A pedagógusoknak, igazgatóknak minden tanévben túl kell majd esniük ezen, a gyengén teljesítők anyagilag is rosszul járhatnak - tudta meg a Népszava.

Rendszerszintű, éves belső teljesítményértékelés bevezetését tervezi a kormány az oktatási-nevelési intézményekben, amellyel a pedagógusok és az intézményvezetők munkateljesítményét vizsgálnák - derült ki egy, a Népszava birtokába került belügyminisztériumi dokumentumból, amely a pedagógus teljesítményértékelési rendszer új koncepcióját vázolja fel. A pedagógusok munkájának ellenőrzését jelenleg főként külső értékelésekkel (az Oktatási Hivatal által szervezett minősítési eljárással, valamint pedagógiai szakmai ellenőrzéssel, vagyis tanfelügyelettel) végzik, így ezeken is változtatnának, hogy nagyobb hangsúlyt kaphasson a belső ellenőrzés, amit a pedagógusok esetében az intézményvezetők, az igazgatóknál pedig a fenntartók végezhetnek el.

A tervek szerint az új belső értékelés folyamata a “személyes teljesítménycélok kijelölésével” kezdődik majd: az intézményvezetőnek a tanévet megelőzően, augusztusban, a pedagógusoknak minden tanév elején, szeptemberben kell majd javaslatot tenniük személyes teljesítménycélokra. Ezt követően tanév végén, június-júliusban kerülhet sor a pedagógusok és az intézményvezetők értékelésére egy összetett szempontrendszer alapján.

 A cél a pedagógusok ösztönzése a “minőségi munkavégzésre”: 

az átlag feletti teljesítményt nyújtó tanárok pluszpénzt kaphatnak, ugyanakkor akik átlag alatt teljesítenek, azoknak akár csökkenthetik is illetményeiket.

A pedagógusoknak tanév elején három teljesítménycélt kell majd megfogalmazniuk, a koncepció szerzői több példát is hoznak, hogy világos legyen, milyen célokra gondol a Belügyminisztérium: ilyen lehet, hogy egy adott tanár legalább tíz diákját indítsa el országos tanulmányi versenyen, a tanév során szervezzen legalább hat, szellemi és testi fejlődést szolgáló külső programot az osztályának, vagy legalább öt, a “magyar nemzeti kulturális hagyományokhoz kapcsolódó” eseményt. De elvárnák tőlük azt is – igaz, csak példaként említve -, hogy tanulóik szövegértési eredménye legalább öt százalékkal javuljon a méréseken, vagy hogy az igazolatlan hiányzások, késések mennyisége az előző évhez képest hat százalékkal csökkenjen.

Az intézményvezetők lehetséges célkitűzéseire is hoztak példákat: elvárás lehet, hogy a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulóik arányát két százalékkal csökkentsék az adott tanévben, vagy hogy a 9-11. évfolyamos tanulóik legalább 40 százalékának legyen nyelvvizsgája. A koncepció mindemellett általános elvárásokat is felsorakoztat arról, mit lehet “ideális” pedagógusi vagy intézményvezetői munkának, hozzáállásnak tekinteni. A tanárok esetében egyebek mellett azt,

hogy a nevelést-oktatást tekintse közszolgálatnak, melynek célja “a magyar nemzet fejlődése, gyarapodása”. Illetve, hogy tartsa be az etikai elvárásokat, “viselkedésével, megjelenésével az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét erősítse”. 

A jó igazgató pedig az, aki például az általános szabályokhoz és a fenntartói elvárásokhoz igazodva tervezi, koordinálja az iskolai munkát.

A személyes teljesítménycélok elérése mellett a pedagógusoknak tíz, az intézményvezetőknek nyolc kompetenciaterületen is meg kell majd felelniük.

A tanároknál ezek:

• eredményesség és hatékonyság;
• terhelhetőség;
• pedagógiai és szakmai minőség;
• gyerekek, tanulók megfelelő és rendszeres értékelése; 
• munkafegyelem, határidők betartása;
• kommunikáció, szakmai együttműködés;
• tehetséggondozás, felzárkóztatás;
• kapcsolat a szülőkkel, családokkal;
• motiváció, elkötelezettség, etikus magatartás; 
• valamint egy egyedi intézményi értékelési szempont a helyi sajátosságok figyelembevételével.

Az igazgatóknál egyebek mellett az iskola eredményessége, fejlesztése, a gazdálkodás hatékonysága, vezetői kommunikáció és irányítás, motiváció, a szülőkkel, családokkal és a fenntartóval ápolt jó kapcsolat a szakmai eredményesség mutatója.

A pedagógusok és az intézményvezetők is 100 pontot kaphatnak az értékelés során. A tanároknál az átlag feletti teljesítményt a legjobb 20 százalék érheti el (ők kaphatnak plusz anyagi elismerést), az alsó 20 százalék teljesítményét pedig átlag alattinak értékelnék (tőlük akár pénzt is elvonhatnak). Az intézmények, valamint a pedagógusok egyéni értékelésében is nagyobb szerepet kaphatnak a különböző tanulói mérésekből, iskolai eredményekből származó adatok (például versenyek, diákolimpiák, továbbtanulási adatok, a kompetenciamérések eredményei), valamint a tanulói, szülői visszajelzések is. A pedagógusok értékelésébe az intézményvezető mellett a vezetőhelyetteseket, valamint a munkaközösség vezetőket is be kell majd vonni, így utóbbiaknak például rendszeres óralátogatásra is kell járniuk kollégáiknál.

Az új értékelési rendszer törvényi kidolgozása még folyamatban van, de a koncepció kitér arra is, hogy az iskolai KRÉTA-rendszer felületén egy új teljesítményértékelő szoftver fejlesztésébe is bele kell kezdeni. Emellett lesz majd egy körülbelül fél éves kipróbálási időszak egy kislétszámú, de valamennyi köznevelési intézménytípust lefedő minta bevonásával.

Változik a pedagógusminősítés is

Az új belső értékelési rendszer miatt a külső értékelési formák is átalakulnak, például magát a minősítést csak a gyakornokoknak tennék kötelezővé a Pedagógus I. fokozatba lépéskor, a Pedagógus II. fokozatba lépéshez a minősítést önkéntessé tennék. A tanfelügyeleti eljárásban megszűnik az öt évente kötelező pedagógus önértékelés, a kötelező pedagógus és az intézményvezetői tanfelügyelet, az intézmények tanfelügyeleti értékelése ugyanakkor megmarad.

A tervek szerint “felvethető annak rögzítése” is, hogy Pedagógus II., Mesterpedagógus, illetve Kutatótanár fokozatba csak azok a pedagógusok léphetnek, akik az új teljesítményrendszerben az elmúlt három évben (vagy az új rendszer bevezetését követően) folyamatosan átlagon felüli eredményeket értek el. 

Forrás: Népszava