Hétszázból heten örülnek – derült ki a Független Szakszervezet Népszavához eljutott felméréséből.
Összesen hét védőnő akadt az országban, aki elégedett a szolgálat július elsejei állami átvételével – derült ki a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) két körben végzett kérdőíves felméréséből, amelyet 700 védőnő töltött ki. Az első július elején indított kérdőíves vizsgálatban még az iskolákban dolgozó védőnők is részt vettek, akik egyelőre megúszták az államosítást és önkormányzati alkalmazásban maradtak. A második, augusztus 10-i felmérésben már célzottan azokat kérdezték, akik a megyei centrumkórházak felügyelete alá kerültek, így saját bőrükön tapasztalják meg az átállást.
– A hét elégedett védőnőből négy valójában annak örült, hogy megkapta a júliusi 18 százalékos ágazati béremelést, amely egyébként minden egészségügyi szakdolgozót megilletett. A másik három válaszadó nem árulta el az okot. Az átvettek körében végzett második célzott felmérésben már azzal is elégedettek voltak, ha nem romlottak a munkafeltételek. De a helyzet alig javult az elmúlt másfél hónapban – állította lapunknak Szalainé P. Boglárka, a FESZ védőnői alapszervezetének vezetője.
Az elégedettség egyetlen oka tehát a fizetésemelés volt (bár a korábban kapott „extra” munkáltatói pótlékok már nem mindenütt nőttek, vagy éppenséggel eltűntek, ahogy erről a Népszava korábban írt). Az elégedetlenségnek azonban számos összetevője van.
A válaszadók csaknem harmada számolt be arról, hogy az átállás óta saját költségen kellett kisebb értékű felszerelést, eszközöket – elemet, írószert, borítékot, vizelet-, cukorvizsgálathoz szükséges anyagokat, stb. – vásárolnia ahhoz, hogy el tudja látni a feladatát.
A védőnői szolgálatok államosítása óta az önkormányzatok egy része teljesen kiszállt a fenntartásból, július elsejétől nem fizetik a takarítást, megszüntették az internet- és telefon előfizetést, a védőnők még papírt se kapnak a nyomtatóba. A centrumkórházig pedig kilométereket kellene autózni az „ellátmányért”, ha lenne. De egyelőre nincs. Ráadásul az is csak elképesztő adminisztrációs többlettel érhető el, ami elvileg továbbra is jár, mint például az autóhasználathoz kapcsolódó költségtérítés. Az önkormányzatok jelentős része korábban a megtett kilométerek után vagy átalányban fizetett „kiküldetésként”, amelynek összege jelentősen több a munkába járás térítéseként adható minimum összegnél, amit most néhány kórház ad. Ennek adminisztrációja is változott: most a meglátogatott családok feltüntetésével címről-címre lebontva kell vezetni az útnyilvántartást – ami erős adatvédelmi aggályokat vet fel Szalainé P. Boglárka szerint –, majd ezt a bevallást Google térkép fotóval kell alátámasztani. Egy-egy ilyen útnyilvántartás 10-12 oldalt is kitehet havonta. Mindezt havi 1800 forintért 100 kilométerenként. Ez a kilométerenként fizetett 18 forint a létező legkisebb összeg, amely ezen a címen adható, ráadásul a saját autó karbantartására, javítására egy vasat sem kapunk – magyarázta a védőnői alapszervezet elnöke.
A bérszámfejtéshez szükséges jelenléti ív leadása is kész tortúrává vált. Eddig ebédszünetben, munka után egy kis kitérővel leadták a polgármesteri hivatalban a nyomtatványt, most akár 100 kilométert kell elautózni ugyanezért.
Továbbra sem rendeződött teljesen a különféle igazolások kiadásához szükséges pecsétek ügye. A legtöbb védőnő ugyan időközben megkapta az új centrumkórházas pecsétet, csakhogy ezek adattartalma sok esetben nem megfelelő. A Magyar Államkincstár ezekből nem tudja beazonosítani, hogy jogosult személy adta-e ki az igazolást, így a védőnőknek a pecsét mellé külön oda kell írni a tanácsadó címét, a saját azonosító számukat is, hogy a kismama megkapja a neki járó állami támogatást. De nem csökkent a centrumkórházak adatvágya sem, továbbra is rendszeresen kapják az adatbekérő nyomtatványokat és táblázatokat, szinte már a „bugyink színét” is tudják – háborgott az érdekvédő.
A védőoltások ügyét is a szokásos „érzékenységgel” oldották meg, a védőoltást adó orvosokat egyszerűen kitiltották a tanácsadókból, ami ugyan jogszerű, de sok helyen kérdéses megoldás, hiszen a több orvos által váltottan használt vegyes praxiusú rendelőkben nem biztosítható az egészséges gyerekek elkülönítése, így most a korhoz kötött védőoltásokat az egészséges gyermekeknek a betegellátó rendelő helyiségben kell beadni. Ahogy korábban írtuk: azt tanácsolták a háziorvosoknak, hogy „szellőztessenek”. Hajdú-Bihar vármegyében azóta sem kaptunk erről írásbeli tájékoztatást – mondta Szarvas Gábor Sárrétudvariban dolgozó háziorvos, aki a helyzet tisztázása érdekében levélben kereste meg az OKFŐ alapellátásért is felelős főigazgató-helyettesét júliusban, de választ egyelőre nem kapott.
Rétvári Bence területet felügyelő belügyminisztériumi államtitkár szerint nem okoz gondot az államosítás, hiszen 45 kilépő védőnő helyére 25 szakember érkezett. Ez pedig belefér a normális szervezeti fluktuációba. Szalainé kissé furcsállja, hogy miképpen vettek fel 25 új védőnőt, lévén az államosítás kezdőnapja, tehát július elseje óta nem hirdettek meg állást a hivatalos közigazgatási portálon. Ilyenformán új szakembereket csak úgy vehettek fel, hogy egyéni megkeresések és alkalmazási alkuk köttettek, ami aligha járható út hosszútávon a közszférában. Másrészt a védőnői felmondások és főként a nyugdíjasok távozása korántsem állt meg, sokan megvárják az első tapasztalatokat és csak azután döntenek. Mint mondta: minden távozó kolléga nagyon hiányzik a rendszerből, hiszen a körzetek negyedét már az átállás előtt is helyettesítéssel oldották meg, ami valójában azt jelenti, hogy a körzetek felében fél emberként van jelen a védőnő, hiszen a saját területén se tud teljes erőbedobással dolgozni, lévén egy másik települést is el kell látnia. Ráadásul a pénzügyi elszámolás is változott. A helyettesítésért járó pótlékot az önkormányzatok havonta fizették, a kórházak viszont a három havi időkeretre hivatkozva csak több havi csúszással fizetnek és közben szabadon gazdálkodnak a védőnők pénzével. Az állam ugyanis ismeretei szerint továbbra is havonta, előfinanszírozás keretén belül küldi a bérek fedezetét. Megéri trükközni, hiszen ez éves szinten akár 5 milliárd forint szabad belső mozgatását jelentheti országosan.
Forrás: Népszava
