A kormány lemondott az uniós pénzekről – mondták el a pedagógus szakszervezetek vezetői, az oktatási államtitkársággal folytatott sztrájktárgyalása után tartott sajtótájékoztatójukon. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás arról számolt be, hogy a kormány teljesen megmerevedett a státusztörvénnyel álláspontja tekintetében, arra azonban nem mutatkozik szándék, hogy a költségvetésből történjen béremelés.
A sztrájktörvény miatt az elmúlt időszakban némileg eltérített sztrájktárgyalások soron következő alkalmán csupán két apró elmozdulást érzékeltek a szakszervezetek. Egyrészt a november vége óta érvényben lévő kormányrendelet felülvizsgálatának lehetőségében, ami alapján a polgári engedetlenségben résztvevő pedagógusokat elbocsáthatják.
Illetve az óvodapedagógusok számára visszavezetni tervezett átfedési idő csökkentésében látnak elmozdulást. (Ez az az időszak, amikor a délelőttös és a délutános óvodapedagógus kötelezően egyszerre van jelen a gyermekekkel, és amit 2020-ban kivezettek.). Így az eddig 32-ről 27-28 órára módosulna a gyermekcsoportoknál történő benntartózkodás, ez nem igényelne külön költségvetési fedezettet a kormány részéről. A szakszervezetek ezzel kapcsolatos kérésére válaszként csak annyit kaptak, hogy „küldjék meg írásban”.
„Felvetettük a béremeléssel kapcsolatban, hogy erre a célre át lehetne csoportosítani a költségvetési törvényből, erre sem jött válasz. Látható volt, hogy akikkel tárgyalunk, azoknak nincsen erre felhatalmazása. 357 milliárd forint átcsoportosításával azonnal megtörténhetne a 45%-os béremelés, ez a költségvetésben nem óriási tétel”
– mondta el Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja. Hozzátette, mikor megemlítették, hogy a kötelező óraszám és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő nem azonos, akkor azt kapták válaszként, hogy itt „elnevezésbeli különbségek” vannak.
„Ez nem igaz, mi azt kérjük, hogy álljon vissza a közoktatási törvény szerinti 22 óra mint kötelező óraszám, a többit pedig fizessék ki. Ne legyenek taktikák az eseti helyettesítéssel, és más ki nem fizetett munkákkal.”
Nagy szerint fontos lenne az is, hogy a többlettanítás vonatkozásában legyen világos, azt a rendkívüli munkaidő díjazásával fizetik ki, mert így meggondolná a munkáltató, hogy ilyet elrendel-e.
Erre sem kaptak választ, mert a másik oldalnak nem volt erre felhatalmazás a szakszervezeti vezető szerint.
Szerintük a kormányzati oldal résztvevői „azt próbálták kicsikarni”, hogy az az egyik sztrájkkövetelés teljesülése, hogy 35 órát tölthetnek a nevelést-oktatást közvetlenül segítők az osztálytermekben. Nagy Erzsébet szerint
„ez csak annyiban igaz, hogy bekerült ilyen mondat, de sajnos a státusztörvény szerint a munkaidőkeret bevezetésének lehetőségével át lehet csoportosítani órákat az oktatás-nevelést segítőkre is – ezzel nem valósul meg a 35 óra.”
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár az egyeztetésen közölte azt is, hogy a nevelés-oktatás segítőknek nem kötelező reggel bejönni, elég csak délben megjelenniük és akkor ellátni a feladataikat. Totyik Tamás úgy véli, ez ellehetetleníti a munkakört, mivel az a fő feladat, hogy a gyerekek körében legyenek.
A bérek kapcsán kiemelték, hogy ugyan szavakban nem, de érzésük szerint
a kormány lemondott az uniós források felhasználásáról.
Ezt erősítette meg szerintük Gulyás Gergely nyilatkozata is, aki a HírtTV Bayer Show című műsorában elmondta, a pedagógusok bérének rendezése gyorsabb lenne az uniós pénzzel, de ha azok nem érkeznek meg, akkor is megemelik a tanárbéreket ebben a ciklusban csaknem 50 százalékkal.
„Minden évben 10 százalékkal akkor is emelünk”
– hangsúlyozta a 24.hu beszámolója szerint Gulyás Gergely, aki szerint valójában a béremelés töredékét jelenti az uniós pénz.
Ráadásul a miniszterelnökséget vezető miniszter által említett 10%-os béremelés azt a forrást takarja, amivel a státusztörvénnyel az alsó fizetési kategóriába tartozó tanárokat fel tudják majd zárkóztatni. Így ez nem fog emelést jelenteni mindenki számára.
A szakszervezeti vezetők arra kérték a kollégákat, hogy a nyáron pihenjenek rá az őszre, mert a „megmaradó kollégáknak szükségük lesz energiára a további harchoz”. A szakszervezetekhez való csatlakozás fontosságára is felhívták a figyelmet,
„mert előfordulhat, hogy semmit sem fognak velünk megtárgyalni, egyeztetések elmaradnak és olyan törvények lépnek életbe, amiket az egyeztetések megakadályozhatnának”.
A jogállás váltás jelenlegi formája alapján az oktatás lehet az egyetlen ágazat, ahol nem lenne kötelező a kormánynak tárgyalóasztalhoz ülnie a szakszervezetekkel – más ágazatokban ez nincsen kvótához kötve
A PDSZ és a PSZ vezetői szerint a kormány július 4-én biztosan el fogja fogadni a státusztörvényt, erre a napra mozgósítással készülnek.
A státusztörvény beterjesztéséről sem a PSZ-t, sem pedig a PDSZ-t nem értesítette az oktatásügyért felelős Belügyminisztérium. A parlament honlapjára felkerült javaslat legalább 20 olyan pontot tartalmaz, amelyekről a státusztörvény beterjesztése előtt nem esett szó a döcögősen haladó egyeztetések során.
A tervezetet végül múlt pénteken rendkívüli ülésen tárgyalta az Országgyűlés, miközben a Kossuth téren a Tanítanék mozgalom és a diákszervezetek demonstráltak ellene.
A rengeteg vitát és széles körű közfelháborodást kiváltó, március másodikán belengetett státusz- avagy bosszútörvény keretében a kormány megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogállását. A kormány szerint ezzel rendeznék a pedagógusok jogviszonyát és bérezését, a pedagógusok szerint viszont tovább korlátoznák a jogaikat, és mind a munkakörülmények, mind a bérezés tekintetében bizonytalan helyzetet teremtenének.
Forrás: Mérce
