Az akkumulátorgyárak dolgozóinak helyzetéről, a rossz munkabiztonságról és a hatóságok tehetetlenségéről is beszélt többek közt a 24.hu gazdasági podcastjében a minap Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége elnöke.

Bár a szakszervezeti vezető hangsúlyozta, nem akkupárti, és elhibázottnak tartja a kormány stratégiáját, lesznek akkumulátorgyárak Magyarországon, és szakszervezeti szempontból fontos kezelni a gyárak jelenlegi és leendő dolgozóinak helyzetét.

Székely véleménye szerint, ha az akkumulátorgyárak megítélése egyre negatívabb lesz, a dolgozók, látva a népharagot, nem vállalnak majd munkát a gyárakban, a cégek viszont gond nélkül betöltik a helyüket külföldi munkaerővel. Vagyis ebből a szempontból is érdeke lenne a kormánynak, hogy megregulázza a nem éppen szabálykövetésükről híres akkugyárakat.

A szakszervezet abban érdekelt, hogy azokon a munkahelyeken, amelyek létrejönnek a gyárakban, legyen biztonságos munkakörnyezet, szakszervezet – és ezáltal rendezett munkaügyi kapcsolat a cég és a dolgozók között. Mint mondta, az SK iváncsai gyárában hamarosan elindul a tesztüzem, a debreceni CATL gyárban pedig egy 50 fős előkészítő csapat alakult egyelőre, de ide is több ezer dolgozót toboroznak majd. A szakszervezeti vezető kiemelte a dolgozók megfelelő képzésének a fontosságát is, ami egyrészt a magyar dolgozók versenyképességét növeli, másrészt a munkabalesetek esélyét csökkenti. Úgy véli, ebben a kormánynak kellene lépéseket tennie.

A munkáltatónak van a legnagyobb felelőssége abban, hogy akkor is minőségi és megfelelő munkabiztonsági eszközöket biztosítson a dolgozók számára, ha azok drágák, ugyanakkor az is fontos, hogy a dolgozó szakszerűen használja ezeket. Sokszor nincs meg az a munkavédelmi, munkaegészségügyi képzés, ami biztosítja a munkavállalónak, hogy meg is értse, miért kell azokat a védőeszközöket használni, amelyek adott esetben nehezebbé teszik a munkát, de megvédi az egészségét – mondta.

Az is kérdéses persze, hogy melyik gyárban hogyan fogadják a szakszervezeteket: van sok jó tapasztalat kínai és koreai cégekkel is; a komáromi SK akkumulátorgyárában az „indította el a közös hang megkeresését”, hogy számos egészségügyi problémával szembesítette a VDSZ a munkáltatót.

A dolgozók szervezetében ugyanis határérték feletti nikkeltartalmat észleltek, ami hosszú távon súlyos egészségkárosodáshoz vezethet, tekintve, hogy a nikkel rákkeltő anyag.

„Volt olyan eset is, amikor a cég vezetése szembesült azzal, hogy itt komoly egészségügyi határérték átlépés van – bár ő azt mondta, hogy majd ő meghatározza, hogy mi az a határérték, és nem az európai [uniós] számokat nézte -, és ennek következtében otthon tartott dolgozókat alacsonyabb fizetésért, hogy ürüljön ki a szervezetükből a nikkel”

– idézte fel Székely.

Mint mondta, ebben az ügyben sikerült „viszonylag” normalizálniuk a helyzetet, és ebben nagy szerepe volt a szakszervezetnek.

Ugyanakkor vannak kifejezetten rossz tapasztalataik is, a Samsung gödi akkumulátorgyárában például „a munkáltató mindent megtesz annak érdekében, hogy a szakszervezettől elszigetelje a dolgozókat. Ott több alkalommal kezdeményeztünk szakszervezet létrehozását, és nagyon érezni a munkavállalóknak a félelmét” – mondta.

A munkavédelem kapcsán azt is megjegyezte: nagyon sok esetben (legyen szó bármilyen gyári munkáról) nem jegyzőkönyvezik le a munkabaleseteket a munkáltató nyomására, sőt az sokszor összejátszik az üzemorvossal, így eltussolják a munka hatására szerzett maradandó betegségeket.

Mindezzel a hatóságoknak is lenne bőven dolguk, de Székely szerint az elmúlt években teljesen szétverték a munkavédelmi rendszert. Mi sem beszédesebb annál, mint hogy a szakszervezeti vezető információi szerint összesen 47 munkavédelmi ellenőr van az egész országban.

„Teljesen képtelenség, hogy ez így normálisan működjön. És ezzel a cégek vissza is élnek, a kormány erre lehetőséget ad. Néhány százezer forintos bírsággal le tudnak rendezni olyan környezetkárosításra vagy egészségkárosításra is okot adó tevékenységet, amit nem lehetne. Más területeken azonnal bezárják, vagy felfüggesztik a cégnek a működését, amíg helyre nem állítja a szükséges rendet”

– mondta Székely, ráerősítve a gödi lakosok évek óta hangoztatott követeléseire. A gödi akkumulátorgyár ugyanis 40 alkalommal követett el súlyos iparbiztonsági és tűzvédelmi mulasztásokat a Katasztrófavédelem adatai alapján (csak hogy egyet említsünk a sok közül: nem helyezték üzembe a tűzoltóberendezéseket, miközben jelentős mennyiségű tűz- és robbanásveszélyes anyaggal dolgoztak), veszélyeztetve többek közt több mint ezer munkavállalót.

A gödiek legutóbb január végén próbálták megtudni egy közmeghallgatáson a katasztrófavédelem képviselőitől, hogy miért nem záratják be a gyárat azután, hogy 2018 óta sorozatosan tűzvédelmi szabálytalanságokat észleltek, és láthatóan semmilyen visszatartó ereje nincs a Samsungra kiszabott pénzbüntetéseknek. Válaszként a hatóság részéről elhangzott: meg van a lehetőségük a gyár bezárására, de olyan súlyos szabálytalanságot még nem tártak fel, ami ezt indokolná.

A hatóságok nem megfelelő működése kapcsán konkrét tapasztalatként arról is beszélt Székely: többször tapasztalták, amikor a szakszervezet tett bejelentést valamilyen ügyben, hogy mire az ellenőrzés elindult a kormányhivatal részéről, már minden rendben volt, mert megkapták a fülest a gyárban, hogy ellenőrzés várható.

A 24.hu teljes podcastje itt hallgatható meg.

Forrás: Mérce