úgy gondoljuk, a 400 forint egy méltányos összeg. Ugyanakkor január első hete nagy havazást, ónos esőt hozott, amely több dél-somogyi településen áramszünetet eredményezett. Az áramkimaradás veszélyeztette a víz és a szennyvízszolgáltatást is, azonban társaságunk ennek ellenére zavartalan ellátást biztosított. Szeretnénk elérni, hogy fogyasztóink az ilyen szolgáltatói magatartást is a helyén kezeljék.
Forrás: sonline.hu
