Információink szerint van olyan korábban ügyeleti feladatot ellátó orvos, aki a titoktartási kötelezettség miatt mostantól nem fog ügyelni. A Népszava írása.

Titoktartásra is kötelezi az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) az új ügyeleti rendszerben feladatot vállaló háziorvosokat. Azaz ugyanolyan hallgatásra kényszerülnek, mint a félkatonai szervezetben dolgozó mentők. Munkaszerződésük aláírásával kötelezettséget vállalnak arra, hogy a tudomásukra jutott orvosi, szolgálati titkot, bizalmasnak minősülő információkat csak „a mentőszolgálat érdekkörében” használják fel, és az OMSZ hozzájárulása nélkül nem hozhatják nyilvánosságra. A titoktartási kötelezettség nem zárja ki, hogy a feladatellátással kapcsolatban a háziorvosok a kamarához vagy a szakszervezethez forduljanak.

Lapunk úgy tudja,

a klauzulát a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi csoportja is kifogásolta, de a mentőszolgálat főigazgatója, Csató Gábor az erről szóló egyeztetésen hajthatatlan marad, 

így a titoktartási kötelezettség továbbra is része az aláírandó szerződésnek. Megkérdeztük a mentőszolgálattól ennek okát, azonban csak formális választ kaptunk: az amúgy is érvényes és az orvosi létből következő titoktartásra tértek ki. Ám, ha csak erről lenne szó, azt nyilván nem kellene szerződéses formában rögzíteni.

Információink szerint van olyan korábban ügyeleti feladatot ellátó orvos, aki a titoktartási kötelezettség miatt mostantól nem fog ügyelni.

Kérdésünkre, hogy megyénként hány háziorvos nem írta alá a közreműködői szerződést és hogy sikerült-e valamennyi ügyleti pontra háziorvost találni, annyit írt az OMSZ: „A háziorvosok jelentkezése, az általuk választott jogviszonyban történő szerződéskötés folyamatosan zajlik. A februári ügyeleti beosztás elkészült, a betegellátás személyi és tárgyi feltételei Hajdú-Bihar vármegye valamennyi telephelyen biztosítottak. A március 1-től csatlakozó vármegyékben (Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye) is megindult a felkészülés, folynak a szerződéskötések.”

Az ügyeletet vállaló háziorvosok nemcsak szerződést, de leírást is kaptak az ügyeleti teendőikről. Ebben egyebek mellett az is szerepel, ha nem hatóság kér látleletet vagy hatósági őrizetben lévő ember vizsgálatát, akkor azért térítést kell kérniük és csak a számla előzetes kiegyenlítése után adhatják ki a szakvéleményt. Feladatuk közé tartozik például, hogy telemedicinális konzultációval segítsék az orvos nélküli ügyleti pontokon dolgozó magasan képzett szakápolókat (APN) és mentőtiszteket beleértve a gyógyszerek felírását is.

Lapunk megkérdezte az OMSZ-tól, hogy pontosan mire terjed ki ezeknek a magasan képzett szakápolóknak a kompetenciája, mikor kell orvossal konzultálniuk, amire azt írták, hogy az erről szóló hatásköri lista az OMSZ a belső oktatási felületén megtalálható. Arra a kérdésünkre, hogy pontosan mi lesz az telemedicinális eszköz, amit erre a célra használhatnak, azt válaszolták, hogy jellemzően hang és videohívással történik majd ilyenkor az orvosi vizit.

Mint arról korábban beszámoltunk: februártól Hajdú-Bihar vármegyében elindult az új ügyeleti rendszer, amelyet márciustól pedig Győr-Moson-Sopron- és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is élesítenek. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár néhány napja a közrádióban azt mondta, hogy az új egységes ügyeleti rendszerben délután négy után a panaszosnak elegendő lesz tárcsáznia az 1830-as központi számot, és kapcsolják az illetékes megye mentésirányításához. A mentőszolgálat munkatársa kikérdezi a beteget, ellátja tanácsokkal. Vagy ha ügyeleti ellátásra van szüksége, este 10 óráig a központi háziorvosi ügyeletre irányítja, esetleg egy mentőtiszt kimegy hozzá. Ha pedig nagyon súlyos az állapota, mentőautót küldenek érte.

Forrás: Népszava