A pedagógus szakszervezetek úgy látják, a kormány a tanárok jogainak korlátozásával állna bosszút az eddigi tiltakozásokért, és bár nagy béremelést ígér, abból szerintük semmi sem lesz, mert ezek a tervek szembemennek az uniós elvárásokkal.
A Belügyminisztérium március másodikán jelentette meg a pedagógusok jogállását rendezni hivatott státustörvény tervezetét. Ezzel párhuzamosan egy másik rendelkezésben a költségvetés módosítását is beterjesztenék, hogy forrásokat biztosítsanak az emelkedő bérekhez. A béremelésnek azonban a szakszervezetek szerint súlyos jogfosztás az ára, úgy, hogy még a pénz sem biztos, hogy megérkezik.
Totyik Tamással és Nagy Erzsébettel beszégettünk a kormány legújabb terveiről.
Totyik Tamás: A tantestületek jogait végtelenül korlátozni akarják
– Milyen problémás rendelkezéseket lát a tervezetben?
– Például aggályosnak tartjuk, hogy a felmentést rendkívül megkönnyítené a kormány.
A felmentési időt hatvan napra csökkentenék, de amíg a közalkalmazottakról szóló törvény szerint a tanárok jogosultak voltak plusz juttatásokra, a jövőben nem lennének.
A diákok minden további nélkül áthelyezhetők lesznek más oktatási intézménybe, és nem kell figyelembe venni, hogy abban az intézményben mennyi tanuló van, csak simán át kell venni őket. Osztálylétszámokat, minden jogszabályi kötelezettséget felülírhatnak. És bevezetik a csoportos létszámleépítés fogalmát. Vajon miért? Iskolák bezárására készül a kormány? Ráadásul benne hagyták azt a szerintünk alapjogot sértő kitételt, hogy annak a kollégának az elbocsátását, aki a jogszabályok ellen vétett, kitolhatják a tanév végéig, anélkül, hogy erről értesítenék. Amit legalizálni akarnak, az egyértelműen kiszolgáltatott helyzetet teremt, ráadásul sok benne a szubjektív elem.
- Mi a véleményük a teljesítménymérésről?
- Itt is sok a kérdés: egy énektanárnak mi köze lesz az országos kompetenciamérésen elért eredményekhez? Énekórát tartson vagy magyarórát, szövegértést? Vagy például az, hogy milyen arányú a lemorzsolódás, teljesen független a pedagógustól, és inkább a szociális ellátórendszer hibája, nem a pedagógusé. Miközben valószínűleg több munkát kell végezni, nagyobb pedagógiai erőfeszítést kell tenni egy szegényebb településen. Ráadásul az intézményvezető csak javaslatot tesz, és majd a tankerület fogja véglegesen jóváhagyni. Tehát még a tankerületnek is beleszólása van abba, ami az intézmény belső élete. Ez a törvénytervezet simán bosszúállás. Az elmúlt egy év tiltakozásáért így áll bosszút a kormány a pedagógusokon.
– Az is szerepel a tervezetben, hogy a véleménynyilvánítás jogát nem gyakorolhatja a pedagógus, ha az alaptörvényben meghatározott normákkal ütközik.
– Hát, ez az egyik. A másik pedig az, hogy megfigyelhető a pedagógus. Én úgy tudom, hogy Magyarországon megfigyelést csak a bíróságok rendelhetnek el. A gyermekek jogai is sérülnek. Ezek a jogok elvileg alkotmányos védelem alatt állnak. Az is a bosszúhoz tartozik, hogy a pedagógusoktól elvennék a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a pedagógiai program elfogadásának lehetőségét. Most majd központilag elő lehet ezt írni, és a tankerület fogja eldönteni, milyen pedagógiai program legyen. Ez is azt mutatja, hogy a tantestületek jogait végtelenül korlátozni akarják. Az is a bosszú része, hogy havi vagy hat havi a munkaidőkeret, ezen belül elrendelhető napi 12 óra munka ingyen és heti 48 órás munkaidő is. Ez vérlázító, a legrosszabb vadkapitalista kizsákmányolás lehetőségét vetíti előre.
