Szeptembertől évente ellenőrizné a pedagógusok munkáját az Orbán-kormány, de a próbaüzem már most februárban elkezdődik. A szakszervezetek tiltakoznak és az EU-hoz fordulnak - írja a Népszava.

A kabinet tervei szerint idén szeptembertől indul a pedagógusok új teljesítményértékelési rendszerének a bevezetése a köznevelési intézményekben, a felkészülési időszak viszont már most februárban kezdetét veszi - derült ki az értékelési rendszer koncepciójának újabb, lapunkhoz eljutott verziójából.

A Népszava még januárban számolt be a Belügyminisztérium (BM) által készített tervezetről, mely szerint a pedagógusoknak, intézményvezetőknek minden évben át kell majd esniük egy belső értékelési folyamaton, ehhez tanévenként személyre szabott teljesítménycélokat is teljesíteniük kell, valamint több, a minisztérium által meghatározott kompetenciaterületen is meg kell felelniük.

Akik a legjobban teljesítenek, pluszjuttatást kaphatnak, akik átlag alatti eredményeket érnek el, levonhatnak illetményeikből.

A koncepció újabb változata már „mérföldköveket” is tartalmaz a bevezetést illetően: első lépésként egy kipróbálási időszak jön a mostani félévben körülbelül 40-50 intézmény bevonásával. Februárban kezdődik az új rendszer bemutatása az érintett intézményekben, valamint a személyes teljesítménycélok meghatározása is a pedagógusokkal közösen. Júniusban és júliusban lesz egy tesztértékelés a BM által megadott szempontok szerint, a tapasztalatok alapján pedig korrigálják a rendszert a szeptemberben tervezett éles bevezetésig. A koncepcióban most arra is kitért a BM, hogy „pénzügyi következménye” (vagyis jutalmazás vagy bérlevonás) a következő tanévben még ne legyen az értékelésnek, ezt csak a 2024 szeptemberétől induló értékelési időszaktól javasolják.

A koncepció korábbi változata szerint egy tantestületben a legjobban teljesítő 20 százalék kaphat plusz anyagi elismerést (ahogy a tervezet fogalmaz: pozitív „béreltérítést”), akik viszont az alsó 20 százalékba kerülnek, tőlük pénzt is levonhatnak. Az újabb változatban ezen módosítottak, átlag felett azok teljesítenek, akik a legjobb 25 százalékba, átlag alatt pedig azok, akik az alsó 25 százalékba kerülnek. A pedagógusok 100 pontot érhetnek el összesen, ehhez három, személyes teljesítménycélt kell teljesíteniük (30 pont), valamint tíz kompetenciaterületen is értékelik őket (70 pont). Ilyen területek például az eredményesség, hatékonyság, terhelhetőség, szakmai minőség, munkafegyelem.

A személyre szabott teljesítménycélokra is hoz újabb példákat a tervezet, ilyen lehet például a diákok tanulmányi versenyeken való eredményes részvétele, külső programok szervezése mellett a tudásmegosztást, fejlesztést célzó tanári-diák munkacsoportok vagy évi két “munkaközösségi szakmai megbeszélés” szervezése egy-egy adott témára vagy tantárgyra fókuszálva. A korábbi verzióban szerepelt az is, hogy a pedagógus érje el, hogy hat százalékkal csökkenjen a tanulói késések, hiányzások száma az előző évhez képest. A koncepció újabb változatában ezt már nem említik. Az intézményvezetők lehetséges teljesítménycéljaira vonatkozó példáknál már szintén nincs ott, hogy érjék el, a 9-11. évfolyamos diákok legalább 40 százaléka szerezzen nyelvvizsgát, a BM szerint már az is elég, ha előrehozott idegennyelvi érettségivel rendelkeznek.

A koncepcióban általános elvárásokat is megfogalmaztak a tanárokkal, igazgatókkal szemben, ám a korábbihoz képest ezen is finomítottak, például

már nincs benne a szövegben, hogy a pedagógus „viselkedésével, megjelenésével az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét erősítse”, vagy hogy az intézményvezető „a fenntartói elvárásokhoz igazodva” tervezze az iskolai munkát. 

A fenntartónak való megfelelési kényszer azonban nem tűnt el teljesen, a tervezet új változatában már az szerepel, hogy az intézményvezető teljesítménycéljainak kell illeszkednie a fenntartó „írásban rögzített elvárásaihoz”.

A pedagógus szakszervezetek továbbra is tiltakoznak az új teljesítményértékelő rendszer mostani formában történő bevezetése ellen, szerintük az, hogy egyes tanároktól pénzt vonhatnak el, amiből majd az átlag felett teljesítőket jutalmazzák, feszültségeket okozhat a tantestületekben, egymás ellen fordíthatja a pedagógusokat.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) levelet írt az Európai Bizottságnak és az Európai Parlament frakcióinak, amelyben felhívták az uniós döntéshozók figyelmét, hogy a magyar kormány nem tesz eleget a szélesebb körű szakmai és társadalmi egyeztetésre vonatkozó uniós vállalásainak, az új pedagógus teljesítményértékelési rendszerről sem volt semmilyen szakmai és társadalmi egyeztetés. A PDSZ és a PSZ ennek előkészítésében sem vett részt, a kormánytól csak a kész koncepciót kapták meg, amely „egyetlen elemében sem tartalmazza a két szakszervezet másfél éve megfogalmazott követeléseit”.

Az érdekképviseletek azt kérik, az Európai Bizottság és a Parlament „vesse latba befolyását annak érdekében, hogy a magyar kormány uniós támogatásokból ne vezethessen be olyan teljesítményértékelési rendszert és olyan bérezést (béreltérítést), amely tovább rontaná a magyar közoktatás már eddig is siralmas állapotát”.

Forrás: Népszava