Felmerült, hogy akár egy új jogállási törvény szerint is rendezhetné a pedagógusbéreket a kormány. A szakszervezetek ezt nem tartják jó ötletnek.

Nem reagáltak érdemben a kormány képviselői a pedagógusok sztrájkköveteléseinek egyetlen pontjára sem azon az egyeztetésen, amelyet a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kezdeményezésére Maruzsa Zoltán államtitkár hívott össze - nyilatkozta a két és fél órás tárgyalást követően Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője. Holott a szakszervezetek ismét csak annyit kértek, kapjanak végre érdemi válaszokat például a 45 százalékos béremeléssel, a munkaterhek csökkentésével, az iskolai sztrájkot korlátozó törvény és a tanárok kirúgását megkönnyítő kormányrendelet visszavonásával kapcsolatos követeléseikre.

Az érdekvédő beszámolója szerint a kormányzat képviselői annak az új tanári teljesítményértékelési rendszer tervezetének a részleteit próbálták bemutatni, melynek egy korábbi verziója nemrég a Népszavához is eljutott.

Megírtuk: a lapunk által megismert koncepció szerint a tanároknak, igazgatóknak minden évben át kellene esniük egy belső értékelési folyamaton, tanévenként saját teljesítménycélokat kellene megjelölniük. Akik a legjobban teljesítenek, pluszjuttatást kaphatnak, akik átlag alatti eredmény érnek el, levonhatnak illetményeikből. A szakszervezetek szerint ez azt jelenti, hogy az egyes kollégáktól levont pénzt kapnák meg azok, akik átlag fölött teljesítenek, ami további feszültségeket szülhet a tantestületekben.

Az egyeztetésen az is kiderült, nincs előrelépés a bérrendezések ügyében, ugyanakkor elhangzott, hogy a kormány akár egy új jogállási törvényben határozná meg a pedagógusok bérezését. A PSZ alelnöke, Totyik Tamás lapunknak azt mondta, ez oda vezethet,

hogy a szakképzésben oktató kollégáikhoz hasonlóan a köznevelésben dolgozó pedagógusok is elveszíthetik közalkalmazotti jogviszonyukat, amit sem a PSZ sem a PDSZ nem támogat, hiszen az több munkavállalói jog elvesztésével járna.

Totyik Tamás beszámolt arról is, a kormány által idén januártól megígért 10 százalékos pótlékemelés kifizetése még nem indult meg, amit így hónap vége felé közeledve aggályosnak tart, hiszen a bérszámfejtésnek hamarosan le kell zárulnia a tankerületi központokban.

Nagy Erzsébet hangsúlyozta,

nincs más lehetőségük, mint hogy folytassák a sztrájkot. 

Kollégáit arra kérte, ne gondolják, hogy a munkabeszüntetésnek nincs értelme, hiszen egy éve a kormány még a pedagógushiányt is tagadta, ma pedig már elismerik a problémákat, csak a megoldások ügyében tétlenkednek.

A PSZ és a PDSZ január 23-ától hirdetett egyhetes sztrájkot a köznevelési intézményekben, amelyhez már több száz iskola több ezer pedagógusa csatlakozott országszerte. A PDSZ a szakképzésben dolgozók számára is sztrájkbizottságot alakított, ám a kormány még addig sem jutott el, hogy saját részéről tárgyalópartnert jelöljön ki, ezért az érdekképviselet bírósághoz fordult. A bíróság csütörtökön elfogadta a PDSZ sztrájkkal kapcsolatos beadványát, így január 31-én a szakképzési oktatók is kétórás figyelmeztető munkabeszüntetéssel csatlakozhatnak a tiltakozásokhoz. 

Nyomozás az Eötvös Gimnáziumban

Vesztegetés bűntett gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság az V. kerületi Eötvös József Gimnázium ügyében. Az iskola igazgatójáról a kormánypárti metropol.hu hangfelvételekre hivatkozva azt állította, hogy félmillió forint “vesztegetési pénz” ellenében olyan tanulókat is felvettek, akik a felvételi eljárás során egyébként nem jutottak volna be. Az Országos Rendőr-főkapitányság megkeresésünkre közölte, a sajtóban megjelent hangfelvétel tartalmát is vizsgálják.

Érdeklődtünk a gimnázium fenntartójánál, a Belső-Pesti Tankerületi Központnál is, kérdéseinkre csak annyit írtak, a hírekről a sajtóból értesültek, és sem az állítólagos hangfelvételről, sem a beszélgetés feltételezett szereplőiről nincs információjuk. Próbáltuk elérni az Eötvös igazgatóját, Moss Lászlót is, de megkeresésünkre nem reagált.

Forrás: Népszava