Hagyományos jelzőrendszer, okosóra, okoslámpa és sok más eszköz segít. Az Orbán-kormány szerint egyedülálló az időseket óvó gondoskodás Magyarországon, a szociális szakma viszont többször jelezte, aggódik a felügyeletre szoruló nyugdíjasokért. A Népszava cikke.
A saját otthonukban lakók számára a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás több, mint 3100 településből 244-en 7 diszpécserközponttal működik. A szociális alapszolgáltatásért a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság felel, tájékoztatásuk szerint a rendszer folyamatos készenléti rendszerben dolgozik, és ugyan állami alapfeladatról beszélünk, de az önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak is jelentős szerepet vállalnak a munkában. Egy korábbi, 2019-es tanulmány szerint az 1,8 millió 65 évnél idős ember többsége, 1,3 millió valamilyen korlátozottsággal él. Gyarmati Andrea Idősödés, idősellátás Magyarországon című elemzésében mutatott rá, hogy a házi segítségnyújtás a korcsoportnak csupán 7 százalékát éri el. Frissebb adat nincs, de a helyzet érdemben azóta sem változott. Gondozás szempontjából az egyik leginkább rászoruló csoportnak az egyedül élő idősek számítanak, a 2016-os mikrocenzus adataiból derül ki, hogy a 65 évnél idősebbek 31 százaléka egyedül él. A nők 11, a férfiak 21 százalékának nincs olyan élő gyermeke, aki szükség esetén a gondozását el tudná látni. Ez az arány az életkor növekedésével romlik.
A főigazgatóság tájékoztatása a jelzőrendszeres szolgáltatást kizárólag a saját otthonukban élő idős, fogyatékossággal élő, vagy pszichiátriai betegek vehetik igénybe. Egy bázisállomást és egy segélyhívó karórát kapnak az igénylők, jelzésük a diszpécserszolgálathoz fut be, onnan értesítik a készenlétben levő gondozókat. Nekik 30 percen belül kell az ellátottak lakására érniük. A szolgáltatás igénybevételére időkorlát nincs, de fizetni kell érte. A térítési díj nem haladhatja meg a család egy főre jutó rendszeres havi jövedelmének a 2 százalékát. Gyarmati Andrea elemzése szerint 2019-ben összesen 21 839 idős használta a jelzőrendszeres szolgáltatást. Ebből a központi kormányzat 1215-, az önkormányzatok 17 856-, az egyházak 1 478, a nonprofit nem állami szervezetek 835, az egyéb nem állami szervezetek 455 rászorulót láttak el.
Jeneiné Rubovszky Csilla az V. kerület kormánypárti alpolgármestere néhány éve még idősügyi miniszteri biztosként segítette a nyugdíjasok magányát enyhítő, egészségi állapotukat folyamatosan ellenőrző és biztonságérzetüket növelő rendszerek kiépítését. Mint mondta 80 év feletti belvárosi lakosok kértek megoldást, miután tíz éve egy hatalmas hóvihar idején nem tudták őket elérni az önkormányzat munkatársai, pedig segítségre lett volna szükségük. Az alpolgármester végül több megoldást is keresett. Az időslátogató program a házi segítségnyújtással szemben nem az idős ember helyett, hanem vele együtt, őt támogatva végzi a feladatokat - mondta. Közösségi szolgálatot teljesítő diákok és közfoglalkoztatottak bevonásával mehettek és mehetnek sétálni azok, akik egyedül már nem mernek elindulni.
A digitális támogatások és az okosotthonok kínálta lehetőségek is segíthetnek. Az idősek ingyen kaphattak számítógépet és internetelérést, ma már többen saját géppel csatlakoznak a rendszerhez. Online tornán, orvosi viziten, rendőrségi fogadóórán értelmi képességek csökkenését akadályozó játékokon vehetnek részt, és a kapcsolattartás is könnyebb a rokonaikkal, barátaikkal. A víz- és ütésálló okosóra pedig azoknak segít, akik állandó egészségügyi felügyeletet igényelnek. Fontos, életmentő lehet a használatuk, mert a rosszullétet így időben jelezhetik a diszpécserszolgálat felé - magyarázta.
Vannak másféle lehetőségek is, összesen 11 féle eszközt próbálhattak ki a jelentkezők. Ilyen például a digitális gyógyszeradagoló vagy a betörésbiztos ajtó. Tavaly év végén a kísérletben résztvevő 15 ember mindegyike azt nyilatkozta, hogy nem akar idősotthonba menni, mert így is biztonságban érzi magát.
Az okosotthon kísérleti program célja pedig éppen az, hogy a résztvevők minél később szoruljanak intézményi ellátásra – tette hozzá.
Közben a kormány is elindított tavaly egy hasonló elven működő rendszert. Az országos Gondosóra programban a 65 éven felüliek vehetnek részt. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint egy ingyenes, nyakban vagy karon hordható jelzőkészüléket kapnak az igénylők, ezen keresztül éjjel-nappal kapcsolatba léphetnek az egész országból elérhető diszpécserszolgálattal. A közelmúltig csaknem 30 ezren kértek és kaptak ilyen eszközt, a tervek szerint évente 500 ezer regisztrált idős embert vonnak be a programba. 2025 végére 1,5 millióra bővül a felhasználók száma.