– De cserébe jelentősebb béremelést tartalmaz a tervezet, nem?
– Ugyanaz történik, mint 2013-ban. Beígértek egy fantasztikusnak látszó béremelést, és közben a munkaterheket úgy növelték, hogy belerokkantak a kollégák. Ráadásul nem egy norma szerint határozták meg a bérek alsó és felső határát, hanem konkrét összegeket írtak a törvénybe. Azt gondolja a kormány, hogy 2030-ban is ér majd valamit a 2023-ban leírt összeg?
A tervezetben szereplő bérek:
Pedagógus 1: 410.000 Ft - 1.065.000 Ft
Pedagógus 2: 430.000 Ft - 1.135.000 Ft
Mesterpedagógus: 520.000 Ft - 1.365.000 Ft
Kutatótanár: 670.000 Ft - 1.470.000 Ft
– Azt is tartalmazza a tervezet, higy ezeket az illetményeket csak akkor lehet kifizetni, amennyiben „a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésére áll a forrás összege”. Ez mit jelenthet?
– Azt, hogy majd a költségvetés megmondja, mennyi pénz van. Most is van olyan tankerület, ahol már 350 millió forintos a hiány.
– Mik a lehetőségeik? Mit tudnak csinálni?
– Az első és legfontosabb az, hogy az Európai Bizottsághoz fordulunk, mert a kormány azt mondta ki, hogy a pedagógusokat nem fogják hátrányosan érinteni a változások. Márpedig ezek hátrányosan érintik őket.
– Más tervük is van?
Már országjárásba kezdtünk, járni kell az országot, mint az ókeresztényeknek a hittérítés idején, elmagyarázni mindenkinek, hogy ebbe nem mehetünk bele, mert ez egy önkizsákmányoló életmódhoz fog vezetni. Ha 20-30 ezer dolgozó felmond, a státusztörvény vagy a státuszváltás miatt, akkor működésképtelen lesz a rendszer.
Nagy Erzsébet: Ezzel csak azt lehet elérni, hogy az uniós források ne érkezzenek meg
– Már túlvannak az első minisztériumi egyeztetéseken. Mi történt ott?
– A Maruzsa Zoltánnal tartott egyeztetéseken elmondtuk, hogy több dolog nem érthető a számunkra. Mindenekelőtt az, hogy miközben az Európai Unió felé tett EFOP-os (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program) vállalásokban státustörvény nem szerepel, ezt most mindenáron át akarják vinni. Miközben a törvény maga szembe megy a vállalásokkal.
Ez a törvény minden elemében keresztülhúzza az EFOP-os vállalásokat, ugyanis szűkíti az intézményi autonómiát.
Megígérték, hogy szerzett jogokat nem vesznek el, nos ebben a tervezetben elvennének. Az is elvárás, hogy pedagógus pályát vonzóvá kell tenni a jogszabályok által. Sajnos ez a törvény, minden, csak nem olyan előírás, ami a pedagógus pályát vonzóbbá tenné. Mi azt mondtuk erre, hogy ezt a törvénytervezetet mindenképpen támadjuk, azt is önmagában, hogy egy új jogállási törvényt hoznak létre. Már régóta mondjuk, hogy ezt nem támogatjuk. Ezzel csak azt lehet elérni, hogy az uniós források ne érkezzenek meg.
– Az, hogy ezúttal társadalmi vitára bocsájtották a tervezetet, nem pozitívum?
