Jövőre már egész tanévre leszerződtethetik a végzős tanárszakos egyetemistákat - írja a Népszava.

Mintegy 1500 pedagógus dolgozhat úgy a hazai oktatási-nevelési intézményekben, hogy nincs diplomája – legalábbis erre lehet következtetni a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence válaszából, amit az LMP országgyűlési képviselője, Kanász-Nagy Máté írásbeli kérdésére adott. A képviselő azt szerette volna megtudni, hogy éves bontásban hogyan alakul a diploma nélkül tanítók száma a közoktatásban, s bár a kért részletes adatokat nem kapta meg, Rétvári Bence annyit elárult, hogy a jelenlegi tanévben a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak egy százaléka olyan pedagógus, aki nem rendelkezik felsőfokú szintű végzettséggel. Arra, hogy ez nagyjából hány főt jelenthet, a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adataiból következtethetünk, melyek szerint a 2022/2023-as tanévben 147,2 ezer volt a főállású pedagógusok száma, ennek az egy százaléka 1472.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás a Népszavának azt mondta, úgy véli, helytálló lehet ez a szám. Hozzátette: bár az egy százalék alacsonynak tűnhet, a rendszerváltás óta sosem voltak ennyien, akik diploma nélkül pedagógusokként dolgozhattak oktatási-nevelési intézményekben. 

A vonatkozó törvények egyébként óvodapedagógus és testnevelő tanár munkakör esetében, valamint a szakiskolai oktatásban szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati oktató munkakörökben teszi lehetővé a munkakör felsőfokú végzettség nélküli betöltését. Emellett a tanárképzésben és a tanítóképzésben részt vevő végzős, tehát még felsőfokú végzettség nélküli hallgatókat is lehet szakmai gyakorlat címén óraadóként, felügyelet mellett alkalmazni.

– A tanárhiány miatt egyre gyakoribbá vált az utóbbi egy-két évben, hogy végzős tanárszakos hallgatók tartanak meg tanórákat, a törvényi előírással ellentétben nem egyszer felügyelet nélkül 

– mondta lapunknak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője. – A szakmai gyakorlatot sok helyen konkrét tanításként használják, semmilyen felügyelet nincs, a hallgatók szépen be vannak lökve az osztályterembe, hogy tartsák meg az órákat a hiányzó vagy agyonterhelt kollégák helyett – fogalmazott az érdekvédő, aki már többször tartott munkajogi felkészítést tanárszakos egyetemistáknak, ezért nem egy ilyen esetről hallott. Tud olyan hallgatóról is,

akit arra kértek, hogy a gyakorlati idő lejárta után is folytassa a tanítást az iskolában, egyetemi tanulmányai mellett.

A kialakult helyzettel egyébként a kormány is tisztában van: 2024. január 1-jétől az új pedagógustörvény (státusztörvény) már azt is lehetővé teszi, hogy az utolsó éves tanárhallgatókat ne csak szakmai gyakorlat keretében, hanem legfeljebb egyéves időszakra szóló, határozott idejű megbízási szerződéssel is lehessen óraadóként alkalmazni. Ebben az esetben a szaktanári vagy mentortanári felügyeletet már elő sem írja a törvény. A PDSZ ügyvivője ugyanakkor arra is emlékeztetett, tud olyan esetekről, amikor – mint korábban a Népszava is megírta – nemcsak végzős, hanem alsóbb évfolyamos, köztük elsőéves egyetemistákat is beosztottak iskolai munkára, napköziztetés, felügyelet mellett helyettesítő órák megtartására is.

A DK parlamenti képviselője, Barkóczi Balázs szintén a Belügyminisztériumnál érdeklődött arról, ezt melyik jogszabály teszi lehetővé, de konkrét választ nem kapott, Rétvári Bence államtitkár csak a már említett, végzős tanárhallgatókra vonatkozó törvényi előírásokat sorolta fel. Nagy Erzsébet szerint azért, mert nincs semmilyen jogszabály az alsóbb évfolyamos egyetemisták alkalmazására.

– Ez jogellenes, de sokszor nincs más. Az iskolák úgy vannak vele, még ez is jobb, mint a semmi, vagy mint hogy megint Marikát, a takarítónőt küldjék be fizikaórát tartani 

– fogalmazott az érdekvédő.

Forrás: Népszava