Számos munkáltató még mindig kevesebbet fizet a nőknek, mint az azonos bérkategóriában dolgozó férfi kollégáknak, ám a szakértő szerint ennek megvan az ára. Tavaly a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők havi bruttó átlagkeresete több mint 17%-kal maradt el a férfiakétól, amelynek kapcsán Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője egy 2020-as elemzésre hívta fel a figyelmet.

Abból kiderül, hogy „a nemek közti bérszakadék az életkorral a karrier során a növekvő családi igényekkel együtt nő”, tehát a nők munkaerőpiaci belépésekor ez viszonylag alacsony, de az életkor előrehaladtával emelkedik a szakadék a két nem bérei között.

Ám mivel a nők kevesebb pénzt tudnak megtakarítani, befektetni, ezek a különbségek felhalmozódnak, vagyis idősebb korban jobban kitettek a szegénység és a kirekesztettség kockázatának (pl. a férfi és a női nyugdíjak közötti különbség hazánkban 10% volt 2019-ben, míg ugyanez az EU-ban 28% volt 2020-ban).

Megéri a nemek közti egyenlőséget megcélozni

Az elemző viszont úgy véli, a diszkriminációnak bérezés tekintetében nincs valós alapja, hiszen az IMF elemzése kimutatta, hogy a nők gazdasági szerepvállalása képes növelni a termelékenységet, valamint a gazdasági diverzifikációt és a jövedelmi egyenlőséget is fokozza.

Az Infostart szerint több elemzés és kutatás bizonyítja, hogy megéri a nemek közti egyenlőséget megcélozni, és afelé haladni, hiszen McKinsey kimutatása szerint a világ munkaképes korú lakosságának a felét a nők teszik ki, viszont a GDP-nek csupán 37%-át adják.

Ez az eltérés 12 ezer milliárd dollárral veti vissza a világgazdaságot, ám azt is megállapították, hogy ha a nemek közti egyenlőséget a világon mindenhol megteremtenénk 2025-re, akkor akár 28 ezer milliárd dollárral is növelhetnénk a globális éves GDP-t.

Forrás: liner.hu