Mehet-e egy bíró a Pride-ra úgy, hogy ne kelljen tartania a következményektől a munkahelyén? Mondhat-e rosszat kollégája döntéseiről? Ez a tétje annak a harcnak, amit néhány bíró kezdett el. Mivel az Alkotmánybíróságon nem jártak sikerrel, most szerveződni kezdtek és Facebook-oldalt is indítottak – írja a vs.hu.

Szervezkedésbe kezdtek azok a bírók, akiknek a törekvéseit most érdemi vizsgálat nélkül utasította el az Alkotmánybíróság. A bírók beadványukban azt állították, hogy a bírák etikai kódexe és annak egyik rendelkezése sérti a bírák véleménynyilvánításhoz való jogát és a bírói függetlenséget is.

A kódex 6. cikkének 5. pontja azt mondja ki, hogy a bíró „tartózkodik minden olyan megnyilvánulástól, melyek bármely bírót érintően kötelezettségszegésre, politikai vagy egyéb érdekeket kiszolgáló ítélkezésre utalnak" - azaz egyszerűbben: tilos olyat mondania egy bírónak, ami szakmailag rossz fényben tüntet fel egy másik bírót.

Egy szegedi bíró, Ravasz László, beadványában azzal érvelt, hogy a bíróságok tekintélyét, a beléjük vetett közbizalmat, tágabb értelemben a közérdeket éppen az szolgálja, ha a bírói visszaéléseket feltárják és szankcionálják, nem pedig ha elhallgatják és büntetlenül hagyják.

Az indítványozó szerint az Alaptörvény 7. cikke rögzíti, hogy általánosan kötelező magatartási szabályt csak Alaptörvényben meghatározott jogalkotó szerv hozhat és az etikai kódexet megalkotó Országos Bírói Tanács nem ilyen.

A bírák Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum néven szerveződnek és Facebook-csoportot indítanak.

Az AB elutasítása nem volt meglepetés, mert a testület főtitkára már tavaly áprilisban levélben jelezte Ravasz László felé, hogy a Bírói Etikai Kódex nem minősül sem közjogi szervezetszabályozó eszköznek, sem olyan közvetlenül alkalmazandó/hatályosuló normának, amely az alkotmánybírósági eljárás megindítását lehetővé tenné.

Bár Ravasz László álláspontja szerint a kódex és a másik kifogásolt szabályozás, a Szolgálati Bíróságok Ügyrendje jogi normának minősül, így az Alkotmánybíróság hatásköre kiterjed vizsgálatukra, az AB nem változtatott álláspontján és elutasította az alkotmányjogi panaszt.

Ravasz bíró és társa, Szepesházi Péter kifogásai a bírói etikai kódex ellen már több fórumot is megjártak: az Országos Bírói Tanácstól is várták annak kinyilvánítását, hogy a nem közvetlen pártszervezesű és pártpolitikai témákat érintő megmozdulásokon igenis részt vehetnek bírák. Példaként a budapesti melegfelvonulást hozták fel.

„Az etikai beadványunkra született OBT- állásfoglalás nem tiltotta meg a Pride-ra elmenetelt, pusztán nem volt hajlandó definiálni a a bírák számára tiltott és nem tiltott rendezvényeket, mondván ezt nem lehet előre eldönteni egyik esemény tekintetében sem" – mondta el a VS.hu-nak Szepesházi Péter.

A Budai Központi Kerületi Bíróság bírája szerint azzal, hogy az OBT nem döntött, meghagyta a bizonytalanságot és azt a lehetőséget, hogy a törvényszéki elnökök maguk döntsenek a fegyelmi kezdeményezéséről. Azaz lehetséges, hogy egyes kevésbé jó légkörű bíróságokról “csak a bátor bírók mernek elmenni a Pride-ra" – jegyezte meg Szepesházi Péter, hozzátéve, hogy idén ő is részt vesz a melegfelvonuláson.

Szepesházi Péter elmondta, hogy a most indított fórum célja a reformok továbbvitele és kijavítása érdekében, hogy véleményt nyilvánítsanak, párbeszédet folytassanak az egyéni bírói függetlenség és felelősség, a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesítése mellett, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács-rendszerből örökölt rossz szervezeti kultúra fennmaradó elemei és képviselői, továbbá a szervezeti függetlenség túlhangsúlyozása ellen.

Forrás: vs.hu