Tegnap nemcsak az egészségüggyel kapcsolatban szavazott meg fontos változtatásokat az Országgyűlés, hanem elfogadták a felsőoktatási törvény módosítását is, amely többek között azt jelenti, hogy ezentúl a diplomák kiadásának nem lesz "központi" feltétele a B2-es nyelvvizsga.

A döntés szerint így ezentúl a diplomák kiadásának előfeltétele csupán a záróvizsga teljesítése lesz. Az Eduline emlékeztet, eddig jóval szigorúbb feltételeket kellett teljesíteni: csak az kaphatta meg ugyanis alapszakos diplomáját, aki a záróvizsgán átment, és legalább egy B2-es komplex nyelvvizsgát is szerzett.

Az egyetemek saját hatáskörben viszont dönthetnek arról, hogy a tanterv részévé tesznek-e valamilyen nyelvi mérést vagy akár a nyelvvizsga megszerzését, emellett a törvény előírja azt is, hogy a felsőoktatási intézményeknek idegen szaknyelvi ismereteket kell oktatniuk.

A döntés nemcsak a jövő diplomázóinak ad könnyebbséget, ugyanis azok az hallgatók, akik 2021 augusztusa után államvizsgáztak, de nem szereztek nyelvvizsgát a nyelvvizsga hiánya miatt, most minden további nélkül átvehetik az oklevelüket. 

A másik fontos elem, hogy a törvényből kikarült az a passzus, amely jogot adott arra az egyetemeknek és főiskoláknak, hogy egyoldalúan megszüntethették azoknak a hallgatóknak a jogviszonyát, akik egy tárgyból ötször tettek javító és ismétlő javító vizsgát - sikertelenül. Ez azt jelenti, hogy a jövőben tanulmányi okok miatt gyakorlatilag egy hallgató sem bukhat ki az egyetemről, akkor sem, ha sokadszorra fut neki egy tárgy elvégzésének (például a legendásan nehéz analízisnek vagy akár a római jognak), de nem jár sikerrel - hangsúlyozza az Eduline. A hallgatói jogviszonyt így egyedül csak fegyelmi vagy anyagi okok miatt lehet elveszíteni.

A cikke felhívja a figyelmet arra is, hogy a felsőoktatással kapcsolatos fontos változtatásnak számít az úgynevezett mikrotanúsítványok bevezetése:  ez azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézmények ezentúl bármelyik tantárgy, kurzus, modul elvégzéséért kiállíthatnak ilyet, ezeket a tanúsítványokat pedig később a hallgatók használhatják arra, hogy igazolják egy-egy részterületen megszerzett képesítéseiket. 

Mindemellett a módosítás részeként egyetemi rangot adtak a budapesti Gábor Dénes Főiskola, amely ezentúl Gábor Dénes Egyetem néven működhet.

Forrás: Magyar Narancs