Megjelentek a legmodernebb eszközök az idősek felügyeletében, támogatásában. A csúcstechnológiához tartozik a Nobi intelligens eszköz, amely a nap minden percében figyeli a gondozottat. Az ára borsos, ezért inkább az intézményekben alkalmazzák, de saját lakásokba is megvásárolható és beszerelhető a belga gyártású eszköz. Úgy néz ki, mint egy nagyobb lámpa, a kisebb helyiségekben, például a különösen balesetveszélyes fürdőszobákban pedig kisebb társa, a Nobita használható. Mindkettőt felszerelhető akár az eredeti mennyezeti lámpa helyére. A rendszert Magyarországon és Ausztriában a Genius Smart Group Kft. forgalmazza. A cég ügyvezetője, Drávecz Szilárd elmondta, hogy az eszköz észleli a lefekvést és felkelést, erről értesíti a családot, vagy intézményi keretek között a személyzetet. Figyelmeztet, ha az idős ember keveset iszik, emlékeztet a gyógyszerek bevételére, vérnyomást- és testhőmérsékletet is mér. Ha baj van, a segítség kiérkezéséig nyugtatja a földre került embert, „beszél” hozzá. A gondozottat soha nem hozza kellemetlen, emberi méltóságát sértő helyzetbe, a kamera jeleit ugyanis pálcika emberekké alakítja át, a gondozók, hozzátartozók így csak ezt látják a panelen.
A lámpa azonnal megkérdezi, hogy van
A 94 éves Irma néni többszörösen is biztonságban érezheti magát az alsómocsoládi „Őszi Fény” Idősek Otthonában. Nemcsak az intézmény munkatársai figyelnek rá, hogy ne történjen semmi baja, hanem tavaly december közepe óta a Nobi okoslámpa is felügyeli a biztonságát. Emellett ellenőrzi a vérnyomását, hőmérsékletét, testsúlyát. Ha éjjel felkel az ágyából, azonnal felkapcsol a lámpa, nehogy a sötétben elessen, s ha ez mégis megtörténik, a lámpa azonnal megkérdezi, hogy van és amennyiben nem érkezik megnyugtató válasz, vagy egyáltalán nem válaszol, akkor egy központi telefonszámra azonnali riasztást küld.
A telefonkapcsolat révén lehetőség van arra, hogy a gondozó egészen addig nyugtassa, biztassa az időst, amíg oda nem ér hozzá személyesen. Ahogy a hasonló intézményekben máshol is, úgy ebben az otthonban is van nővérhívó rendszer, de ha valaki egyedül van a szobájában és a nyomógombtól messze veszíti el az egyensúlyát, előfordulhat, hogy tíz perc is eltelik, mire rátalálnak. Márpedig agyvérzésnél, infarktusnál minden perc számít, ezért örültek nagyon az otthon munkatársai, hogy elsőként tesztelhetik a Nobi idősfelügyeleti rendszert Magyarországon. Kiemelt jelentőségét abban látják, hogy 24 órában folyamatosan monitorozza a náluk lakó időst, így minden kritikus helyzetet azonnal észlel. A felszerelt eszköz csökkentheti az adminisztrációs terheket is, nagyon komoly segítséget tud nyújtani a gondozóknak – hangsúlyozta érdeklődésünkre Pitzné Keller Anita intézményvezető -, mert a napi vérnyomás- és lázmérés és a többnyire ritkább súlymérés eredményeit automatikusan rögzíti egy program, s ha ez mind a 46 bentlakónál így működne, azzal akár 50 percük is felszabadulna az ápolóknak, amit más szakmai tevékenységre tudnának átcsoportosítani. Az Észak-Baranyában található 340 lelkes Alsómocsolád önkormányzata, az idősotthon fenntartójaként kiemelten támogatja az innovatív ötleteket, ezért az intézmény vezetője abban bízik, hogy a képviselőtestület, ha teheti, anyagilag is segíti majd a rendszer további kiépítését, de elsősorban pályázati forrásokat próbálnak rá szerezni. Az intézmény egyébként is kiemelkedő infrastruktúrával rendelkezik, korszerű ápolási-gondozási eszközökkel felszerelt, elektromos betegemelő is segíti a gondozottak mozgatását.
Hosszú várakozás
Az alsómocsoládi Őszi Fény Idősek Otthonába jelenleg több mint 90 idős ember szeretne bekerülni, közöttük van olyan, aki 2019 óta vár rá, hogy felszabaduljon egy hely a 46-ból. Mivel a kormány 2019-ben megszüntette a szociális várólisták nyilvánosságra hozását, azt nem lehet megmondani, hányan vannak az országban, akik nem jutnak be a kiszemelt otthonba, de azt egy civil portál adataiból lehet látni, hogy a több mint ezer bentlakásos otthonból mindössze nem sokkal több mint 40 olyan van, ahová egy hónapon belül be lehet jutni, további százba fél éven belül van esély bekerülni. A legtöbb intézményben 1-2 év az átlagos várakozási idő, s a gyűjtésben három olyan hely szerepel, amelyiket jó esetben 3 év után lehet elérni.
Forrás: Népszava