– Úgy nem, hogy nagyon-nagyon szűk határidőt adtak rá. Kikerült csütörtökön egy anyag, és oda volt írva, hogy március 10-ig várják a véleményeket. Egyébként ez is érthetetlen, hiszen azt mondták, hogy ennek a vitája akár májusig is elúzódhat, akkor miért szabnak ilyen rövid határidőt? Még az is érdekes, hogy ezt bezzeg nem küldték ki a tantestületeknek, az iskoláknak, csak a teljesítményértékelésről szóló tervezetet. Továbbá kiküldték azt is, hogy kell jelentkezni a minősítésre, illetve akinek lejárt a minősítéssel kapcsolatos határideje, azt kötelezően jelentkeztetnie kell az igazgatónak. De még véletlenül sem ment ki egy kísérőlevél, hogy várhatóan ennek a rendszernek vége lesz.
– A státustörvényben ugyanakkor impozánsnak látszó számokat sorolnak fel bérként.
– Csakhogy a hozzárendelt pénzről egy olyan költségvetési törvénymódosítás rendelkezne, aminek a hatálybalépését az uniós pénzek megérkezéséhez kötötték, miközben az is lehet, hogy ezek a pénzek soha nem érkeznek meg, tehát soha nem lép hatályba. És, ha esetleg hatályba is lép, az illetményekről szóló paragrafusnak a legvégén az utolsó bekezdés kimondja, hogy mindezek az összegek csak a hatékony gazdálkodásnak megfelelően adhatóak, tehát erre hivatkozva akár mindenki kaphatja az adható minimumot továbbra is.
– Az egyeztetésen mi derült ki, hajlandóak lennének bármin is változtatni?
– Az volt a válasz, hogy a felvetéseinket majd megbeszélik, meg átnézik, tehát nem mondták semmire sem azt, hogy nem hajlandóak foglalkozni az aggályainkkel. Például felmerült a lemondás kérdése. A lemondási idő a közalkalmazotti jogviszonyban két hónap volt. Ezentúl ez kiterjedhet akár fél évre is, mert az intézményvezető dönthet úgy is, hogy a lemondásba csak akkor megy bele, amikor vége van a tanítási évnek. Azaz nem engedi el a pedagógust év közben. Elmondtam, hogy ez szerzett jogot sért. Azt válaszolták, hogy ez a gyerekek érdeke.
Mondtam, hogy ne vicceljenek, ez röghöz kötés,
hiszen ha a pedagógusnak hirtelen olyan élethelyzete adódik, hogy nem tud maradni az adott munkahelyen, mondjuk át kell költöznie egy másik településre magánéleti okból, és ebbe nem megy bele az intézményvezető, illetve a munkáltató, azaz a tankerületi központ igazgatója, akkor csak az egyoldalú jogviszony-megszüntetés marad, ami a lemondás lenne. De a lemondást sem tudja érvényesíteni, mert előírják neki, hogy még 6 hónapig ott kell lenni az iskolában. Ez azért elképesztő. Ez nagyon-nagyon súlyosan sérti a jogaikat. Erre is az volt a válasz, hogy igen-igen, ezt áttekintjük.
– Mik azok az eszközök, amikkel hatékonyan fel lehet lépni a tervezet ellen?
– Mi azt látjuk, és ez az egész történetben a rendkívül szomorú, hogy lehetnek bármiféle kiállások, tüntetések, most már több mint egy éve, mindezek a kormányt láthatóan semmire nem késztetik. Csak annyira, hogy bezárja még azokat a lehetőségeket is, amelyek mentén eddig meg tudtuk védeni a munkavállalók jogait.
Például, mivel a túlmunkával kapcsolatban pert nyertünk, most olyan rendelkezéseket tesz be, hogy ilyen ügyben többé ne tudjunk még egyszer azokra a paragrafusokra hivatkozva pert nyerni, mert azokat megváltoztatnák.
Folyamatosan azt látjuk, hogy igazából az ellenállás letörésében érdekeltek, és nem abban, hogy konstruktív párbeszédet folytassunk. Számunkra csak az maradt, hogy bebizonyítsuk, hogy az, amit jelenleg csinálnak, az Európai Unió felé tett vállalásokkal ellentétes.
Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu